Férfiak és nők között van aki megbánta családalapítást?

Mondjuk meg őszintén: bele lehet fáradni.

Ezért is fontos, hogy

a) az ember ki tudja magát pihenni, legalább időnként;

b) az ember néha a párjával kettesben is tudjon egy-egy estét tölteni.

Nálunk is néha csikorognak a fogaskerekek, de azért mennek a dolgok. Mondjuk mi annyi, de annyi örömöt találunk a gyerekeinkben, hogy ez azért átsegít a nehézségeken. És ahogy nőnek a gyerekek, egyre könnyebb lesz.

Mire ott állsz felnevelve 1-2 v több gyereket eléggé eleged lesz, ők "szrnak" rád, ami egyébként azt jelenti hogy jól vannak, tehát jól csináltad, mert nélküled is boldogulnak, na és akkor nézel ki a fejedből, hogy és az én életem?

A természet pompásan kieszelte ezt :)

Attól, hogy néha a pokolba kívánod a sarjaidat, és felvillan egy csodás, könnyebb élet ígérete nélkülük, attól még szereted őket, és halálosan aggódsz értük és mindörökké a tieid maradnak lélekben.

Ráadásul viszik tovább azt, amit kaptak tőletek, a családtól, tehát érdemes észnél lenni.

Az apaságért (anyaságért) nem jár Oscar.

Ez egy jó beszélgetés a szülőségről szerintem:

https://www.youtube.com/watch?v=yLuJ-iAzYuU

9-re:

Az aszódi gyilkossal kapcsolatban a következőt mondanám.

MINDEN ilyen esetben, amikor elvált (szétment) szülők vannak és a külön élő szülő a láthatáson öli meg a gyerek(ek)et, ott minden esetben a volt párjának akar vele fájdalmat okozni. Tehát a vele való kapcsolatot bánta meg, de nem konkrétan a gyerekekkel volt baja.