A BKV bliccelés miért polgári jogi, miért nem szabálysértési jogi kategória?

"Ráutaló magatartásos szerződést ne lehessen kötni" :DDDD

Értem én, hogy igazságtalannak érzed, hogy közlekedési vállalat nem választhatja meg egyesével az utasait, és köthet velük külön szerződést, de arra gondolj, hogy az utas sem választhat másik közlekedési vállalatot, mivel ezek monopol helyzetben vannak.

Ennek pedig az az oka, hogy ez olyan közszolgáltatás, amely veszteséges, tehát a magánszfére csak ritkán bevonható.

De ettől még - ha a fentiekből nem is érted, legalább hidd el nekem - nem lehet közjogi szankciót fűzni magánjogi magatartáshoz, és nem lehet eltörölni a ráutaló magatartást.

Az nem logikus, hogy az, hogy mi közjogi, mi magánjogi, illetve mi közjogi és magánjogi is, nem elsősorban a jogalkotó döntésétől függ, hanem jogtudományi kérdés.

A matematikusok sem dönthetnek arról, hogy holnaptól 2×2=5. Ettől függetlenül tudománosan kiderülhet, hogy annyi. De eddig nem derült.

A másik, hogy - ahogyan már ezt leírtam - a felvetésed feleslegesen bonyolítaná a helyzetet. A jegy árát el lehet fogadni ráutaló magatartással, de a pótdíjat csak írásban??? Akkor megint ott tartanánk, hogy a buszvezető alá kellene írasson mindenkivel egy külön szerződést indulás előtt, hogy elfogadják a pótdíj feltételeit.

"Ráutaló magatartásos szerződést ne lehessen kötni"

-Csókolom Marika néni, szeretnék kérni két liter tejet meg egy kiló kenyeret.

-Ezt töltse ki, anyja neve, személyi szám, aláírás két példányban.

Amúgy lassan kezdem elveszteni a fonalat, hogy mit is akarsz bebizonyítani, de az utazási szabályzat nem ismerete nem mentesít a szankciók alól.

Jaj. Na jó, utoljára nekifutok:

Először is kíváncsi lennék arra a jogszabályra, ami megtiltja a pótdíjazást. Hogyan képzeled? Csak a bkv-nak tiltaná? Vagy minden vállalatnak? (pl. villamosenergia- és távhőszolgáltatók is használják)

És a kötbért is tiltanád, ami szinte ugyanaz? Vagy azt nem?

Mondjuk ez menjen a Ptk-ba:

"X. §

(1) A szerződési szabadság alól kivételt képez a BKV Zrt., amely vállalat nem alkalmazhat olyan szerződési kikötést, ami a szerződésszegőnek az elmulasztott anyagi kötelezettségen túl további díj megfizetését írja elő.

(2) Az előző bekezdés csak a vállalat és az utasok között megkötendő szerződésekre igaz, a vállalat egyéb szerződéseire nem. Például a járműfelújító alvállalkozó szerződésszegése esetén szabhat ki kötbért.

Vagy inkább úgy képzeled, hogy a BKV vezetése, vagy a tulajdonos fővárosi önkormányzat magától, jogszabály nélkül is belátja, hogy a pótdíjazást ki kell venni az ÁSZF-ükből, mert helyette sokkal jobb lesz szabálysértési feljelentéseket tenni, és a szabálysértők által elmulasztott 350 Ft-os viteldíjakat, egyenként, polgári peres úton követelni. (Mert úgy sincsenek túlterhelve a bíróságok)

Vagy inkább hagyják a polgári jogi követelést a fenébe, mert a bliccelők a szabálysértési eljárásban úgyis meg lesznek bírságolva, amely pénz az államkincstárba kerül, és amikor csődhelyzetbe kerül a BKV, úgyis az államtól kapnak mentő támogatást?

Persze ehhez kellene egy olyan szabálysértési tényállás, amely hatékonyan alkalmazható ilyen esetekben. Mondjuk írjuk bele a Szabálysértési törvénybe, hogy

"aki szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti a szerződés szerint, szabálysértést követ el."

És akkor polgári jogi követelés helyett fel lehetne jelenteni fellépésről elkéső előadóművészeket, hibás munkát átadó vízvezeték-szerelőket, stb.

Vagy ebbe a jogszabályba is írjuk bele, hogy "csak a BKV utasaira vonatkozik". :D

Ez mind annyira jól hangzik, hogy mindenképpen megéri megvalósítani, csak hogy a bkv-n oly gyakran megbüntetett elfolyt magzatvizű kismamák, és a 13 éves bliccelők helyzete javuljon.

Amúgy pedig ha a fodrásztól való távozás szerinted már szabálysértés, akkor a bliccelésre miért nem alkalmazható ugyanaz a szabálysértési tényállás.

Elárulom: a csalás szabálysértési alakzata alkalmazható kis csavarással, de azért nem tesz feljelentés emiatt sem a fodrász, sem BKV, mert nehezen bizonyítható, és nincs az a hatóság, ami ráérne foglalkozni ilyen szintű ügyekkel, ráadásul nekik a szabálysértési bírságból a világon semmi hasznuk, attól nem térül meg a káruk. Az ugyanis még mindig polgári jogi kategória, és az is marad.

Néha egyes parlamenti képviselők is előállnak hasonló szintű, naiv javaslatokkal, mint a tiéd, aztán ugyanígy ragaszkodnak hozzá, mert annyira tetszik maguknak az ötletük, hogy a realitás már nem számít.

Eddig engem is szórakoztatott, de mostmár fárasztó kicsit :)

De a lényeg, hogy az eredetileg feltett kérdésedre válaszoltam: ezért.