Tamogatnatok egy kockazat alapu egeszsegugyi rendszerre valo atterest?

"Ugyanakkor a " ha nem tudjuk kitermelni" nem felteteles, hiszen nem tudjuk kitermelni."

Ha minden sarokra telik egy stadion, akkor nincs feltételes mód arra, hogy az egészségügynek nem kéne a béka segge alatt lenni. Egyre több ember ér egyre több ideig és valamiben egyszer mindenkinek muszáj meghalni. Ha ezt nem tudjuk érdemben kitolni és mindenre ráfogjuk, ha nem tudunk nekik segíteni, ha nem tudunk mindenkinek méltó életet biztosítani, ha mindenre ráfogjuk, hogy "ő tehet róla", akkor mondom kár volt lejönni a fáról.

Te kezeled büntetésként.

Egyébként az állami felelősségvállalás hol van? Az egészséges levegő, a megfelelő munkakörülmények, játszóterek stb.? Mert a munka törvénykönyve szerint elég hat órát adni két műszak között arra, hogy összepakolj, hazamenj, egyél-igyál, aludj, családdal foglalkozz, bevásárolj, beérj újra a munkába, előkészülj.

Lényeg a lényeg, az állam jelenleg egészségtelen életmódba kényszeríti az embereket, segítség nincs (se információ, se terápiák, anyagi dolgok), így nehezen elvárható, hogy azért maguktól oldják meg, hogy egészségesebbek legyenek.

Egyébként kérdező, neked van valamilyen anyagcsere-betegséged, megélhetési gondod, egyéb nehézséged, vagy csak pálcát törsz azok felett, akiknek van? Érintettként nem olyan könnyű valami, mint kívülről. Nekem légcsőszűkületem van, s emiatt fáradékonyabb vagyok, nem tudok pár percnél tovább futni, úszni, és én is sokszor megkaptam azt a hülyeséget, hogy csak nehezebb így, ha jobban odateszed magad, akkor jobb leszel stb.; őszintén megvallom, ennél demotiválóbb, dühítőbb megjegyzéseket el sem tudnék képzelni.

Nem érted, nem minden körülmény a saját döntésed, s ha direkt ellened dolgozik valami, ill. nincs aki segítsen, irányt mutasson, akkor cseszheted a saját döntéseidet, mivel nem irányíthatsz mindent.

Egészségügy legnagyobb problémáit nem a társadalombiztosítást fizetők alacsony hozzájárulásai okozzák, sokkal mélyebb, politikai, gazdasági okai vannak. Például az épületek karbantartására nem figyelnek, csak amikor már komoly bajok vannak, akkor pánikolnak, s próbálnak százmilliókat összeszedni. Ne felejtsük el azt sem, hogy OEP sem finanszíroz mindent logikusan, pl. csonttörések kezelését is bizonyos szám fölött az intézménynek magának kell állnia, a baleseti osztályok alig kapnak pénzt, ha van jól lobbizó, sok pénzt kapó osztályok, mint az onkológia vagy kardiológia, akkor azok tartják fenn gazdaságilag a balesetit is. A műtőkapacitások fele kihasználatlan, mert nincs támogatás, pedig ha lenne, akkor a páciens előbb térhetne vissza mondjuk dolgozni, gazdaságot élénkíteni. Az külön poén, hogy az elektromos kerekesszékekkel nem lehet csak úgy szerelőhöz menni, az orvosnak kell ráírni a probléma okát, s ha téved, akkor mehet az újabb kör, mert ugye a szerelő csak azt az egy dolgot javíthatná meg.

Szóval itt az igazi problémát nem a páciensek jelentik, komolyabb a baj, amit viszont nem akarnak orvosolni.

Olyan ez az egész, mintha áradáskor szidnád a lakost, aki nem tud ruhában úszni, miközben azzal senki sem foglalkozik, hogy nincs megfelelő gátrendszer, építési engedélyeket adnak ki ártérre, folyók szabályozása miatt alig van kiegyenlítődés, erdőirtások és beépítések jelentősen csökkentik a vízmegtartó-képességet, környezetszennyezés szélsőségessé teszi az időjárást stb.

"hisz minel alacsonyabbra teszes a mercet magaddal szemben, annal kevesebbet ersz el"

Szülők, rokonok, tanárok, osztálytársak majd munkatársak és főnökök tesznek róla, hogy minél kevesebb önbizalmad és motivációd legyen. Stressz, depresszió, állandó falakba ütközés, folyamatos kritizálás nagyon demotiváló. Terápia, s az emberek környezetének javítása nélkül ezen változtatni gyakorlatilag lehetetlen. A lakosság harmada depresszióban szenved, a többség kimerült, nekik nagyon nem segítség, ha annyit mondasz, küzdjenek jobban, legyenek tettrekészebbek.