Munkáltató elbocsájthat hamis indokkal?
Lehet kicsit hosszú lesz, bocsánat de úgy érzem fontos a kérdés szempontjából. 24 éves vagyok és nagyjából egy éve kezdtem el dolgozni egy könyvesboltban. Már vagy 10 éve tudtam magamról, hogy transznemű vagyok, és férfiként szeretnék tovább élni, így most hogy biztosnak látszódott a jövőm el is kezdtem. Orvosok, pszichológusok stb, eljutottam arra a pontra hogy hormonterápián vagyok. Ahogyan azt illik, megkerestem a főnökömet, és mondtam neki hogy mi a helyzet már csak a névváltoztatás miatt is, új szerződések stb. Azt mondta minden rendben most nem ér rá...
Másnap behívott az irodájába, ahol közölte hogy sajnos nem megy úgy az üzlet ahogy kéne, nem tudja kifizetni a béreket (azóta is van állás meghírdetve a boltba!!!) és így le kell hogy építsen és rám esett a választása. Azt akarja, hogy mondjak fel tekintve, hogy "ezzel így jobban jár mindenki és neked sem lesz bajod". Ez így mennyire legális? 99%ig biztos vagyok benne, hogy semmi köze a leépítéshez hiszen ki van írva a boltbra hogy munkatársat keresnek. Ráadásul pont az után hogy elmondtam mi a helyzet?
Lehet ez ellen valamit tenni? Már csak azért is fontos lenne ha valahogy megtarthatnám a munkámat mert időközben szüleim is kitagadtak mondván hogy "pedofil aberrált állat" vagyok, és ha nincs állásom akkor úgy érzem földönfutóvá válhatok nagyon hamar. Másik kérdés: alkalmi munkát lehet vállalni állandó lakcím nélkül?
válasza: válasza:2) Főleg raktári munkát végeztem vásárlóval szinte nem is találkoztam. Hátra pedig vásárló nem jöhet be, akkor így hogyan rontom az üzletet?
3) Az is hazugság lett volna mert nem műtetem át magam
De akkor ezek szerint nem tehetek semmit az ellen hogy kirúgtak lényegében hazugságra alapozva? Csak azért mert másmilyen vagyok mint az átlag?
válasza:Egy kegyetlen őszinte választ fogsz kapni, de más úgyse fogja leírni neked:
"Lehet kicsit hosszú lesz, bocsánat de úgy érzem fontos a kérdés szempontjából. 24 éves vagyok és nagyjából egy éve kezdtem el dolgozni egy könyvesboltban. Már vagy 10 éve tudtam magamról, hogy transznemű vagyok, és férfiként szeretnék tovább élni, így most hogy biztosnak látszódott a jövőm el is kezdtem."
Tehát te 14 éves korod óta tudod hogy amúgy férfi vagy. Miből? Hogyan jöttél rá? Miben lenne más az életed férfiként? Stb.
Emellett, egy egy éves könyvesbolti meló után te már úgy érezted hogy síkban van az életed ezért elkezdesz egy olyan kezelést amire 1. Nincs szükséged túlélés szempontjából, 2. Felborítja a TELJES hormonrendszeredet így nagy felépülési idő kell, ha egyáltalán felépülési időnek nevezhető.
Komolyan?
"Orvosok, pszichológusok stb, eljutottam arra a pontra hogy hormonterápián vagyok."
És az orvosok és pszichológusok javasolták ezt? Vagy te erősködtél hogy "de igen, ez így van". Most őszintén nem bántásból; nekem van olyan családtagom aki hormonrendszer zavarral szenved. Hagy ne írjam le milyen. Szinte kizártnak tartom hogy egy ép eszű orvos ilyet javasol a "beteg" nyomása nélkül. Pszichológus szintén, ők gyógyszert se irhatnak fel, nem hogy hormonterápiát.
"Ahogyan azt illik, megkerestem a főnökömet, és mondtam neki hogy mi a helyzet már csak a névváltoztatás miatt is, új szerződések stb. Azt mondta minden rendben most nem ér rá..."
Ezzel gyakorlatilag te "szakítottad" meg a saját szerződésedet. Névváltásnál lezárják és újranyitják. Diplománál is újra ki kell állíttatni, nem véletlen hogy kevesen szeretnek diploma után nevet váltani.
"Másnap behívott az irodájába, ahol közölte hogy sajnos nem megy úgy az üzlet ahogy kéne, nem tudja kifizetni a béreket (azóta is van állás meghírdetve a boltba!!!) és így le kell hogy építsen és rám esett a választása."
Mivel csak egy éve vagy ott, simán el tudom képzelni. Az álláshírdetés meg lehet diákoknak szól, vagy félállásra, bár ezt te tudod. Ez nem hamis, hanem valid indok. Leépítés.
"Azt akarja, hogy mondjak fel tekintve, hogy "ezzel így jobban jár mindenki és neked sem lesz bajod"."
Szerintem ezzel igazat mondott...
"Ez így mennyire legális? 99%ig biztos vagyok benne, hogy semmi köze a leépítéshez hiszen ki van írva a boltbra hogy munkatársat keresnek. Ráadásul pont az után hogy elmondtam mi a helyzet?"
Sajnálom, de ez igy legális. Nem vagy megfelelő munkaerő. A kinézet, tetszik vagy sem, fontos az eladásnál. Ugyanigy, pl: légiutaskíső se lehetsz, ha van látható helyen tetoválásod.
"Lehet ez ellen valamit tenni?"
Nem, nem forszírozhatod magadat a munkáltatóra. A 3 hónap felmondásit megpróbalhatod kijárni.
"Már csak azért is fontos lenne ha valahogy megtarthatnám a munkámat mert időközben szüleim is kitagadtak mondván hogy "pedofil aberrált állat" vagyok, és ha nincs állásom akkor úgy érzem földönfutóvá válhatok nagyon hamar."
Jó szar viszonyod lehet a szüleiddel. Az enyémek erősen katolikusok, amikor szóba jött a téma az lmbtq-ról, mondták hogy nem támogatják, de ha bármi ilyen lenne velem (nincs), akkor ennek ellenére, bár csalódottak lennének, továbbra is szeretnének mert a gyerekük vagyok.
Egyébként újra kérdezem: Te úgy kezdesz bele egy nem szükséges, nagy felépülési idővel járó, visszafordíthatatlan hormonterápiába ami nem mellesleg meddővé is tesz, hogy nem hogy 1 éve van állásod, de A SZÜLEIDDEL LAKSZ?! Pláne hogy az ilyen nem egy olcsó mulatság. Vagy ők finanszíroznák?
"Másik kérdés: alkalmi munkát lehet vállalni állandó lakcím nélkül?"
Nem, max feketén. Neked tényleg ez az első munkahelyed? Ha ilyen tapasztalatlan vagy, akkor neked nagyon nem a nemváltáson kéne gondolkodnod.
Mellesleg megkérdezhetem hogy miben lenne más az életed ha "férfiként" élnél?
válasza:Te nem "más vagy mint az átlag". Egy albínó más mint az átlag, te nem vagy más, csak mássá akarod kiadni magadat, hogy különlegesnek érezd magad, majd rinyálhass hogy elnyomnak.
Már kezded is. Több ezer embert raknak ki naponta mert leépítés van. Vagy csak nem szimpatikus. Nem te vagy az első, ez nem "lmbtq jogok tiprása". Ez az élet. Szívás.
Tényleg elég hosszú és nyers. Remélem nem hagyok ki semmit.
"Tehát te 14 éves korod óta tudod hogy amúgy férfi vagy. Miből? Hogyan jöttél rá? Miben lenne más az életed férfiként?"
Igen nagyjából 14 éves koromban realizálódott bennem hogy valami nincs rendben. Ezt kétlem hogy itt így el tudnám magyarázni főleg egy olyan embernek akinek hiányzik ez az érzés az érzések lexikonjából. Nem sértésnek szánom de tényleg elég nehéz ezt. Egy belső érzés hogy a testem és a tudatom nem egyezik. Hogy a test amiben vagyok az egy börtön. Sokáig nem tudtam hogy mi a probléma velem, miért vonzódok a "fiús dolgokhoz" miért érzem úgy hogy a melleim nem a sajátom, hogy a menstruáció egy a szervezetemhez nem illő folyamat. Ahogyan felnőttem egyre világosabbá vált hogy nem nő vagyok, csak női testben. Férfiként pedig azért lenne jobb mert akkor megszűnne sok olyan diszfóriának nevezett probléma ami jelenleg fennáll remélhetőleg.
"És az orvosok és pszichológusok javasolták ezt? Vagy te erősködtél hogy "de igen, ez így van". Most őszintén nem bántásból; nekem van olyan családtagom aki hormonrendszer zavarral szenved. Hagy ne írjam le milyen. Szinte kizártnak tartom hogy egy ép eszű orvos ilyet javasol a "beteg" nyomása nélkül. Pszichológus szintén, ők gyógyszert se irhatnak fel, nem hogy hormonterápiát."
16 éves korom óta járok pszichológusokhoz. Én nem tudtam megfogalmazni, hogy mi a bajom azon kívűl hogy szépen lassan körbeírtam az érzéseimet és a depressziót. A pszichológusom mondta el hogy mi az a transzneműség és hogy szerinte transznemű vagyok. Együtt próbálgattuk mondhatni szerepjátékokkal a férfi létet, tanácsot adott hogy lehetne ezt elnyomni aztán pedig hogy hol találhatnék szakembert aki többet ért mint ő. Így kerültem másik pszichológushoz, majd pszichiáterhez, majd nőgyógyászhoz (kötelező szakvélemények miatt, szóval "hivatalosan" is ez az állapot diagnosztizálható) majd pedig végül endokrinológushoz. Én nem erőltettem semmit sem.
"Ezzel gyakorlatilag te "szakítottad" meg a saját szerződésedet. Névváltásnál lezárják és újranyitják. Diplománál is újra ki kell állíttatni, nem véletlen hogy kevesen szeretnek diploma után nevet váltani."
Ezt nem tudtam hogy névváltoztatással lezárul a szerződés. Mármint azt értem hogy nem folytathatom a munkát régi névvel de én azt hittem ez megoldható egy amolyan javítással.
"Sajnálom, de ez igy legális. Nem vagy megfelelő munkaerő. A kinézet, tetszik vagy sem, fontos az eladásnál. Ugyanigy, pl: légiutaskíső se lehetsz, ha van látható helyen tetoválásod."
De egy főleg raktárosi munkát betöltő ember vagyok. Nem is találkozom a vásárlókkal szinte. Eddig is mondhatni fiúsan öltözködtem, rövid hajam van, hónapok ha nem évek kérdése mire valami változás lesz. Ez számomra annyira fura, főleg hogy másnap történt.
"Jó szar viszonyod lehet a szüleiddel. Az enyémek erősen katolikusok, amikor szóba jött a téma az lmbtq-ról, mondták hogy nem támogatják, de ha bármi ilyen lenne velem (nincs), akkor ennek ellenére, bár csalódottak lennének, továbbra is szeretnének mert a gyerekük vagyok."
Eddig nem volt rossz viszonyom a szüleimmel. Nem volt jó, de rossz sem. Ha bármi baj volt segítettek, a pszichológusokat is ők állták. Legutóbb amikor pedig próbáltam utalni különböző lmbt témára mindig azt a választ kaptam amit te is. "A gyerekem vagy szeretni foglak bármi történjen is". Aztán most nem mehetek haza sem...
"Egyébként újra kérdezem: Te úgy kezdesz bele egy nem szükséges, nagy felépülési idővel járó, visszafordíthatatlan hormonterápiába ami nem mellesleg meddővé is tesz, hogy nem hogy 1 éve van állásod, de A SZÜLEIDDEL LAKSZ?! Pláne hogy az ilyen nem egy olcsó mulatság. Vagy ők finanszíroznák?"
Amióta volt munkám én vásároltam a saját ételeimet, szórakozást, gyógyszereket. A lakáson kívűl teljesen önálló voltam. És azt hittem szüleim el fogják fogadni, így belevágtam. Nem bírtam már tovább gondolkodtam hogy vagy a kötél vagy ez. Inkább roncsolom a testemet a pszichés és lelki egészségem érdekében mintsem felkössem magam kilátástalanságomban és zavarodottságomban.
"Nem, max feketén. Neked tényleg ez az első munkahelyed? Ha ilyen tapasztalatlan vagy, akkor neked nagyon nem a nemváltáson kéne gondolkodnod."
Igen az első munkahelyem. Az első legális, egyszer pár hónapig voltam recepciós de mint kiderült nem voltam bejelentve. Ez viszont elég szomorú mert jelenleg barátnőmnél lakok de gondolom akkor ez sem adható meg mint állandó lakcím. Főleg ha nem állandó.
Remélem nem hagytam ki semmit. És attól függetlenűl hogy nyers vagy őszinte választ adtál úgy néz ki van benne használható információ is még akkor is ha az nem...segít sokat. Szóval köszönöm a válaszodat.
válasza:"Igen nagyjából 14 éves koromban realizálódott bennem hogy valami nincs rendben. Ezt kétlem hogy itt így el tudnám magyarázni főleg egy olyan embernek akinek hiányzik ez az érzés az érzések lexikonjából. Nem sértésnek szánom de tényleg elég nehéz ezt. Egy belső érzés hogy a testem és a tudatom nem egyezik. Hogy a test amiben vagyok az egy börtön. Sokáig nem tudtam hogy mi a probléma velem, miért vonzódok a "fiús dolgokhoz" miért érzem úgy hogy a melleim nem a sajátom, hogy a menstruáció egy a szervezetemhez nem illő folyamat. Ahogyan felnőttem egyre világosabbá vált hogy nem nő vagyok, csak női testben. Férfiként pedig azért lenne jobb mert akkor megszűnne sok olyan diszfóriának nevezett probléma ami jelenleg fennáll remélhetőleg."
Kb majdnem minden kamaszlány így érez, ha a mell és a menstruálós részt leveszed, akkor pedig minden kamasz.
Másrészt azt tudod, hogy a hormonterápia után se leszel férfi, hanem csak transz, ugye?
Harmadrészt miben más egy férfi és egy nő élete? (A menstruáción és a reggeli magömlésen kívül)
Gratuláció a pszichológusnak...
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!