Szerinted melyik a fontosabb A gyűlöletbeszéd büntetése vagy a szólásszabadság?

#33: "Tapasztalat az lenne, ha ismernéd azt a konkrét embert, aki elől inkább átmész a túloldalra."

Egyik ismerősömet terrorizálták a cigányok gyerekkorában. Engem megvertek kétszer. Egyszer ordítva összeverekedtek Szlovákiában, amikor ott voltunk. Másik haveromat összeverték, kiütötték két fogát, de ő akkor már fiatal volt. Egy másik haveromékat szintén terrorizálta egy cigány család. Egyikük se szélsőjobbos egyébként. Nincs annyi életem, hogy minden konkrét emberrel próbálkozzak, hogy milyen lehet. Inkább elkerülöm, aki feltehetően balhés, és ez a cigányokra sokkal nagyobb részben igaz, mint a magyarokra. Lehet, hogy akit épp kikerülök az utcán az pont nem balhés, de kicsi rá az esély.

#41-es vagyok. Elfelejtettem, hogy két nagyszülőmet is megpróbálták átvágni stb.

Ja, és ezt hívják tapasztalatnak, nem pedig előítéletnek. Előítélet az lenne, ha soha semmi rossz tapasztalatom nem lett volna a cigányokkal kapcsolatban, vagy minimális, mégis kerülném vagy utálnám őket.

"Ja, és ezt hívják tapasztalatnak, nem pedig előítéletnek. Előítélet az lenne, ha soha semmi rossz tapasztalatom nem lett volna a cigányokkal kapcsolatban, vagy minimális, mégis kerülném vagy utálnám őket."

Nem, pont ellenlezőleg. Hogy 0,0001%-ukkal kapcsolatban volt valami negatív tapasztalatod, és ez alapján az általad nem ismert 99,9999%-ot is megbélyegzed, pontosan ezt hívják előítéletnek.

"A számok jók, csak felcserélted a bűnöző cigányt a rendes cigánnyal."

Tipikus rasszizmus...

Amúgy szerintem mindkét oldalnak igaza van, nincs ellentmondás a két nézőpont között.

Az előítélet a világ legtermészetesebb dolga. Rendkívül hasznos is, hiszen enélkül kihalnánk. Ha egyszer megharapott egy kutya, és ezt az élményt nem terjesztjük ki a többi kutyára, sőt: az összes ragadozóra, azzal felesleges kockázatot vállalunk. Nem lehet felróni szerintem senkinek, ha a gyerekkori rossz élményei a cigányokkal azt eredményezik, hogy nem keresi a találkozást a romákkal. Ez tökéletesen érthető.

Ugyanakkor ott van a tudatosságnak az a szintje, hogy valahogyan beférjen a fejembe, hogy attól, hogy az én seggembe csomószor beleharapott az a kuvasz a szomszédban, mégis látok-hallok egy csomó olyan embert, akik fantasztikus kapcsolatban állnak kőkemény kuvaszokkal. Emiatt a félelmem és a távolságtartásom megmarad, valószínűleg sosem lesz kuvaszom, de nem terjesztem az igét, hogy a kuvasz egy tébolyult kutyafajta lenne. Már csak azért sem, mert tudom, hogy rossz kutyafajta nem létezik.

Szóval szerintem aki nem látja a rizikót egy, az utcán szembejövő, kötekedő roma hordával való konfrontációban, az veszélyesen naiv. Ugyanakkor aki azt vallja, hogy ez azért van, mert romák mind ilyenek, az valahol bizony rasszista.

Házfelújításban vagyunk, és egyik nap megjelent a szaki mellett egy új segéd, akit addig nem láttunk: tipikus, hurkástarkójú, napszemüveges, tréninggatyás, pocakos, kopasz cigány csávó. Néztük az asszonnyal, ez meg ki a f.sz. Mondjuk úgy szépen, hogy az óvatosság nálunk is megjelent. Elkezdtünk jobban figyelni a cuccainkra, meg ilyenek. A szomszéd külön felhívott, hogy figyeljünk már a tagra, amikor felőlük dolgoznak, mert a szerszámai bent vannak a garázsban, és nem tudja bezárni.

Aztán valahogy az lett a vége, hogy az első nap végére kb haverok lettünk. Kiderült, hogy azért feszít állandóan napszemüvegben, mert nemrég műtötték a szemét, és nem bírja a fényt. Még arra is fény derült, hogy az asszonnyal régen egy munkahelyen dolgoztak, és vagy egy órát nevetgéltek. Egy tök értelmes, kedves, értelmes fószer.

Én baromira nem szégyellem, még csak nem is érzem hibának, hogy bizalmatlanabb voltam vele, mint a másik két csávóval. Ugyanakkor igyekeztem az óvatosság mellett nyitottan közelíteni, mert bár van rossz tapasztalatom, ezt nem terjesztem ki a teljes etnikumra. Nincs erősebb prekoncepcióm a romákkal szemben, mint mondjuk a szemüveges, jól tanuló lányokkal szemben.

"Csak az arányokkal van gond."

Világos, de a rasszizmus azt mondja, hogy ennek valamiféle genetikai oka van. A valóság pedig az, hogy társadalmi oka van. A gyűlöletbeszéd szabadsága pedig pontosan gerjeszti ezt a társadalmi okot.