A BKV bliccelés miért polgári jogi, miért nem szabálysértési jogi kategória?
Tomala csezsd meg!
A Ptk.-ba az kerülne be, hogy ráutaló magatartással nem lehetne pótdíjat, kötbért követelni. Ettől még sem utóbbiak, sem a ráautaló magatartás nem kerülne ki. Csak a kettő együtt.
A szabálysértési tényállás kifejezetten a bliccelésre vonatkozna.:
"Ki a közforgalmú közlekedési eszközökön jogosulatlanul utazik, szabálysértést követ el."
A 350 forintot nyilván a gyakorlatban senki sem követlené peres úton, hisz az utas ezt kifizetné, hogy a szabálysértésnél enyhítő körülmény legyen, ha meg mégsem, akkor ez nem jelentős összeg.
A kismama ritka eset, de a jogállamban az ő jogai is számítanak, a 13 éves viszont nagyon is mindennapos eset.
A BKV kieső bevételét nyilván az állam pótolná ki a szabálysértési bírságból, ezzel mi a gond?
válasza:Jaaaaaaaj.
Az a gond, hogy még mindig nem fogod fel, hogy egyes vállalatok üzleti érdekeit nem védheti a közjog, miközben az én vállalkozásomét nem védi. Még akkor sem, ha történetesen a fővárosi önkormányzat az említett vállalat tulajdonosa.
És az állam csak kivételes esetekben adhat állami támogatást, a szabálysértési bevétel az államkincstáré, nem folyósíthat belőle gazdálkodó szervezeteknek kedvére.
Nem értem mi ezen ennyire bonyolult, de megpróbálom nagybetűvel, hátha úgy befogadhatóbb: A BKV CSAK EGY VÁLLALAT, ÉPP ÚGY MINT JÓZSI BÁCSIÉ. HA A JÓZSI BÁCSIVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS MEGSZEGŐIT (PL. AZ AUTÓSZERELŐJÉT) NEM LEHET SZ.SÉRTÉSI ELJÁRÁS ALÁ VONNI, AKKOR BKV-ÉT SEM. MERT TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG VAN, EGYIK VÁLLALAT OLYAN, MINT A MÁSIK.
És ha a pótdíjat nem lehet ráutaló magatartással elfogadni, akkor a bkv úgy fog dönteni - mert mint szuverén vállalkozás, megteheti -, hogy csak azt engedi utazni, aki írásban elfogadja a pótdíj rendszert. Ahhoz, hogy ne pótdíjazhassanak, be kellene tiltani a pótdíjazást. Mindenkinek.
Ha most nem sikerült felfognod, hogy nem lehet akármit jogszabályba írni, ami jó ötletnek tűnik, mert sérthet bizonyos jogállami biztosítékokat (törvény előtti egyenlőség, versenyegyenlőség), akkor valószínűleg már nem is fogod, úgyhogy ezt a vitát lezártnak tekintem. De próbáld memprizálni, hogy a bkv nem állami szerv, hanem egy vállalkozás.
válasza:
válasza:Tényleg nem értem mit nem értetek. Különben sem a BKV-ról lenne szó, hanem általában a közlekedési vállalatokról, a szabálysértési tényállás országos lenne, így a bírság is ugyanannyi lenne, ha Debrecenben bliccelsz, mintha Budapesten. Egész egyszerűen Ti nem tartjátok abszurdnak(Nem jogász, hanem józan paraszti aggyal gondolkodva!!!), hogy például ha lop valaki a boltból(És nem jogászként, hanem józan paraszti ésszel, nem igaz, hogy nem látjátok a párhuzamot a kettő között.), akkor az számít, hogy követett-e már előtte ilyet el korábban,és az az enyhítő körülmény, amit a Bíróság figyelembe is vesz, ha alacsony a jövedelme, itt meg az kap KISEBB büntetést, akinek nagyobb a jövedelme? Ezt Ti-nem elvont jogász, hanem józan paraszti aggyal, és igazságérzettel- komolyan nem érzitek perverznek, ahogy azt is, hogy a szülő büntethető akkor is a gyerek cselekményéért, ha a szülő ténylegesen nem felelős, és a gyerek SEMMILYEN tényleges anyagi kárt nem okozott, illetve 350 forintot? Ne a BKV-ból induljatok már ki, hanem az eljárás alá vont személyekből, akiknek joguk van a tisztességes szabálysértési eljáráshoz, viszont a rendszer akár nagyobb visszatartó erőt is jelenthetne, mert a szabálysértési bírság elzárásra is változtatható. Egyébként máshol is hallottam már olyan véleményt, hogy a közlekedési pótdíj abszurd jogintézmény, és külföldi példa is van arra, hogy akár még csak nem is szabálysértési, hanem büntető kategóriaként kezelik...
Ráadásul 2001-ig az autópálya bliccelés is SZABÁLYSÉRTÉS volt, nem polgári jogi pótdíj kategória, utána történt visszalépés, hogy az lett, hasonló abszurd módon, mint a tömegközlekedésnél!
Ez volt a tényállás 2001-ig:
"Úthasználati díj megfizetésének elmulasztása
52. § (1) Az a gépjárművezető, aki úthasználati díj megfizetése ellenében igénybe vehető autópályán úgy közlekedik, hogy a díj megfizetését elmulasztotta,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki."
Tehát tisztességes szabálysértési eljárás indult,amelyben adott esetben figyelembe vették a büntethetőséget kizáró tényezőket, nem pedig nem létező kárt hajtottak be polgári peres úton! Mindössze ehhez kéne visszatérni, és ezt a logikát alkalmazni a tömegközlekedésnél, és parkolásnál is!
"Különben sem a BKV-ról lenne szó, hanem általában a közlekedési vállalatokról, a szabálysértési tényállás országos lenne, így a bírság is ugyanannyi lenne, ha Debrecenben bliccelsz, mintha Budapesten."
Lehet félreérthető volt a kérdés cime. Szó nem lenne sem BKV-ról, sem DKV-ról, sem MÁV-ról. ÁLTALÁBAN a közforgalmú tömegközlekedésről lenne szó, mindegy, hogy ki a fenntartó.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!