Jogilag én tényleg nem tartózkodhatok a házban?

Azzal vívtam ki az utálatát, hogy vannak terveim az életben és pozitívan gondolkozok. Ő elmondta nekem, hogy semmit nem érhetek el és azt is, hogy merre mehetek és merre nem. "Megértetted?"

Ugyanezt a saját gyerekeinek is folyamatosan elmondja és ők "tényleg nem értek el semmit". Én pedig válaszként kulturáltan és tisztelettudóan azt mondtam, hogy köszönöm a véleményed, de én másképp látom a dolgokat és én szeretném eldönteni, hogy mit és hogyan csinálok. Egyedül én vagyok érte a felelős.

Ő pedig azt mondta, hogy én neki egy senki vagyok, sokat képzeled magamról és, hogy úgy kipenderít a házból, mint egy macskát. Ráadásul apukámat állandóan a válással fenyegeti, mert van egy közös 4 éves kislányuk. Így apukám hiába mondta azt, hogy nyugodtan legyek ott, fél megszólalni is, mert állandóan zsarolva van. Ilyen esetben tehetnék valamit? Néha nekem is sokat segít, ha ott tudok lenni.

Köszönöm a válaszaitokat!

Az elején csak azt nem engedte, hogy ott lakjak 1 hónapig. Álláskeresés miatt lenne rá szükségem, mert vidéki vagyok, az ő házuk pedig Budapest külvárosában van. Utána, mivel apukámmal összevesztek emiatt, most már a mostohám kijelentette, hogy legalább 3 hónapig nem mehetek oda, mert miattam vesztek össze. (miközben a saját gyerekei + a barátai/barátnői ott söröznek és cigiznek)

Apukám, ha kiáll mellettem, akkor egyből a válással zsarolja a 4 éves kislányuk miatt. Éppen ezért apukám megtanulta, hogy befogja a száját. Elnézést kér tőlem és azt mondja, sajnálom, ez egy hülye helyzet, be kell fognom a számat.

Ha hangfelvétellel ezt az egész zsarolást tudom bizonyítani, akkor jogi vonatkozásban elérhetek valamit?