Miért tesznek különbséget egy "egyszerű" gyilkos és egy "aljas" gyilkos között?
A "szándékos" és "gondatlan" megkülönböztetését azt teljes mértékben megértem.
De mikor években mérhető a különbség büntetés és büntetés között olyan esetekben, mint pl. "valaki csak egyszer szúrta nyakon az illetőt pontosan a leggyengébb pontján" kontra "12 szúrással végzett az illetővel"
Na ezt már nem tudom felfogni. "Jobb" embernek számítana az, aki ügyel arra, hogy csak "kicsit" haljon meg az áldozat, de mindenképp egyenes-szándékú gyilkosság a végcél? Mint az aki anatómiából tudatlan és össze vissza szurkálja az áldozatát, hogy mindegy hogy hogy, de meghaljon, ahol szintén a végcél az egyenes-szándékú gyilkosság?
(Azthiszem utóbbinál a különös kegyetlenség a szakkifejezés)
A gondatlanságból elkövetett emberölés a nem szándékos emberölést jelenti.
Pl.: elvakított a nap, így nem láttad a gyalogost a zebrán, elfelejtetted kibiztosítani a hevedert, rosszul kötötted be az áramot stb. Azaz figyelmetlenség kell hozzá, de az alapvető szándékod nem az volt, hogy megölj valakit.
Az aljas azt jelenti, hogy kitaláltasd és kivitelezted, hogy te most x-et megölöd.
Igen tudom, hogy mi a szándékos és a gondatlan között a különbség, és azoknak a 2-2 alfajtáit is. De ez nem is szerepel a kérdésben, csak tisztáztam, hogy ezzel nincs bajom és megértem. Nem erre irányult a kérdésem.
Azt is tudom, hogy mi az aljas, csak azt nem, hogy miért van (erkölcsileg) különbség egy kitervelt és egy spontán gyilkosság között? Valamilyen szinten mind a kettő kitervelt. A végkimenetel pedig ugyanaz, egyenes szándékból való gyilkolás.
Gondatlanul nem lehet embert ölni, csak szándékosan.
Aki gondatlan, az nem gyilkos. Még a súlyos testi sértés elkövetője sem minősül gyilkosnak (pedig ő nem is gondatlan), ha a cselekményének következménye halál.
Csak egyenes szándékkal lehet embert ölni, ráadásul csak olyan egyenes szándékkal, amelynél az elkövető tudtában van a tette következményeivel és a sértett vagy sértettek halálát kivánja és ennek a célnak elősegítése érdekében vagy tevőleges cselekményt végez, vagy akaratlagosan nem cselekszik, hogy a sértett(ek)re háruló veszélyt elhárítsa.
Én személy szerint örülök, hogy keményebben büntetik azt, aki mondjuk kínzással nagy szenvedést okozott az áldozatának, mielőtt meghalt, mint azt, aki egy másodpercen belül ölte meg, és tképpen nem szenvedett.
Úgy gondolom, azért zavar téged ez a fokozatosság, mert az eredmény ugyanaz lesz: az áldozat halála.
Különbözik a véleményünk, de szerintem a legtöbben fel lennének háborodva, ha nem lenne ez a megkülönböztetés.
Még mindig nem értitek amit mondok. Nem azt akarom elérni, hogy a különös kegyetlenséggel gyilkoló ugyanolyan keveset kapjon, mint aki csak 1 pontos szúrással ölt.
Hanem azt, hogy az 1 szúrással ölő is ugyanolyan SOKAT kapjon mint az, aki különös kegyetlenséggel ölt.
Tehát most csak egy PÉLDA. Ha valaki 1 szúrással öl, kap 8 évet, aki különös kegyetlenséggel pedig kap 20 évet. Azt akarom, hogy az 1 szúrással ölő ugyanúgy 20at kapjon, mert ugyanúgy megölte egyenes szándékkal az áldozatát. Nem hiszem, hogy enyhitő körülménynek kéne számítson az, hogy csak 1 szúrással ölt. Ezt a különbséget szeretném eltüntetni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!