Miért lenne jobb a futás mint az országúti kerékpározás?

Nem jobb.

Mindenkinek más az élvezetes.

Nem azért futnak többen, mint országúti kerépároznak, mert a futás jobb. Szerintem se gondolod komolyan, hogy ezért. Nem lehetsz ennyire fogyatékos.

Futni 0 forintból is lehet, semmi nem kell hozzá. Nyilván ha komolyabban veszed, akkor 30 ezernél kezdődik egy használható futócipő, a határ pedig a csillagos ég, de a legtöbb hobbista "nem használható" cipőben fut.

Ezzel szemben normális országúti kerékpár újonnan 300-400 ezer alatt nincs, használtan pedig 200 ezer alatt csak régi, lerúgott szarokat találsz. És ezek az összegek tényleg csak a legalsó belépési szintet mutatják. Plusz ha ne adja Isten veszel mindenből (sisak, szemüveg, kesztyű, ruha, cipő) valami alsó kategóriás bóvlit, akkor se jössz ki 90-100 ezerből, és ez tényleg csak a felszerelések alsó kategóriája.

Ezek az anyagi dolgok nem merültek fel benned, amikor kiírtad a kérdést? Vagy szerinted mindenkinek van otthon egy Giant országútija, és pusztán racionális észérvek miatt dönt a futás mellett a kerékpározás helyett?

a futás nem unalmas csak ha béna vagy

de am szivesen országútiznék én is a futás mellett csak nem akarok 300k-t költeni bicóra 😆

futni meg lehet 20k-s asics cipőbe is

Korábban próbálkoztam országúti kerékpározással, ma már futok, évi 3-4 maraton is megvan. Összeszedem, miért maradtam a futásnál.

1. Ahogy mások is írták, a piszkos anyagiak. Egy használható kerékpár alsóhangon 250-300 ezer forint újonnan, és akkor lehet még keveset írtam. De nem is ez a leglényegesebb költség. Pár havonta szerviz, alkatrészek, kiegészítők vásárlása. Ezzel szemben a futással annyi a költségem, hogy nagyjából évente veszek egy új futócipőt ötven-nyolcvanezerért. Kétlem, hogy egy komoly kerékpáros ennyiből megússza a dolgot.

2. Az aszfaltozott utakat nem mertem elhagyni, mifelénk tele igazi szakadt prolival és felügyelet nélkül csatangoló kutyával. Az aszfaltutakon meg f0$ok a lehetetlen balkáni közlekedési kultúra miatt. Egyre több és több az autó, azok sofőrjeinek pedig mindössze az általános iskolát kell elvégeznie, hogy vezethessenek. Nettó életveszély. De elég némelyik közlekedéssel foglalkozó Facebook-csoportba belépni, hogy lássam, ezek között a szerencsétlenek között én nem akarok kerékpározni. A környékünkön nincs bringaút.

3. Nem árt birtokában lenni némi műszaki ismeretnek, illetve műszaki érzéknek. Na ez az, ami teljesen hiányzik belőlem. A tudásom a defektjavításig és gumicseréig jutott el, és nem is akartam ennél többet soha. A műszaki problémák folyton kedvemet szegték, a szervizben átvernek vagy épp két hétig áll náluk. Nem akarom felvállalni ezt a velejárót.

Persze ezek csak az én meglátásaim, természetesen tiszteletben tartom, ha más másképpen látja.

"szerviz, alkatrészek, kiegészítők"

Valóban, a szervizelést kihagytam. Le se merem írni, mekkora összegeket költöttem szervizre évente még országútis koromban.

"Nem árt birtokában lenni némi műszaki ismeretnek"

Bizony nem! Még egy felső kategóriás kerékpáron is hetente bütykölni kell valamit.

"200 ezer alatt is lehet venni új országútit pl egy Capriolo Eclipse vagy egy Mali Sparrow"

Leírtál két random biciklit, amit kidobott a google? Az Eclipse egy rakás szar, naponta vehetsz rá új alkatrészt, amit nem fogsz találni. Bóvli a hajtása és a váltója is. Országúti kerékpárnak hívni brutális túlzás. A Sparrow se sokkal használhatóbb, ráadásul évek óta nem gyártják a modellt, úgyhogy ahhoz alkatrészt vadászni vicces feladat.

A lényeg: hasonlítsd össze a futás körülményességét és anyagi vonzatait az országútizás körülményességével és anyagi vonzataival. Ég és föld!

Én sokáig kocogtam (én úgy éreztem, hogy futottam, de legyünk reálisak, na...), hetente 3-4x elementem 6-9 kilométerre. Egyszer sikerült 25 perc alatt futni az 5000 métert, majd belehaltam, de 100 kilósan, meg 40 évesen nem volt az olyan rossz.

Volt két dechatlonos futócipőm, ami már tényleg futócipő, csillapítással, meg tartott is rendesen (szerencsére a bokám csak egy egész kicsit szupinál, nem feltétlen kell a csillivilli cipő, vagy talpbetét). Emellett futónadrág, rövid, hosszú, vastag, ilyen felső, olyan sapka, okostelefontartó... Szerettem is, de mindig nagyon igénybe vett, és mindig külön időráfordítás volt.

Három éve tavasszal vettem egy használt BMC crossfire-t. (Ez egy nagynevű cég olcsó trekkingje, shimano mega-9, deore LX, sram alkatrészek.) 55 ezer Ft volt, magára a fenntartásra sokat nem kellett költeni, kb. a három év alatt 50 ezret, ezért többször szétszedték, átkenték, monoblokkot kicserélték, centrírozták. Meg kellett rajta cserélni a hátsó gumit (elkopott alattam), és vagy 10 ezer Ft elment már a belsőkre (nem foltozok, cserélem, ha defektet kaptam). Megy, mint a szél.

Senkit ne tartson vissza a kerékpártól az, hogy "szervizelni kell és az sokba fog kerülni", vagy hogy valamit mindig bütykölni kell rajta. Ez a bütykölés megáll annyiból, hogy tekersz egy negyed fordulatot valamelyik bowden feszítőjén, vagy legrosszabb esetben kicseréled a defektes belsőt, meg 250 km után olajozod a láncot.

És ezzel járok munkába, fél óra befelé, fél óra kifelé. Hétvégén meg felülök, és megyek 50-60 km-t, ha úgy tartja kedvem. De mivel a munkába járás alatt tudom le a sportolás (egy részét), ezért sokkal kevésbé körülményes, mint meló után (vagy épp előtt, hajnalban) elmenni futni.