Mi az "elbirtoklás" jogintézménye mögött meghúzódó törvényalkotói szándék?
Miért találták ki, hogy meg lehessen egy társadalomban szerezni egy ingó vagy ingatlan vagyont azáltal ha a tulajdonosa nem birtokolja, de viszont egy idegen szakadatlanul birtokolja azt?
Gondolom római jogig nyúlik vissza ez.
A Ptk. az ingók és ingatlanok esetére eltérő elbirtoklási időt állapít meg: „Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.”
30:
Bizonyos származékos jogszerzéseknél (ilyen az adás-vétel, ajándékozás) az adás-vételi, vagy ajándékozási szerződés, bár érvényes lehet, tulajdonjogot nem keletkeztet. A tulajdonjog ilyen esetekben csak és kizárólag a földhivatali bejegyzéssel keletkezik.
Az öröklés, vagy az elbirtoklás viszont ingatlan nyilvántartáson kívül is tulajdonjogot keletkeztet, a törvény erejénél fogva.
Ingatlan nem lehet gazdátlan, tehát annak valamilyen tulajdonosa mindig kell, hogy legyen.
Ha pl. meghal valaki, akinek van egy ingatlana, akkor, mivel megszűnt a jogképessége, tulajdona sem lehet már. Viszont, mivel olyan nincs, hogy egy ingatlan gazdátlan, így az új tulajdonos az örökös lesz, bárki is az és ipso iure, azaz a törvény erejénél fogva, az örökhagyó halálának pillanatában válik tulajdonossá, mindenféle egyéb jogi procedúra, földhivatali bejegyzés nélkül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!