A BKV bliccelés miért polgári jogi, miért nem szabálysértési jogi kategória?

Jogi személynél teljesen mindegy, hogy elfolyt a magzatvize, gyerekkel van, púpos a háta vagy mi baja van, neki akkor is ki kell fizetni a jegyet. A bliccelésnél pedig pótdíjazásban részesül, így a közlekdési vállalat jogosan követelheti a büntetés teljes árát, nem csak a jegyét. Az csak annyit jelentene, hogy elég később is megvenni a jegyet, annak meg mi értelme lenne?

Különben mint vidéki, aki csak néha járok Bp.-re (s akkor is próbálom nélkülözni a BKV-t) le vagyok döbbenve a jegyvásárlási (vagy inkább jegy-nem-vásárlási) szokásokon. Múltkor konkrétan hülyének néztek a villamoson, hogy lyukasztottam, nem is nagyon szoktam látni, hogy más csinálná, mikor meg egy ügyfélhez kellett sürgősen kimennem és mondtam neki, hogy nincs BKV-jegyem csak annyit mondott, hogy "Ja, mi nem szoktunk venni." Így nem kéne csodálkozni azon, hogy a büntetések értéke növekszik. Egyébként még így is elég csekély ez az összeg, Berlinben 60 € (18.000 HUF), Párizsban 72 € (22.000 HUF), Londonban pedig 80 Ł (28.000 HUF) a minimális büntetés. Bűnözők persze mindenhol vannak, de Budapesten ahogy észrevettem népi sportot űznek belőle.

Van itt egy kis félreértés, ami a Tescós példádból derül ki:

A bolti lopás esetén a hatóságok csak a büntető-/szabálysértési eljárást folytatják le, a kelekezett kár megtérítése itt is a polgári jog asztalára tartozik.

A bolti lopásnak nincs szerződéses jellege, míg bliccelésnek van.

A BKV/BKK polgári jogi igénye azért nem csak a jegy árára terjed ki, mert a vállalat Általános Szerződési Feltételeiben kiköti, hogy az utas x összegű pótdíjat köteles fizetni, ha nem teljesíti a szerződési feltételeket. Ezeket a feltételeket az utas a járműre felszállva ráutaló magatartással elfogadja.

A pótdíj tehát nem közjogi szankció. A népnyelv helytelenül hívja büntetésnek. Sokkal inkább olyan, mint pl. a kötbér a vállalkozói szerződés esetén. Ott is arról van szó, hogy az egyik fél megszegi a szerződési feltételeket, ezért fizetnie kell egy összeget, ami nem a bekövetkezett kárhoz igazodik.

A dologból azért nem csinálhat a törvényhozás szabálysértési tényállást, mert akkor minden más gazdasági társaság (pl. a Tesco) is követelhetné, hogy a vele szemben elkövetett szerződésszegés legyen szabálysértés, vagy bűncselekmény. Például ha a kőműves nem burkolná le időben a Tesco padlóját, akkor nem kötbért kellene fizetnie, hanem szabálysértési eljárás indulna ellene.

Akkor még egyszer:

A bliccelés nem olyan mint a lopás, hanem olyan, mint amikor a kőműves nem végzi el a munkát.

Tök más a kettő. Az egyik közjog, a másik magánjog. Értem én, hogy könnyű összekeverni a kettőt, de hidd el, hogy a szerződésszegésből szabálysértést csinálni fából vaskarika.

Ráadásul nagyon csúnya világ is lenne itt akkor, hogyha mindenki ellen szabálysértési, vagy büntető hatósági eljárás indulna, aki nem fizeti be időben a telefonszámlát, nem végzi el időre a szerződésben vállalt munkáját, hibás terméket ad el, stb.

A felhozott példa ismét hibás: van egy olyan szabály a ptk-ban, miszerint a szokványos szerződési feltételektől való jelentős eltérésre külön fel kell hívni a másik fél figyelmét. Ezt teszi a BKV azzal, hogy nagy piros matricákon hirdeti (ÍRÁSBAN, ahogy te szeretnéd), hogy a pótdíj összege 16 000 Ft.

Ha pedig a ráutaló magatartást kivennénk a ptk-ból, röhejes ország lennénk. Képzeld el: szállnak fel a buszra az utasok, egy bkk-s alkalmazott pedig mindegyiknek a kezébe nyomná a (mondjuk, hogy) 50 oldalas szerződési feltételeket. Ezt szépen átolvasod és aláírod. Ha minden utas végzett vele, indulhat a busz.