TÖRI! A Rákosi-rendszer életmódja! Esszé?

A Rákosi rendszer

A második világháború vége felé, az orosz megszállás után, megkezdődötta kommunizmus kiépítése Mo-n.Mint ahogy minden szovjet megszállás alá került országban, itt is megkezdődött a sajtót, politikát és nemzeti történelmet eltörlő procedúra. A szovjet tömbre jellemző volt:

- szovjetbarát kormányok alakítása

- államosítások és földreformok (hogy megszerezzék a nincstelenek támogatását)

- közigazgatás megtisztítása (a nekik nem tetsző emberek eltávolítása)

- népi demokrácia és a proletárdiktatúra ideológiája

A Kominform megalapítása után a kormányok egyértelműen ezen a szervezeten keresztül kapták a központi (moszkvai) utasításokat. Így a kommunista pártok beolvasztották vagyteljes mértékben felszámolták az adott országban található ’ellenséges’ pártokat és :

- gyorsított iparosításba,

- az üzemek és gyárak államosításába

- és az osztályidegenek és az egyházak elleni harcba kezdtek.

Magyarországon is ez a folyamat zajlott le a szovjetek 1945. tavaszi megszállása után. A kommunisták az 1945-ös választások után, amiből a Független Kisgazdapárt került ki győztesen, a többi politikai pártok megosztására törekedtek az ún. Szalámi-taktikával. 1946 nyarára több kisgazda politikust távozásra kényszerítettek,(koncepciós perekben is vádolták őket) többek közt a miniszterelnököt is megzsarolták, Nagy Ferencet. Ő később lemondásra kényszerült. (Kovács Béla kisgazda főtitkárt pedig a Szovjetunióba hurcolták). Ettől kezdve megkezdődött az egypárti diktatúra kiépítése.

A kékcédulás választásokon (1947.aug.31.) csalások útján a Kommunista Párt nyerte meg a választásokat. A pártok egybeolvasztása után a Népfront az 1949-es választásokon döntő többséggel győzött, akik az MDP-t( Magyar Dolgozók Pártja) teljes mértékben elfogadták.Ezután az egypárti ~ pártállami diktatúra törvényesítéseként 1949.aug.18-án kiadták az új alkotmányt!, amelyben biztosították a Magyar Népköztársaság új törvényeit. A pártállam= olyan antidemokratikus rendszer, amelyben egyetlen párt uralja a politikai életet. A párt vezetője általában korlátlan teljhatalommal rendelkezik.

A köztársasági elnöki hivatal megszűnt, helyébe az Elnöki Tanács lépett, ami törvényerejű rendeletével gyakorolta a törvényhozói jogkört. A parlament megszűnt, az országgyűlés évente csak 2-3szor ült össze. (esetleg kell: Kongresszus, Központi Vezetőség, Politikai Bizottság)

Az ország tényleges irányítója a párt főtitkára volt: Rákosi Mátyás.1949-1953-ig tartó uralma alatt bár a hatalom a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus kezében összpontosult, mégis elmondható, hogy Rákosi volt az abszolút vezető.

Rákosi vaskalapos kommunista volt és ez elveiben és cselekedeteiben is egyértelműen látszódott. Változások:

- Közigazgatás: önkormányzatok felszámolása, helyette tanácsok létreh.

- Igazságszolgáltatás: a bíróságok új elnevezései: -Kúriaà Legfelsőbb Bíróság

-Ítélőtáblaà Megyei Bíróság

- ezeknek a szervezeteknek semmi függetlensége nem volt, úgy, mint a szakszervezeteknek, kulturális intézményeknek és oktatási intézményeknek sem.

Tisztogatások avagy az osztályidegenek elleni harc

Sztálin jól bevált módszere volt, hogy tisztogatásokkal és koncepciós perekkel tartott rendet az emberek és saját követői között. Ezt segítették a besúgószervezetek és a titkosrendőrségek. Magyarországon az ÁVH=ÁllamVédelmi Hatóság volt az első számú erőszakszervezet, amely a letartóztatások és hazug perek alkalmazásával a legfélelmetesebb szimbólumává vált a Mo-i kommunizmusnak. A rendtartáson és tisztogatáson kívül a katonai elhárítás, a határőrség, a hírszerzés és az internálótáborok felügyelete is a feladatkörébe tartozott. A tisztogatások főbb példái:

- Mindszenty József pere, ami az egyház elleni harcot szimbolizálja

- Rajk László kommunista belügy- és külügyminiszter kivégzése, ami rádöbbentette az embereket arra, hogy még Rákosi alattvalói sincsenek biztonságban.1950 és 1953 között az ügyészségek több mint egymillió büntetőeljárást kezde­mé­nyeztek, és 390 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak. A koholt vádakon alapuló ún. kon­cepciós perekben több tucat »osztályidegent« és munkásmozgalmi vezetőt ítéltek halára.

A vas és acél országa

Cél: gyors iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása, amely azonban a parasztság ellen­állása miatt csak részleges eredményekkel járt.

Mint ahogy a SZU-ban is, itt is a nehézipar fejlesztése volt a cél, ami itt, Mo-n nehezen volt megvalósítható a nyersanyaghiány miatt.

Az iparfejlesztés követelményeit 5 éves tervekben fogalmazták meg, amiben jelentős szerepet játszott a sztahanovista eszménykép (pl. 600%os teljesítmény)

Mivel a jövedelem kirívóan magas hányadát fordították a nehézipar támogatására, ezért 1953-ra az ipari termelés valóban háromszorosára növekedett, de ez a mezőgazdaság elhanyagolásához és az életszínvonal csökkenéséhez vezetett.

Életszínvonal

- az értelmiség, a hivatalnokok és az ipari munkások száma nő

- nyolcosztályos általános iskolai képzés bevezetése

- a tananyag színvonalának egységesítése és csökkenése

- szakszervezetekbe való kötelező belépés

- csengőfrász, terror

- minimális választék a fogyasztási cikkekből

- jegyrendszer bevezetése 1951

- nincsen utazási lehetőség

Személyi kultusz

Rákosi, kommunista elvtársaihoz hasonlóan jelentős személyi kultuszt épített ki maga körül, de ügyelt arra, hogy ne vegye el a főszerepet Sztálintól. Sokan mondták róla, hogy ő ,, Sztálin elvtárs legjobb hazai tanítványa”.

Rákosit dalokban, köszöntőkben éltették, szobrokat és plakátokat állítottak róla országszerte.