Szerződéskötés családalapítás előtt? Tapasztalat ezzel kapcsolatban?

Nekem van tapasztalatom házassági szerződéssel, erre irányult a kérdésed. Én vagyok a nő, olyan szinten hasonló helyzetben, hogy én voltam a kevésbé tehetős fél, de nekem is volt saját lakásom. Én ragaszkodtam a házassági szerződéshez, méghozzá olyanhoz, ami mindkettőnk vagyonát egyformán védi, az volt a célom, hogyha vége lesz ne adj isten, akkor egyikünk se szálljon ki se gazdagabban, se szegényebben, én se. Ne legyen kifosztva, kisemmizve senki. Én mondjuk szembe is köpném magam, ha munkaképesen asszonytartást követelnék már előre, meg otthon mereszteném folyamatosan a valagam. Hihetetlenül be lehet szűkülni szellemileg. Nekem fontos volt, hogy mindig is fenn tudjam magam tartani a magam erejéből, hogy legyen saját elfoglaltságom, én-időm, személyiségem. Magammal szemben igényes vagyok, korrekt embernek tartom magam, a házasságban is így akartam működni, és ezt vártam el. És igen közel egy évtized után vége lett a házasságomnak, vagyonjogi vita nem volt hála a szerződésnek, a gyerek érdekében vele kapcsolatban is meg tudtunk egyezni, így mindössze két tárgyalás volt, mindketten törekedtünk arra, hogy ne sérüljön a gyerek, és mi is egész emberként tudjunk kiszállni. Az érzelmi sérülés persze kivédhetelen, de sokat számít, ha megmaradt az ember önbecsülése, az, hogy magára mindig tud támaszkodni. Amíg nem nősz fel ehhez fejben, szerintem nem való neked a házasság, a gyereknevelés főleg nem.

Az a baj, hogy a kérdező az a fajta nő, aki majd 20 év múlva a fejéhez vágja a gyerekének, hogy miatta nincs karrierje, miközben erről soha nem a gyerek tehet.

Kislány, te meg ne tegyél fel álszent kérdéseket a kételyeidről, hogy szerinted így "elüzletiesedik a kapcsolatotok", ha egyszer a napnál is világosabb, hogy egy női here vagy, aki beleteszi a fenekét a pasija vagyonába és már előre le is akar szerződni vele arról, hogy akkor is finanszírozzák a semmittevését, ha esetleg elválnak.