Mi lenne ha Magyarországon kirobbanna egy köztársasági forradalom és a nép átvenné a hatalmat az államtól?
"Ööö, már nem azért, de ez a belügyekbe történő beavatkozásnak lenne minősíthető."
Az mióta zavarja az EU-t? Ha véletlenül hoz a kormány valami olyan intézkedést, ami a magyar embereknek jó, az EU máris fenyegetőzik vagy eljárást indít.
Egyébként miért kellett törölni a válaszomat azon kívül, hogy nem liberális véleményről tanúskodik?
Pozitív visszacsatol, a libertariánus nem káosz hanem hatalom nélkûli rend, amiben nem fertőzi a kormány a nép agyát mesterségesen, hanem hagyják kibontakozni az emberek valódi természetét. Az ember eredendően jó, a bűnözés azért van mert a kapitalizmus teljesen igazságtalan.
ki adná fel a fideszt? például az a 40% aki már nem remél szebb jövőt magyarországnak és inkább el se megy szavazni.
# 28-as:
"Nekem van jobb ötletem, érvényesülj!
Ehhez a forradalomhoz kéne 2 millió ember, annyival meg választást tudnál nyerni."
1. A GyiK-en a kérdésekre válaszolunk, márpedig a kérdés az volt, hogy mi lenne, ha kirobbanna egy köztársasági forradalom. Világos, hogy az erőszak nem lehet cél, és eszközként is jó, ha a legutolsó, amelyhez nyúlunk. De nem az volt a kérdés, hogy helyeselnénk-e, hanem, hogy szerintünk mi lenne, ha ez - eleve adottként - bekövetkezne.
2. Forradalom ott következik be, ahol az államrend is tarthatatlanná válik. Tehát értelmetlen arról beszélni, hogy miért nem elég egy választás ilyen esetben. Amikor forradalom tör ki, ott a nép a teljes államrendet le akarja cserélni, nem pusztán az államrenden belül uralkodó társadalmi elitet (ahhoz elég egy lázadás, felkelés, puccs, választás vagy merénylet).
3. Hannah Arendt definíciója szerint "forradalomról csak ott beszélhetünk, ahol a változás új kezdetként értelmezhető, ahol erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, s ahol az elnyomás alóli felszabadulás legalább célnak tekinti a szabadság elérését."
Tehát világos, hogy a forradalmár nép nem csupán az aktuális elitet akarja ilyenkor eltörölni, hanem "egy egészen új állam létrehozásáért" harcol, célja pedig a szabadság maga, melyről úgy érzi, az aktuális államrendben nem valósulhat meg többé.
Az teljesen más kérdés, hogy szükség van-e Magyarországon forradalomra, vagy visszarendezhető még a köztársaság békés keretek között. Azaz elég Orbánt és bandáját eltakarítani, vagy szükséges az államrendet újragondolni.
Én erre nem tudok válaszolni, nem is akarok, és titkon reménykedem, hogy van békés megoldás. Igaz, én nem is vagyok egy forradalmár alkat.
Egy forradalmár alkat erre azt mondaná, hogy miután lebontották a fékek és ellensúlyok rendszerét, túlhatalmat adtak a mindenkori kormánynak, lebontották a sajtó- és véleményszabadság garanciáit (igaz, de facto még nem tiltották be teljesen) és úgy alakították át a választási rendszert, hogy a győztes iszonyúan túlnyerje magát (45%-kal kétharmadot lehet szerezni a választásokon), ez már egy olyan államforma, ami nem biztosítja a szabadságot a népnek, sem pedig a népakarat valódi érvényesülését.
Egy forradalmár alkat azt mondaná, hogy ebben az elrontott államformában, amelyet ráadásul népszavazással is szinte lehetetlen már ellensúlyozni (mert lehetetlen mértékben megemelték az érvényességi küszöböt, és egyébként is elkaszálnak minden valódi kezdeményezést) a népakarat nem érvényesül, tehát nincs szabadság.
Az, ha Orbánt elzavarjuk, és helyette Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor vagy Karácsony Gergely kap zsarnoki teljhatalmat, nem változtat a rendszer romlottságán, hiszen az semmivel sem jobb állapot, ha a Fidesz helyett az MSZP, a DK vagy a Jobbik kap alkotmányozó kétharmados többséget 45%-nyi szavazattal, úgy, hogy a nép szavazó TÖBBSÉGE ellene szavazott.
Ha tehát a nép kritikus tömege elkezdi úgy érezni, hogy itt már magát a rendszert kell leváltani, kicserélni, új, a népakarat érvényesülését szavatoló államrendre cserélni, akkor forradalom is lehet.
Persze mindig létezik három békés alternatíva a forradalomra:
1. Az aktuális rendszer uralkodó elitje maga végez restaurációt. Ez a legritkább sajnos, szinte csak félelemből valósulhat meg a zsarnoki hatalom ilyen megfutamodása a nép elől. Ezért jó tüntetni - mert egy óriási tüntetés önkéntes visszavonulásra sarkallhat egy hatalmat, még mielőtt forradalommá eszkalálódna.
2. Egy új hatalom restaurációja. Ez is nagyon ritka. Nehéz feltételezni az MSZP-ről, DK-ról, Jobbikról, hogy ha holnap ők válnának az igazságtalan rendszer haszonélvezőivé, közeljutva a húsosfazékhoz, valóban restaurálnák a demokratikus jogállamot Magyarországon, ahelyett, hogy ők is kiélvezzék, hogy 45%-nyi támogató szavazatával a parlamenti padsorok 67%-ában terpeszkedhetnek el ők és haverjaik, alkotmányozó többséggel kormányozva a népakarat ellen Magyarországot.
3. Egy teljes, totális békés rendszerváltás. Ez csak akkor következhetne be, ha mind a kormányra, mind az ellenzékre akkora külső és belső nyomás nehezedne, mely alatt összeroppanva közösen visszaállítják a köztársaságot és a demokratikus jogállamot. Ehhez egyszerre kellene a világhatalmak külső nyomása és a nép belső nyomása, hihetetlen méretű tüntetésekkel, polgári engedetlenségi mozgalmakkal társulva.
Bónusz: Vagy esetleg az ellenzéki pártok példátlan, teljes rendszerváltó összefogása + sok-sok szerencse.
Ha ugyanis MINDEN ellenzéki párt összefogna (a Jobbikot és az LMP-t beleértve), akkor egy pártlistán lehetne akkora SZERENCSÉJÜK, hogy együtt kétharmadot kapnak. Így bejutva a parlamentbe visszaalakíthatnák a választási törvényt, helyreállíthatnák a fékek és ellensúlyok rendszerét, és a jelenlegi helyett egy arányos, a népakaratot érvényesítő választási törvényt szavazhatnának meg, ami után feloszlathatnák a parlamentet és kiírhatnák a szabad választásokat.
Ha a három (+1 bónusz) megoldás közül egyik sem történik meg, a feszültség addig fokozódhat hosszú évek egyeduralma alatt, hogy végül megállíthatatlanul forradalomba torkollik a nép dühe és szabadságvágya.
A kérdés azonban alapvetően nem ez volt, hanem, mint mondtam, az, hogy mi lenne ha kitörne a forradalom.
33-as
itt nem csak az a kérdés hogy mi lenne ha kitörne? hogyan törne ki?...Ha már békés, választási úton nem fog menni. De ez pár hónap mulva kiderül majd Juniusban.
34es
A cél maga az állam teljes háttérbe szoritása(éjjeliőr állam) vagy megszüntetése. Nem kellene megint 4 évet egy ilyen Orbán, vagy más parlamenti patkány diktatúràja miatt szenvedni. Mert ez már nem nevezhető köztársaságnak.
libertárius szocializmus olyan társadalmat akar felépíteni, amiben az erőszakszervezetek, kényszerintézmények és hierarchiák megszűnnek, vagy hatókörükben drasztikusan csökkentettek és amelyikben minden személynek szabad és egyenlő elérése van az információ és a javak tekintetében. Az egyenlőséget úgy érik el, hogy megszüntetik a magántulajdonhoz való jogot, a termelési módot a munkásosztály és a társadalom, mint egész ellenőrzi.
Ide tartozik a legtöbb anarchizmus, olyanok mint az anarchokommunizmus, anarchokollektivizmus, anarchoszindikalizmus, tanácskommunizmus valamint a Marx és Lenin által leírt kommunizmus is.
Ez meg is valósult 1936 spanyol forradalomban, íme egy kis részlet belőle:
létrejött mezőgazdasági kollektívák vezetésében kétféle funkció különült el: a gazdasági és a területi irányítás. Noha e kétféle irányítás szétvált egymástól, általában mindkettőt a szakszervezetek gyakorolták vagy ellenőrizték. A dolgozó parasztság általános gyűlése minden faluban vezetőbizottságot választott a gazdaságirányítással kapcsolatos feladatok ellátására. A bizottság tagjai, a titkár kivételével, tovább folytatták termelő tevékenységüket. A munka minden tizennyolc és hatvan év közötti egészséges férfi számára kötelező volt. A parasztok tíz- vagy többfős csoportokba oszlottak. Minden csoport egy-egy megbízott vezetése alatt művelte a rá kiosztott földet vagy végezte a tagok korának és az adott munka természetének megfelelő feladatokat. A vezetőbizottság minden este fogadta a csoportok megbízottait. A helyi ügyek intézése végett a közösség időnként általános gyűlésre hívta össze a lakosságot, hogy meghallgassák a beszámolókat a vállalt feladatokról. Minden közös alapba került, kivéve a ruházati cikkeket, bútorokat, az egyéni megtakarításokat és a család élelmezését szolgáló egyes háziállatokat, kiskerteket és szárnyas jószágokat. Az iparosok, fodrászok, cipészek stb. kollektívákba tömörültek; a közösség tulajdonában lévő juhokat többszázas nyájakba terelték, s egy-egy pásztor gondjaira bízva kihajtották őket a gondosan felosztott hegyi legelőkre.
Ami a termékek elosztását illeti, többféle rendszert is kipróbáltak: egyesek kollektivista alapon működtek, mások a totális kommunizmus elveit követték, megint mások a kettő ötvözéséből hoztak létre valamit. A legterjedtebb az volt, hogy a fizetést a család szükségleteihez szabták. Minden családfő különleges jellel ellátott pesetákban kapta meg a napi járandóságát. Ezt a pénzt csak fogyasztási javakra lehetett becserélni a többnyire templomokban vagy templomokhoz tartozó épületekben berendezett kommunális üzletekben. Minden fel nem használt megtakarítást az egyén javára szóló hitelszámlán helyeztek el. E számláról meghatározott összegű zsebpénzt lehetett felvenni. Ingyenesek voltak a bérletek, az elektromosság, az orvosi ellátás, a gyógyszerek és a többi; mindenkinek járt öregségi segély. Az oktatás úgyszintén ingyenes volt és kötelező minden tizennégy év alatti gyermek számára, akiknek egyúttal a fizikai munka végzését is megtiltották. Az iskolákat általában korábbi kolostorépületekben rendezték be.
A kollektívákba továbbra is önkéntesen lehetett belépni - ez alapkövetelménye a szabadságról alkotott anarchista felfogásnak. A kisbirtokosokra semmiféle nyomás nem nehezedett. Ha úgy döntöttek, hogy kívül maradnak a közösségen, nem tarthattak igényt a közösség által nyújtott szolgáltatásokra és juttatásokra, mivel ezzel kifejezésre juttatták, hogy képesek gondoskodni magukról. Dönthettek úgy is, hogy csak kívánságuk arányában vesznek részt a közösségi munkában, termékeiket pedig bevihették a közös boltokba. Részt vehettek az általános gyűléseken és bizonyos közösségi juttatásokban is részesülhettek. Egyedül az volt megtiltva számukra, hogy több földet vegyenek birtokba, mint amennyit meg tudtak művelni, és egyetlen korlátozás vonatkozott rájuk: jelenlétükkel és földtulajdonukkal nem zavarhatták meg a szocialista rendet. Egyes helyeken a szocializált földek nagyobb egységekbe olvadtak a kívülálló parasztokkal folytatott önkéntes telekcsere következtében. Idővel a legtöbb faluban csökkent a magántulajdonosok száma mind a parasztok, mind a kereskedők között. Kirekesztettnek érezték magukat és jobbnak látták, ha csatlakoznak a kollektívához.
Ha ez a rendszer megvalosulna, nem lenne többé szegénység, mindenki ki lenne fizetve tisztességesen. Megszünne a kivándorlás az orszagbol,azok akik kimentek még anno visszaköltöznének ide, mindenki olyan munkát választhatna amilyet szeret és tehetsége van hozzá ès nem kellene mindenféle végzettségi papir, az emberek boldogan mennének a munkába minden nap, sőt még túlmunkát végeznének
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!