Horthy-rendszer, Rákosi-rendszer, Kádár-rendszer, Gyurcsány-rendszer, Orbán-rendszer? Melyik volt a jobb? Az Orbán-rendszer még tart.

Én írkálok 60%-kal, én voltam a 23-as, 26-os, 27-es hozzászóló, de még írtam egy párat visszább még.

Nem olvad a hús. :( Szóval rádérek.

Gondoltam, válaszolok, de látom, neked felesleges lenne.

Arra, hogy nyugaton nem lőnek a tömegbe, a nemrég történt londoni zavargásokban emlékeim szerint használtak lőfegyvert a rendőrök.

Mégis rászánom magam, hátha másnak hasznára lesz:

Abból a szempontból, hogy mikor volt a legjobb a létbiztonság, a Kádár-rendszer, de ekkor az ország idegen megszállás alatt volt, a kultúrát és az oktatást beszűkítették, és egypárti diktatúra működött (nem, ma nem). Viszont ez az életszínvonal mesterségesen, hitelek ingoványára épülve állt fenn, ami nem volt tartható út.

A Horthy-korszak mind kulturálisan, mind parlamentárisan sokkal szabadabb volt, széles skálája létezett az irodalomnak, volt parlamenti ellenzék, a körülményekhez képest elfogadható életszínvonal (tévedés ne essék: nem azért volt a Kádár-korszakban kényelmesebb az élet, mert olyan jól csinálták a dolgukat, a fejlődés korról korra természetes folyamat), és ami a legfontosabb: volt benne jövőkép. Békés úton elérte volna a polgári társadalom azon fokát, mint az alkotmányos monarchia Anglia.

Abban az értelemben, hogy mikor érte el eddig Magyarország a fejlődése eddigi legmagasabb fokát, az az ezredfordulóra tehető. Demokratikus berendezkedés, 450 év óta először függetlenség (a Horthy-korszak 24 évét leszámítva), élénkülő gazdaság, 4-6%-os GDP növeedés, általánosan jó életszínvonal.

Aztán jött a 2004-2006 közötti időszak, amikor megint hitelből osztogatással csúsztatták ki a fejlődőpályára álló országot.

A tökéletes Magyarország egy, a 2000-es évekez hasonlóan demokratikus, szabad állam, a kádári létbiztonsággal, és a Horthy-korszak erkölcsi és szellemi felfogásával.

Höhö buták, höhö "mindíg".

A MINDIG, AZ RÖVID I-VEL VAN. OKÉ?!

Tök mindegy milyen a rendszer ha nem vagy életre való.

Ha hiányzik belőled a tudásvágy ,az érdeklődés ,a kitartás , a kreativitás és a szorgalom,lehet bármilyen rendszer nem fogsz boldogulni.

Amikor olyan a környezet,a közhangulat hogy mindenkinek csak a nyafogás panaszkodás, a mások és általában mindennek kritizálása okoz némi örömet csak nézek ki a fejemből ,hogy jesszus hova kerültem!

Amikor az emberek nagy része tévképzetekben él önmagával és az igényeivel kapcsolatban és olyan dolgok után hajt ,olyan tárgyakra , talmiságokra vágyik amik önmagukban messze nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött ígéreteket.

Amikor mindenki szeretetre, megbecsülésre vágyik ( olykor az vágyai netovábbja hogy imádott sztár legyen); ám sokak felé többnyire csak utálkozást és lenézést nyújt, be kell lássam nagyon sok a beteg ember és ez kissé elszomorít.

Ezek nem a politikai rendszereknek hibái hanem ,magatartásbeli hiányosságok amelyekről az elkapató szülők ,rossz mintát adó média és a hiányosan felkészített , gyatra tanárok tehetnek.