Hogy is van ez a szándékosság?

Kapsz egy diákigazolványt az egyetemen és rosszul töltötték ki, nem csak nem érvényes, de rosszul vannak rajta az adatok, pl. hamis a születési dátumod.

Ha ezt csak nem vetted észre és úgy próbáltál vele diák kedvezményhez jutni - mert valóban egyetemista vagy, valóban az egyetem készítette el neked csak rosszul, az a vétség.

Ha látod hogy hibás és neked pont kapóra jön, hogy a születési dátumod helytelenül van rajta és ezt akarod kihasználni ezzel az igazolvánnyal, az már bűncselekmény.

A példád nem jó, mert nem tudni miért kell oda az az aláírás. De megfordítva: neked kell a bejelentett lakcím és ezért odaadod a tulaj feleségének a lakcímbejelentő lapot, hogy írja alá a férje. Másnap megkapod aláírva a feleségtől, ezt beviszed a hivatalba és bejelented a lakcímedet a bérlakásba. Ezután kiderül, hogy az aláírás hamis, mert nem a tulajdonos férj írta alá, hanem a feleség helyette. Ezt te nem tudhattad, a magánokirat hamis volt, ez vétség.

Ha te hamisítod oda az aláírást vagy a feleség az orrod előtt írja alá mintha a férje írná alá tulajdonosként, az már szándékos. Az volt a célod, hogy hamis aláírással pótold a valódit.

A diákigazolvány pont hogy nem magánokirat, hanem közokirat. Annak már van szándékos és gondatlan (ún. intellektuális hamisítás) elkövetési módja.

Illetve minden vétség bűncselekmény.

Az a nem mindegy, hogy a bűncselekményen belül vétség (2 évig terjedő szabvesztéssel), vagy bűntett (2 évet meghaladó szabvesztéssel büntetendő) bcs, de ez igazából nem is fontos most is a kérdést illetően...

Egy bérleti szerződés, egy adásvételi szerződés, egy végrendelet mind-mind magánokirat. Annyit hamisítasz, amennyit akarsz, nem érdekel senkit se. Az is tökmindegy, hogy te egy albérlet szerződésbe Kovács István helyett Vég Bélát írsz. Ha akarsz, otthon akár 1000 darab adásvételi szerződést kinyomtathatsz és írkálhatsz rá rajzfilmszereplők neveit. Ez tök legális.

Viszont ha ezt FELHASZNÁLOD, na az már bűncselekmény.

Azért szándékos, mert szándékosan használod fel. Nem véletlenül viszed be a magánokiratot mondjuk a kormányablakba, hanem azért, hogy valamit kezdj vele. Így remélem érthető.

Egyébként a Btk-ban megtalálod:

345. §

Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(egyébként ha most valaki elír az okiraton belül valamit, azzal senki se foglalkozik. Saját példámmal élve, eladtam pár éve az autómat, fickó megvette a gyerekének. Kitöltettük az adásvételit, bevittem az okmányirodába. Nem lehetett átiratni az autót, mert a pali az egyik mezőbe hol a saját nevét írta, hol a gyereke személyi számát. A következőbe a saját születési idejét, az azutániba a gyerek születési helyét.

Össze-vissza. Voltam én olyan ideges, hát elhiheted. Persze nem történt semmi, mondta az ügyintéző, hogy valahogy keressük fel egymást újra és töltse ki a fickó normálisan. Pár nap múlva visszamentem a már helyes adatokkal és átirattuk a kocsit.)

Ja, hogy a szándékosságot és a felhasználást kicsit jobban kivesézzem:

befejezettnek akkor tekinthető a bűncselekmény, ha mondjuk valahogy véghez is sikerül vinni az egészet.

Tehát ha én valamiért egy kitalált személynek szerettem volna eladni az autót, és beviszem a szerződést, és mégis át lehet iratni, akkor megtörtént a bűncselekmény, befejezettnek kell tekinteni a cselekményt.

Ha én szintén ugyanazzal a szándékkal viszem be, hogy kamu adattal átiratom, de az ügyintéző kiszúrja, hogy valami nem oké, az csak kísérlet volt.

Közokirat hamisításnál az elkövetési magatartás viszont tud különbséget tenni szándékosság és gondatlanság között:

342. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba (ún. intellektuális közokirat hamisítás)

Ennél már maga az elkészítés is bűncselekmény. Hiszen otthon nem csinálhatsz csak úgy diákigazolványokat, útleveleket vagy személyigazolványokat.

a b) pont pedig azt mondja ki, hogy felhasználod. tehát például egy hamisított útlevéllel akarok átmenni a határon. Vagy ha engem nem engednek át, akkor az ikertesóm útlevelével próbálok meg átmenni.

a c) a gondatlan alakzat.

Például ha diákigazolványt készíttetsz a suliban, de valamiért nem jó rendszer és nem néznek utána semminek, és megkérdezi tőled a titkárnéni, hogy "hogy is hívnak, mikor születtél?" és te bemondasz egy teljesen kamu adatot, és így állítja ki titkárnéni neked a diákot, akkor ő is elkövette a közokirat hamisítást, de nem azért, hogy visszaéljen vele, vagy hogy felhasználja, vagy hogy neked jogtalan előnyt szerezzen azzal, hanem mert tudtán kívül rossz adatokat vitt be, mert te rosszakat mondtál neki. Ezért ő nem büntethető olyan mértékben, mint a szándékos elkövetéssel.

Ezt az utolsó részt csak érdekességképp írtam le, hogy lásd mi a különbség a kettő tényállás között.