Ha a betörő ijedtében leszúrja a lakót, az jogos önvédelem?

Ismét én vagyok az, aki jogász és aki tudja, hogy mit mond és érti is. Kedves kérdező és válaszolók!

A fent említett cikk úgy írja és a Btk hatályos szövege is úgy rendelkezik hogy:

nem kell vizsgálni a jogos védelmet, ha:

- valakit éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak meg; ha valakinek a lakásába vagy a kertjébe törnek be éjjel fegyveresen vagy csoportosan.

A fent említett eset abszolút nem ez volt. Azt kérdezte a kedves kérdező, hogy ha a betörő ott van (nem fegyveresen, nem felfegyverkezve, csak szimplán lopni megy!!!) és elkezdi ütni őt a tulaj, és ő ijedtében!!! ez is fontos! felkap! (magyarán eleve nincs nála! nincs a kezében, ott van valahol a közelében felkapja és használja az élete védelme érdekében és ezzel egy másik életet kiolt, akkor mi a helyzet.

Meg szeretném ismét jegyezni, a lopást nem fegyverrel és nem felfegyverkezve követik el, az egy másik bűncselekmény a rablás. Ami sokkal erőszakosabb és ezért súlyosabban büntetendő is. Egy ilyen esetben nyilvánvalóan nem lehetne jogos védelemre hivatkozni.

Kedves kérdező, elsiklottam egy nagyon fontos dolog mellett: ha a fent említett dolog este történik és az illetőnél sem fegyver, ill. a felfegyverkezve sem áll fent és így történik a dolog, akkor ellene semmiféleképpen nem indulhat gyilkosság miatt eljárás, mivel ilyen tényállás nincs a Btk-ban, csak emberölés létezik. Amúgy ebben az esetben az sem biztos, hogy emberölés lenne a vád. Ha a nyomozás kiderítené, hogy a tettesnél nem volt fegyver, és csak az első keze ügyébe kerülő eszközzel követte el a tettét, akkor az is lehet, hogy halált okozó súlyos testi sértés miatt indul ellene eljárás.

A nappali elkövetés (ami egyébként kedves agyontanult barátom, aki csak fikázni tud sokkal gyakoribb, mint az éjszakai) esetében, ha ugyanez a történés, akkor sem hiszem, hogy más lenne a megítélés. El is magyarázom miért. A tulajdonos, házigazda, lakó cselekménye, magyarán a vasrúd felkapása és az azzal történő ütlegelés nem egy agresszív cselekedet, aki azt mondta az hülye. Az ilyen betörő tettenérésből fakadó tettlegesség lényege, hogy a megtámadott személy, tulajdonos, lakó megijed és ijedtségből cselekszik. Félti az életét, testi épségét, talán a tulajdonát is, de sztem éjjel nem erre gondolok először. Nappal ugyanez megtörténhet, végülis fényes nappal is be tudnak surrani (ahogy már említettem be is surrannak) és kipakolni a házat. Ha tehát ugyanez megtörténik, nem állítom biztosra, hogy jogos az a szúrás, de tekintve, hogy épp agyon akarják verni egy vascsővel, valószínűleg mindenki meg akarná védeni saját magát...akkor is ha csak egy bűnöző. Egyébként meg szeretném jegyezni, hogy ki alszik vascsővel a párnája alatt?

nem vagy jogász, csak tanonc.

Veletek jogászokkal és tanoncokkal az a baj, hogy azt hiszitek minden a szabályok szerint megy. Annó vitáztam itt szintén egy jogász tanulóval, hogy miként is mennek a dolgok az önkormányzatoknál, hogy leszarják a jogszabályokat és jogellenesen csinálnak dolgokat. Nem hitte el, mert "a jogszabály le van írva", ezért én nem mondok igazat.

Gyakori eset, hogy az iskolapadból kieső ember úgy gondolja, hogy mindent tud, ő a májer. Aztán majd jön a buktató, hogy az élet ennyire nem egyszerű.

A kérdéshez:

Amikor a betörő kutat az ékszerek után a konyhában sötétben, vagy akár nappal mászkál illetéktelenül, akkor a tulajdonos nem fogja tudni, hogy az illető lopni jött vagy gyilkolni, esetleg körbeszarni a lakást.

Te csak értelmeztél egy cselekedetet. Mit jelent ha valaki eltulajdonít pár vagyontárgyat? Az lopás. De a vádat nem egy adott pontban elkövetett cselekedetből fabrikálják.

Amikor egy idegen járkál a házadban, akkor joggal félted a te és családod életét. Kizárt, hogy valakit elítéljenek azért, mert rátámad egy idegenre a saját lakásában.

A kérdés ott rejti magában a nagy csavart, hogy leírja a kérdező, hogy a betörő pénz után kutat. De a valóság az, hogy ezt csak a betörő és a teremtő tudja. Te mint ott lakó ezt nem tudod. Ezért nem ennyire egyszerű az ítélkezés, hogy te nem hivatkozhatsz jogos védelemre ha testileg bántalmazod. Természetesen amikor a földön fekvő betörőt ütöd vágod tovább az már probléma lehet, de még ott is vannak enyhítő körülmények, pl az ijedtség.

Nos, jogászkám, ezért van az, hogy az ítéletet bírók hozzák, a nyomozást rendőrök végzik és nem jogászok. A jogász csak egy adatbázis aki egy adott kérdésre tud válaszolni. Mit követ el az aki megüt engem a villamoson és kb 10 nap alatt gyógyul be? Erre a jogászka el tudja mondani a sor jogszabályt, hogy mi a lehetséges következmény, milyen lehetőségek vannak a jogszabályok, törvények szerint. De ez csak szabálysorozat. Az alkalmazása már nem a jogász feladata, mert oda emberek kellenek és emberi tapasztalatok az életből.

Jogod van elmondani a véleményedet egy fórumban, de balgaság egy ilyen kérdésben azért verni a melledet mert te jogra jársz. Ebből látszik, hogy még nagyon sokat kell tanulnod. Ez amúgy nem baj. Mindenki így kezdi. Pár év múlva meg fogod érteni.

Tisztelt Kamumail:

A törvényhozó absztrakt fogalmakat használ és pontosan a bíró feladata, hogy ezeket a fogalmat a mindennapi életbe be tudja illeszteni. A cselekedetet azonosítani tudja egy jogszabállyal. A jogász nem adatbázis, ezt jobb ha most leszögezzük. Ahogy azt Tóth Mihály professzor úr is mondta már több előadásában (Pázmányon Be. tanszék, Pécsen büntetőjog tanszékvezető) egy majom is meg tudná tanulni a jogszabályokat, ha sokat ülne rajta, a lényeg, hogy tudni kell használni azokat. Megsúgom mellékesen, hogy a rendőröknél is sok a jogász, illetve nekik is kell büntetőjogból és be-ből vizsgázniuk, mivel mindennap azt alkalmazzák. A kérdező kérdése az volt, hogy a betörő kutat a konyhában, erre ébred fel és megy oda egy vasrúddal. A kérdés az, hogy ha ilyenkor a betörő, aki hangsúlyozom, ha tényleg betörő akkor nem áll le, hanem elszalad, mivel olyan lelki állapotban van ilyenkor. Leegyszerűsítve: ha a lakó meglátja az első reakciója nem az lesz, hogy megüti, hanem a meglepődés. Ki ez, mi ez, mi történik itt? Míg a betörő reakciója a találkozáskor az, hogy azonnal keresi a menekülés lehetőségét, és nagy valószínűséggel le is fog lépni. Rablás esetén az elkövető készen áll arra, hogy találkozzon a sértettel, sőt készül is rá. (hiszen fegyveresen, vagy felfegyverkezve követi el a tettét) Ebben az esetben, a betörés csak előkészület egy másik bűncselekményre a rablásra. Ha az elkövető ölni megy, nem fog vacakolni a konyhában, hanem rögtön nekimegy a sértettnek. Esetünkben nem tudhatjuk, hogy pontosan miért van bent a tettes, de ha -ahogy a kérdező írta- konyhában keres pénzt, ékszert, akkor kizárhatjuk azt, hogy ölni ment oda. Ezt persze a sértett nem tudja, és félelmében ha még van ideje megüti egy vascsővel többször is az elkövetőt, betörőt. A kérdés az volt, ilyenkor a tettes az élete védelme érdekében tehet-e bármit? Vagy tűrje, hogy agyonverjék?

rizsa rizsa rizsa

joghallgatók gyöngye voltaképpen immár te is beismerted hogy nem olvastad el rendesen a kérdést és kifelejtetted a számításból az éjjeli elkövetést.

a lényeg itt az hogy a jogos védelem a házigazdánál van,az nem illeti meg a mindvégig jogellenes "térfélen" lévő betörőt.....ez is volt a jogalkotó célja

Élethelyzetet a jogi karon ugyanúgy nem lehet megtanulni,mint megérteni Istent a Bibliából(Nem vagyok jogász és hívő sem)Sőt,ha arra megyek rá,hogy a KRESZ könyv melyik oldalán milyen szitu van lerajzolva...biztos tömegbalesetet idéznék elő.

Kamumail(csak gyakornok)sokkal árnyaltabban látja a kérdés lényegét,szerintem,Megjegyzem,nem bántani akarlak.

Amikor a tolvaj bejött,nem tudhatta ,nekem mi lesz a reakcióm(lehet,perverz vagyok és pénzt teszek ki látványosan,hogy becsalogassam).

A tette következménye még az is lehet,hogy megtámadják.

Ha a szomszédban van egy kutya,átnyúlok hergelni,akkor ell kell altatni akutyát,mert megharapott?

Én,mint lakó ,nem tudhatom,mire képes a tolvaj(nem tanultam jogot)Feltételezem,ezt életszerűen űzi,aktív és passzív védelmi stratégiái is lehetnek.(visszatámadás,menekülés).

Száz szónak egy a vége:a tolvaj a kezdeményező fél,ö méglegeljen és döntse el,megéri-e.Aztán,ki mint veti ágyát!

Kis keveredés van. nem én vagyok a jogász tanuló.

Jogászkának:

Egyelőre a többség nem osztja a véleményed szerintem, az előtted szóló se. (szerintem véletlenül szólított meg engem helyetted nem?)

Te azt nem érted meg, hogy nem a jogász dolga egy szituációról eldönteni, hogy mi is történt, ki mit miért tett. Ha a jogász dolga lenne ez, akkor nem kellene nyomozó, bíró, ügyész, stb.

Ti jogászok azzal foglakoztok, hogy tudjátok, milyen törvények, jogszabályok vannak jelen éppen, mik változnak, melyik mit jelent, ha valaki kérdez akkor tudjatok válaszolni, illetve bizonyos eseményekre, cselekményekre, stb, fel tudjatok sorolni LEHETSÉGES jogszabályokat amik vonatkoznak.

A kérdező nem a lehetséges jogi következményeket, jogsértéseket kérdezte, hanem egy szituáció jogosságára volt kíváncsi, ami amúgy roppant bonyolult.

Amennyiben a betörőnek van ideje felkapni egy kést és még arra is van ideje, ereje, hogy leszúrja a sértettet, akkor joggal állíthatjuk, hogy a sértett még nem hárította el a veszélyt, azaz nem sikerült neki ártalmatlanítania a betörőt.

Ha a betörő a földre került és még üti amíg meg nem hal, akkor azzal ő lépte túl az arányokat. De mivel nem ez történne meg a leírás szerint, ezért erről nincs szó.

Amit nem értesz meg, hogy valódi helyzetben nincs olyan ,h a betörő csak az ékszerekért ment be a lakásba és ezért nem lehet hozzányúlni. A sértett joggal feltételezheti, hogy akár bántani is akarják, amennyiben a betörő nem adja meg magát vagy nem próbál elmenekülni nem sérül az arányosság mértéke szerintem. Ezzel szemben ha a menekülő betörőt hátba lövöm, akkor annak lehet következménye, bár a jogos védelem tudtommal a javak védelmét is előírja, ergó ha utolérem és leteperem, hogy az eltulajdonított dolgokat el tudjam venni tőle, az még nem akkora gond.

Ha a betörő megöli a sértettet lopás közben, akkor az át fog fordulni rablássá a jogban és bizony emberölés lesz az eredmény.