Az állatkerti gyilkos kölyök következmények nélkül megfogja úszni?

A 67000 rovarnak, amit széttaposol naponta, nincsenek érzelmei? Nem kéne behívni az egész emberiséget genocid viselkedés miatt, a rengeteg rovaráldozat miatt?

Ha megcsíp egy szúnyog, te elhesegeted, vagy lecsapod? Reflexből lecsapod. Ha megharap egy kutya, te mit csinálnál? Erre válaszolj! Fejben máshogy cselekszel, mint spontán tennéd. Más helyzetekbe is levezethető ez.

Mellesleg a világáról nem tud a gyerek még, a legtöbb, amit tenni kéne, hogy ne romoljon semmilyen irányba a helyzet, az igazából az, hogy a szüleinek kéne az összes olyan tevékenységtől elvonni egy darabig, amit élvez. Amikor ultra nagy baromságokat csináltam kis koromban, velem is ezt tették a szüleim. Lehet szadista módszer, de nem próbáltam meg utána még egyszer.

Azt hiszem maradhatunk annyiban, hogy jobb ha soha de soha nem mész gyerekek közelébe.

De éppen így kérlek, beleszólni se akarj a gyerekek nevelésébe, mindenki jobban jár.

Azt viszont melegen ajánlom, hogy próbálj meg értelmezni olyasmit, hogy külnbség állat és ember között.

Hogy mi egy gyerek és mi egy felnőtt közötti különbség.

Ameddig annyira korlátolt vagy, hogy képtelen vagy felfogni, megérteni, hogy egy gyerek még fejlődő szervezet nem csak testileg, de lelkileg, szellemileg is, ameddig nem vagy képes FELNŐTTKÉNT moderálnod magad és egy gyerekről - tegyen bármit is - ilyen módon megnyilvánulni, addig nem hogy az emberbarát, de az értelmes jelzőt sem használhatod magadra.

Gondolkodj és tett helyére a dolgokat!

Az helytelen, rossz amit az a gyerek tett és nem is marad következmények nélkül. Ő azonban nem tudta hogy mit tesz.

Te viszont teljesen tudatában vagy már a felelősségednek, a társadalomban érvényes erkölcsnek, szabályoknak és ennek ELLENÉRE beszélsz így egy gyerek megbüntetéséről.

Szégyelld magad!

"akinek van töke szándékosan ölni"

Neki nem volt. Nem szándékosan csinálta és nem ölni akart. Elég nagy büntetés neki, hogy valószínűleg a környezete halálra szekírozza.

Ettől függetlenül komoly kérdéseket vet fel az eset.

Miért van az, hogy gyerekek semmibe veszik az utasításokat, miért gondolják azt, hogy ők felette állnak minden tiltásnak?

Miért van az, hogy a pedagógusok nem figyelnek a felügyeletük alatt álló gyerekekre?

Miért van az, hogy a szülőknek egyre kevésbé van idejük/igényük a gyerekek nevelésére? Miért van az, hogy elsős kisgyerek szülője tárja szét a karját az iskolában, ahol dolgozom, hogy ő otthon sem tud parancsolni a gyereknek?

Ez a kihágás most egy kisállat életébe került. Legközelebb esetleg egy kisgyerekébe fog.

Az hogy a gyerek csak simogatni akart, na, az már az elején sem igazán volt igazán életszerű.

Adott egy macska méretű állat, a gyereknek le kellett guggolnia, hogy megsimogassa. Leguggol, benyúl, simogat, az állat elkapja az újját, gyerek mit tesz? Lerázza...ellöki... de nem tudja a földhöz csapni, mert egyikük sincs elég magasan ehhez.

Amit most olvasok, hogy a gyerek bottal piszkálta, már elképzelhetőbb. Fogalmam nincs, hogy a szurikáta tud-e ugrani, de mert macskafajta, nyilván tud. Gyerek bottal piszkálja, az állat felugrik, és belemélyeszti a fogát a botot tartó kézbe.

És még mindig nem tudom elképzelni a földhözcsapást. Mert ha lerázom az ujjamról az állatot - és nyilván ezt teszem reflexből - az nem csapódik olyan erővel a földhöz, hogy elpusztuljon.

Csak úgy elképzelhető, hogy benyúlok a másik kezemmel, elkapom az állatot, és földhöz vágom.

Az először megjelent cikkekben én pont úgy olvastam, hogy megharapta, majd ezt követően vette fel és vágta földhöz:

[link]

"A levél tanúsága szerint a fiú a többszöri figyelmeztetés ellenére benyúlt a mongúzféle kisragadozó ketrecébe, amikor az állat félelmében megharapta. A fiú ezután ragadta meg és vágta a földhöz. Zara – a Kecskeméti Vadaskert egyik sztárja – a hasában lévő kölykeivel együtt azonnal elpusztult."

Aztán meg úgy is írták a cikkekben, hogy valószínűleg a harapás okozta ijedtség miatt ejtette el. Nagyon nem mindegy, melyik az igaz.

Minden esetre ahhoz, hogy belehaljon nagy erővel kell földhözcsapni ha belegondolunk. Emiatt sajnos én az előbbi verziót, a szándékosságot tartom valószínűbbnek. Nem lehet egy kedves gyermek, engem is harapott meg többször kutya, egyszer egy hörcsög is gyermekkoromban, nem volt ilyen reakció bennem.

Itt a gyerek is áldozat. Szerinted milyen példát láthatott otthon, hogy így bánik egy állattal. Azt meg nem is tudjuk, hogy most a földhözvágás tudatos/ ösztönös volt-e. Egyáltalán nem biztos, hogy anyuci elkényeztetett kedvence, hanem egy bántalmazott gyerek. Ettől függetlenül járnia kell valami retorziónak, de erre nem lehet erőszak a megoldás. Ezzel pont ezt a viselkedést erősítik benne. Ha valami nem tetszik nekem, jól odavágok.

Gondolkozzatok már!