Milyen indokkal vezették be az életvitelszerű közterületen tartózkodás szankcionálását?

A helyi rendeletek vonatkozó részét helyezték hatályon kívül tulajdonképpen. De az indokokat nem, azok ugyanazok.

Még annyit, hogy távolról sem vagyok és soha nem is voltam fideszes, és nem tartom tökéletesnek ezt a törvényi rendelkezést sem, de kb. 20 éve nap mint nap látok zűrös hajléktalanokat itt-ott, kannással, fetrengve a saját ürülékükben vagy beszennyezni egy-egy területet ürülékkel, meg egy TBC-s is volt régen a belvárosban, csoda, hogy nem lett járvány. Szóval az ilyeneket igenis rá kell kényszeríteni valahogy arra, hogy ne csinálják ezt tovább.

Akik normálisak, nem szemetelnek, nem okoznak járványveszélyt, azokkal nincs bajom. Az erdei kunyhók lebontását pedig mocsok dolognak tartom, azok az emberek kialakítottak maguknak valamilyen élhető környezetet, és nem a város közepén...

12.

"élhető környezet"? Az erdőben, mint pl. a pilisi erdőgazdaság területén?

Az is területfoglalás, ugyanúgy. És járvány-fertőzésveszély is.

#4 Kérdező

Ezt írtam neked: "EDDIG nem volt ez a szabályozás". Vagyis EZ a szabályozás nem volt eddig.

Mindent leírtam ami választ adhat a kérdésedre. Az, hogy neked nem felel meg, az nem azt jelenti, hogy én tévedek.

Volt indoklása a törvénynek én is leírtam neked.

"Az is területfoglalás, ugyanúgy."

Az pont nem érdekel. A belvárosi hajléktalanokkal sem az a baj, hogy "területet foglalnak el". Senkit nem zavarnának szerintem, ha szépen elücsörögnének egy padon vagy egy parkban.

A nagy hányadukra jellemző viselkedés az, ami zavaró kb. mindenkinek: az alkoholizálás, az ordibálás, a balhézás stb.

"És járvány-fertőzésveszély is."

Nem okvetlenül. Ha rendesen tisztálkodnak, ruhát mosnak stb., akkor nincs gond. Az egyik vasútvonaltól nem messze vannak ilyen bódék, rendszeresen láttam kiteregetett ruhákat...

Ha pedig a wc-zést is normálisan intézik, akkor kb. olyan, mint a sok tízezer magyar ingatlannál még most is létező pottyantós budi.

Megjegyzem, ezekben a lakásokban vezetékes víz sincs, és általában elektromos áram se. Szóval ezeknél nem rosszabbak az erdei bódék szerintem.

#13

való igaz, hogy OTT nincsenek élhető körülményeik és szintén más területén vannak. Ellenben #12-nek igaza van abban, hogy ők legalább megpróbáltak valamit felépíteni maguk számára.

Nem lenne baj ha az ilyen spontán kialakult és viszonylag tevékeny közösségeket nem szakítanák szét, hanem inkább adnának nekik segítséget hogy kicsit jobb körülményeket alakíthassanak ki maguknak. Ha ott, akkor ott. Szerintem senkit nem zavartak.

Ha kapnának némi építőanyagot és segítséget ahhoz, hogy pl. esővíz gyűjtőjük lehessen, akkor el lehetne várni tőlük, hogy rendes vécét ássanak és használjanak, ahogyan sokan a saját kertjükben vagy gyümölcsösükben és hogy tartsanak rendet, viszonylagos tisztaságot. Nekik, akik maguknak próbáltak valamit összehozni, nem segítség az, ha lebontják az építményeiket - hiszen joggal érezhetik azt hogy elvették tőlük a lakóhelyüket.

Nem egyszerű a kérdés. Neked is igazad van, meg neki is.

16

És hány év használat után jegyeztetnék be a szokásjog alapján már az ő tulajdonuknak tekintett területet és a rajta épített házszerű építményt a hivatalos nyilvántartásba?

Vagy az eredeti tulajdonos meg a földterületet adományozza nekik?

Nincs rendben.

#17

Igen. Ebben is igazad van. Ezért is mondtam, hogy nehéz kérdés.

"És hány év használat után jegyeztetnék be a szokásjog alapján már az ő tulajdonuknak tekintett területet és a rajta épített házszerű építményt a hivatalos nyilvántartásba?

Vagy az eredeti tulajdonos meg a földterületet adományozza nekik?"

Szerintem nem kell okvetlenül bejegyeztetni. Lehetne akár bérleti szerződést is írni, jelképes összeggel.

De ha ragaszkodunk a tulajdonjoghoz, akkor tényleg nehéz kérdés. - Létező dolog most is az "elbirtoklás", annál jelenleg 15 év, azt hiszem. De a tulajdonos értelemszerűen időnként jelezhetné a tulajdoni igényét, és akkor nem lehet elbirtokolni az adott - egyébként kicsi - területet. Egyébként meg nem nagyon valószínű, hogy azok az emberek 15 éven túl is ott legyenek, középkorúak vagy még idősebbek, így az életkilátásaik nem annyira magasak.

#19

Azért nehéz kérdés, mert a történelem megmutatta, hogy így kezdődnek a gettók, a putri-városok szerte a világon. Ha ott maradhat 5-6 ilyen lakó, akkor oda költözik mellé még 5, majd 10 stb. Jogos az előre gondolkodás, hiszen ha már 40-50 ilyen lakóhelyről lesz vita 5 év múlva akár, akkor még kevésbé lesz lehetőség beleavatkozni, bármilyenek is lesznek ott a körülmények.

De amúgy a bérleti joghoz hasonló megoldás érdekes.