Miért nem igazságosabbak a támogatások azokkal szemben akik egyedülállóak?

A nyugdíj se lenne probléma, ha nem szüntetik meg a magánnyugdíjpénztárakat. Sok éven keresztül belefektetett ebbe az állam, nélkülözte a befizetések egy részét, hogy többé ne legyen gond a nyugdíjfizetés, hanem magáncégek vállalják át ezt, üzleti alapon. Erre fel, tönkre lettek téve a pénztárak, a sok éven át kuporgatott pénzünkből lett sok szép stadion (egy részük külföldieknek), nekünk meg maradt az apánk fsza, nem nyugdíj. Pedig a számítások szerint 2-3x akkora nyugdíjat lehetett volna úgy kapni, és még a korhatárt se kellett volna 90 évre emelni, hanem egy csökkentett nyugdíjjal már 60 éves korban is el lehetett volna menni. (A csökkentett nyugdíj lett volna olyasmi, mint most a teljes.)

Vagy a másik dolog: jó, fogadjuk el, hogy a társadalmi felelősségvállalás alapján támogatjuk a gyerekes családokat. De akkor miért nem működik a támogatás visszafelé? Akinek nem született gyereke, csak fizetett az államnak óriási pénzeket egész életében, az meg kaphatna plusz nyugdíjat öreg korában. Mivel az ő pénzén felnevelt gyerekek csak a szüleiket fogják támogatni, neki egy száraz kenyérhéjat se fognak odadobni, ha már a kora miatt sokat kell költenie a saját fenntartására. Az öregek rengeteg dolgot nem tudnak már megcsinálni maguk, minden alapdologra embert kell fogadniuk, ha nincs támogató gyerekük.

Vagy ha már ilyen irányban nem megy, hogy plusz nyugdíj, akkor ezt a plusz pénzt úgy kellene előteremteni, hogy elvenni azoktól, akik a gyerekükre kaptak plusz pénzt. Hiszen nekik ott vannak a segítő gyerekek, akiket anno a gyermektelenek pénzén neveltek fel.

De különben meg az egész gyerektámogatási rendszer értelmét veszítené, ha normális fizetések lennének, nem tartanák mesterségesen alacsonyan a béreket, hogy legyen olcsó munkaerő a multiknak, amiket százával telepít ide a kormány. Azok, ugye, azért szükségesek, mert az állami támogatások egy részét vissza lehet kérni, zsebbe.