A fiamat ezért felelősségre vonhatják, illetve jogos volt az edző reakciója?

Amúgy elég gáz, hogy egyik se állt meg segíteni - sokat elmond a közmorálról, meg arról is, hogy a szülők milyen erkölcsi normákra nevelik a kölykeiket manapság.

Pontosabban hogy nem nevelik őket.

Persze, hogy így egy sz-ros, kib-szott, teljesen jelentéktelen, tét nélküli, mucsaröcsögei futóverseny megnyerése fontosabb, mint segíteni egy bajban lévő emberen.

Hát akkor remélem, hogy egy alapos elbeszélgetéssel azért segítesz neki helyretenni a dolgokat - hogy semmilyen verseny nem lehet fontosabb egy emberéletnél.

Legközelebb inkább álljon meg, tájékozódjon, hogy mi a szitu, próbáljon segíteni, és az őt beérő társait is bíztassa segítségre(akár olyan formában, hogy qva gyorsan teperjenek be a célba és telefonáljanak).

A rendkívüli helyzetre tekintettel valószűleg úgyis megismételték volna a versenyt egyébként.

De ha mégsem, és emiatt esetleg utolsó is lesz, emberségből és tisztességből és sportszerűségből akkor is ő "vizsgázott" a legjobban a mezőnyből, tehát ő győzött.

Asszem, hogy az edző is a hirtelen felindulásában ezt a leckét akarta neki megtanítani azzal, hogy kirúgta a klubból.

Tulajdonképpen nem múlasztott el segtséget nyújtani.

Ugyanis 16 évesen nagy valószínűséggel nem az elsősegélyezés királya. Mentőt meg nem hívhatott, hisz valszeg nem volt nála telefon.

Mit tett? Elment oda, ahol biztos van elsősegélypont és értesített embereket.

Szóval egyáltalán nem múlasztotta el a segítségnyújtást. Értesített olyanokat, akik tudnak segíteni olyan gyorsan, ahogy csak tudott.

"Ugyanis 16 évesen nagy valószínűséggel nem az elsősegélyezés királya. Mentőt meg nem hívhatott, hisz valszeg nem volt nála telefon."

Ne haragudj, de ez már mentegetés.

A minimum akkor is az, hogy megáll, és megpróbál legalább tájékozódni, hogy mi a f-sz van.

És miután látja, hogy tényleg baj van, a két gyerektől kér egy telefont, vagy elveszi az anyuka telefonját, és hívja róla a mentőket.

És majd EZUTÁN szaladhat akár a célba, de oda se azért, hogy nyerjen, hanem hogy segítséget kérjen onnan is.

Persze nem biztos, hogy egy 16 éves gyerektől elvárható, hogy ilyen helyzetben hideg fejjel cselekedjen és a lehető legjobb döntést hozza.

De az alapvető hozzáállás tekintetében van itt nagy baj.

Nem az a baj, hogy pánikba esett és nem mintaszerű és szakszerű segítséget nyújtott.

Hanem azzal van a baj, hogy úgy DÖNTÖTT, hogy fontosabb neki egy futóverseny, mint hogy segítsen egy bajban lévő emberen.

Én egészen biztosan komolyan elbeszélgetnék a gyerekemmel, ha egy ilyen helyzetben így döntene, és persze mélyen magamba is néznék, hogy mit ronthattam el a nevelésében, vagy mit felejtettem ki a neveléséből, hogy neki nem volt teljesen egyértelmű, hogy fontosabb egy bajban lévő ember megsegítése, mint egy futóverseny.