Miért van az, hogy égen-földön nem lelni olyan embert aki ne szidná OV-t és a Fidesst mint a bokrot, mégis jelentős támogatói bázisa van mely még erősödik is?

Na, akkor végül is mi bajod van a takarítónővel:

- Hogy nincs három diplomája?

- Hogy nem neveli a jövő nemzedéket?

- Hogy román?

- Hogy dohányzik?

- Hogy kávézik?

- Hogy takarít?

- Hogy napi három órát dolgozik?

- Vagy hogy többet keres mint te?

Mert ha nem mindegyikkel, akkor felesleges volt őket felsorolni. Amit én felsoroltam, azt a valóságban mind tetten is tudom érni, igaz, nem feltétlen a te szavaidban.

Nem is volt rá szükség. Ha a kérdés az, hogy igazságos-e ez, azt mondom: NEM. De ehhez nem kellene manipulálni, legalább is engem nem. Nem azért mert amúgy is ez a véleményem, nem is azért, mert hatástalan, hanem mert nem ildomos.

Ugyanazt csinálod, mint a politikusaink.

Abban igazad van, hogy ez eléggé demotiváló.

De szerintem egyik diákod sem szívesen lenne annak a takarítónőnek a helyében.

Úgy látszik a tanárok nem változnak! Az én diákéveimben is ugyanilyen frusztrációik voltak. Irigyek voltak a szüleimre, mert tehetősebbek voltak, mert családban éltünk/a legtöbb tanár elvált vagy egyedülálló volt/. Frusztrálták őket a diákok új ruhái, még általánosban ki lettünk kérdezve, hogy ki mit kapott karácsonyra, vagy hol volt nyaralni. Később ez a jegyekben is megmutatkozott.

A tanár egy külön állatfaj, szerintem igazságosabb lenne a jövő generációjára nézve, hogy oktatógépekre cserélnénk őket. Olyan robotokra akik igazságosan vizsgáztatnak, megtanítják következetesen az anyagot, van türelmük azokhoz akik elsőre nem értik meg, vagy hamarabb megértik mint a többi gyerek(mert nálunk sajnos az is baj volt).

A japánokban bízok, hogy néhány éven belül elkészül a robot iskola és nekem meg a többi szülőtársamnak nem kell a gyerekeinket primitív/3 diplomás/, jellemtelen tehetségpusztítók tevékenységének kitennem.

Az a baj, hogy az ilyeneknek teljesen mindegy, hogy mennyi fizetést szórunk oda, ha csípik a bolhái akkor hülye és ezen nem tud felülemelkedni.

Végezetül: TISZTELET A KIVÉTELNEK! 3-al találkoztam a diákéveim során...még réges-régen, lehet, hogy ők voltak az utolsó példányok, azóta kihaltak.

"Persze, hogy a takarítónak könnyebb, neki csak fel kell mosnia a padlót!"

Akkor csak egy kérdésem van: hogy akkor miért nem megy el takarítónak, ha egyértelműen könnyebb? (Ez a kérdezőre is vonatkozik, ő is ezt mondta.)

Megkísérlem meg is válaszolni: azért, mert tanárnak lenni nagyobb szellemi igényesség. Ebben van valami több, ami nem igazán mérhető pénzben, mondjuk hivatás, kötelességtudat, misszió. De ennek ez az ára. Választhatsz, hogy vagy kitartasz az elveid mellett, vagy feladod és jobb életed lesz. Persze harcolhatsz azért is, hogy jobban megbecsüljenek az elveidért, csak akkor legalább ne legyél olyan sunyi és sztereotipikus, mint akikkel szemben megbecsültebb akarsz lenni (ez volt a 31-es hozzászólásom üzenete).

Az én anyám is tanár, és megjegyzem: a tantestületükben rengeteg az igazi bunkó gyökér, vagy aki rosszul tanít, vagy nyalakodik a jobb pályáért, stb...

Az pedig (most hagyjuk a "Miért?"-et) igaz, hogy a tanári pálya a gyenge könnyű felvételi és az előre látható kilátástalanság miatt elkezdett lúzerszaknak számítani.

Szóval Scythian általános jellemzése a tanárokról sem alaptalan. Hozzáteszem, nekem azért legalább 10-15 rendes tanárom volt, nem csak 3.

+ Még egy megjegyzés a "gép - tanár - emberi kapcsolatok" síkon.

A tanár karizmája, személye nagyon fontos.

De éppen az emberi kapcsolatok terén az osztályközösség sokkal többet nyom a latba. Az pedig csak már nem a tanárokon múlik, hanem a korábbi neveltetésen.

A tanár valahogy a diákok szemében afféle közellenség, de ez szerintem a kulturális betegség, ami a szülőktől jön és az unokákba is jut majd, nem a tanárok hibája.

A szerintem legjobb tanáraim örvendtek a legnagyobb közutálatnak az osztályon belül.