Kiskorútól elvhetik az örökséget? Létezik ilyen?

Az aposód már nem él?

Mert azt mondod az apa örökséget kéri a férjed testvérei.

Ha volt az anyósnak egy ingatlanja, amiböl a testvérek már örököltek egy apa részt, akkor csak úgy tudta az anyós eladni, hogy a fiuknak is alákellett írni a papírokat. Vagy is akkor kellett volna a férjednek a testvéreit minimum az apai örökségböl kifizetni. Ès az anyósodnak egy részt az új ingatlanból ráiratni.

Most igazából szerintem semmit nem fognak tudni csinálni. Egyáltalán semmit.

A gyereknek te vagy a gyámja, és ezt valahol neked elkellett volna mondják, hogy az ö örökségével hogyan rendelkezhetsz. Gondolom a gyámügy felügyeli, hogy ne tudd elkölteni, csak olyan dolgokra ami a gyerek megélhetésére kell.

Most ennek kb a felét nem értem.

Ha valaki örököl, akkor az adósságot is örökli. Ha a ház, amit örökölt a pici, más pénzéből lett véve, akkor jogosan tarthat erre igényt.

Tudtommal tulajdonjogban ebből a szempontból nem számít az, hogy hány éves a "jogalany".

"Bár nem tudom , hogy a gyám ilyenkor mennyire védi a gyerek jogait. Tanácstalan vagyok."

Itt most rólad van szó, neked kell képviselni a gyermeked jogait. Ha te is meghalnál vagy valamiért nem nevelhetnéd és képviselhetnéd a gyermeked érdekeit, akkor jöhet szóba a gyámhatóság. Nem tudom pontosan, de azért joguk van azt ellenőrizni, hogy te hűen képviseled-e a gyermek érdekeit.

Felhívom a figyelmed arra, hogy mivel nem vagy özvegy, így az özvegyi jogra (halálodig a férjed lakásában lakásra, ami kevesebb a haszonélvezeti jognál, mert nem adhatod bérbe, stb.) nem vagy jogosult. Ez pl. egy esetleges végrehajtás esetén lehet majd érdekes.

Még mindig nem válaszoltad meg, hogy az apósod meghalt-e, az anyósod él-e.

Ha három testvér van, és a másik testvér nem mond le az örökségről, akkor elvben a gyermeked 1/3-ot örököl ha minden igaz.

Másik megoldás, hogy olcsóbb lakásra cserélitek majd ezt, és a különbözetből fizeted ki a sógoraidat.

Ha a sógorod meg is nyerné a pert és nem tudnád kifizetni, akkor is csak az lenne mint írtam, hogy a lakás egy vagy kétharmad részben (lemond-e vagy nem a másik sógor) az ő tulajdona lesz, de nem biztos, hogy ki is lakoltathat benneteket.

Arra is van lehetőség, hogy az anyós ír egy végrendeletet, ami felülírja az alapértelmezést (minden gyermek egyenlő részt kapjon a tulajdonából). Persze van egy kötelező rész, meg nem mondom, hány százalék, de nem egyenlően arányos. Ezt viszont folyton módosíthatja, és meglepet egy újabb végrendelet, ha olyan.

Az anyós, ha még él, akkor javaslom, hogy kössél vele valami eltartási szerződést, és lásd el szépen. Ebben az esetben az anyósodod vagyonát - ha ez áll a szerződésben - te kapod meg, így az ő halála esetén, így csak az apai örökség tartozását (???) kell megtéríteni, ha azt a testvérek hitelbe adták nektek. Ha az anyósod javára lemondtak róla a hagyatéki eljárás során, akkor arról sem.

Mindez csak sejtés, járj utána, hogy valóban így van-e ez, és járható út-e a javaslatom.

Mégis javaslom, hogy kezdj gyűjteni arra, hogy majd ki tudd fizetni őket ha kell. Ha békében vagytok, az anyós halála esetén is van arra lehetőség, hogy ha már kiderült, hogy mégis kell fizetned, akkor részletfizetésben állapodj meg a sógoraiddal, vagy ilyesmi.

Több lehetőséget felvetettem, beszélned kellene egy ügyvéddel és az anyósoddal is.

Szerződéseknél, végrendeletnél mindenképpen közjegyzőset ajánlom, hogy esély se legyen megtámadni azt. Kicsit drágább, de megéri, főleg ha már most perelnek benneteket.

Közjegyző előtti szerződést nem lehet megtámadni, az olyan, mintha bíróságon hagyták volna jóvá, ügyvéd sem támadhatja.

Egy cikket másoltam ide neked.

"Adósság öröklése 2015

Gyakran csak az elsőre kedvezőnek tűnő örökség elfogadása után derül ki, hogy a vagyon mellett komoly tartozást is ki kell egyenlíteni. De hogyan is működik az adósságöröklés? Mekkora összegig vagyunk kötelesek felelősséget vállalni és mikor lehet nemet mondani? Ennek jártunk utána.

Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy elmerengett azon, milyen fantasztikus lenne, ha egy napon előkerülne egy távoli rokon, aki ugyan évtizedek óta külföldön él, de nem feledkezett meg az itthoniakról, és halála után kisebb vagyont hagy a szeretett családtagokra. Persze ilyen leginkább csak a filmekben fordul elő, a fordítottja viszont már gyakoribb. Pontosabban az, amikor a vagyon helyett adósság szakad a nyakunkba és hirtelen százezreket, esetleg milliókat kellene kifizetnünk.

Lehet-e hitelt örökölni a jogszabályok szerint?

Sajnos erre az a rövid válasz, hogy igen, lehet adósságot örökölni, de azért nem kell rögtön többmilliós jelzáloghitel-törlesztésre gondolni. A magyar jogrend szerint ugyanis az örökséget az örökösnek jogában áll visszautasítani, ha kiskorúról van szó, akkor ez a gyám feladata. Fontos tudni, hogy nem lehet csak az adósságot visszautasítani, vagy teljesen le kell mondani a vagyonról, vagy a hagyaték egésze az örökösre száll, beleértve az aktíváit (ingatlan, készpénz, számlakövetelés) és a passzíváit is (adósság, tartozás, hiteltörlesztés). Az örökösnek, amennyiben nem él azzal a jogával, hogy elutasítja a hagyatékot, az elfogadás után számba kell vennie, hogy milyen vagyont örökölt és mekkora tartozást kell kiegyenlítenie. Nagyobb vagyon, esetleg ismeretlen összegű tartozás esetén ezt érdemes még az elutasítás/elfogadás előtt megtenni. Ha visszautasítja az örökséget, úgy a következő örökösre száll tovább, aki eldöntheti, hogy elfogadja-e. Ha senki nem vállalja, úgy az állam örököl.

Az örökség elfogadása után derült ki a tartozás:

Amennyiben a hagyaték elfogadását követően szerzünk tudomást arról, hogy az elhunytnak anyagi kötelezettségei is voltak, akkor sem kell kétségbe esni. A törvény szerint ugyanis, bár az örökös felelősséggel tartozik az elhunyt adósságait illetően is, ez azonban nem korlátlan. A tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival, vagy annak hasznaival felel, vagyis ha kétszázezer forintot örököltünk, akkor nem kérhetnek rajtunk számon kétmilliót. Ha a hagyaték vagyontárgyait időközben értékesítettük, akkor azok értékével viszont el kell számolni. Érdemes minden örökség előtt alaposan utánajárni, hogy milyen aktívái és passzívái voltak az elhunytnak. A felelősség tehát csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjedhet, de ez kifejezetten nehéz lehet olyan esetekben, mikor teljes céget vagy résztulajdont kapunk örökségül egy vállalkozótól. Ilyenkor alaposan, esetleg egy könyvelő és ügyvéd bevonásával érdemes utánanézni a pontos helyzetnek.

Évekkel később jött a követelés:

Mi történik akkor, mikor évekkel a rokon halála után egy bank vagy más hitelintézet, esetleg végrehajtó cég keresi fel az örököst azzal a szándékkal, hogy behajtsa rajta az évek során kamatokkal és büntetésekkel a sokszorosára duzzadt tartozás összegét? Mivel az örökös korábban már elfogadta az örökséget, például háromszázezer forintot elhunyt édesapja után, ezért felelősséggel tartozik az adóssága iránt is. Azonban ha ez az összeg például félmillió forint, nem kötelezhető a teljes összeg kifizetésére. Ugyanis a saját vagyonával már nem tartozik felelősséggel, sőt, az örökölt vagyon összegéből le kell vonni a temetés költségét és a közjegyzői díjat is. A fennmaradó értéket követelheti a hitelintézet/bank/behajtócég."