Ti melyik államformát illetve Ideológiát tartjátok a legéletképesebbnek és miért? Kommunizmus, Köztársaság, Nemzeti szocializmus, Királyság, Diktatúra, Marxizmus, Parlamentáris Monarchia stb.

Én egy kis állammal rendelkező köztársaságot, mert azt tartom a legkisebb rossznak.

Ergo feleljen a következőkért:

- gazdaságpolitika

- külpolitika

- közigazgatás

De ne legyen jelen az állam olyanban ne legyen joga olyanokhoz nyúlni, mint:

- kultúrpolitika

- média

- munkahely

Fiszkálisan legyen konzervatív (amit alatt azt értem, hogy ne vegye el központilag a megtermelt profitot, hogy saját szájíze szerint újraossza), de szociálisan progresszív, azaz ne szabja meg az ország vallási imidzsét, ne legyen joga szexuális kérdésekben mindenkire vonatkozó döntéseket hozni.

Azokat a jogokat, melyeket elvennék Budapesttől, a megyeszékhelyeknek adnám, mert regionális szinten jobban átlátják az emberek, hogy kik képviselik őket, mint országosan. Ergo, ha Csongrád megye be akar vezetni progresszív adózást, szíve joga, de az ne éegyen érvényes a többire, ergo, aki azt támogatja odamegy, aki nem, az elmegy.

Mindegyik elindul valami nagy igazság felé, aztán mindegyiknek a sógor-koma-jóbarátság a vége.

Egyik sem örökérvényű és egyik sem hoz általános jólétet hosszútávon.

Nincs szabadság, nincs egyenlőség, nincs testvériség, ameddig egyének alkotják a társadalmat és nem szorgos klón-hangyák, de az meg már nem emberi.

Mindig megvalósul valaki elképzelése, aztán 5-10-20-50-100 év múlva már nagyon messze tévednak az eredeti céloktól és módszerektől.

Mindig azzá válik a hatalom, ami: HATALOMMÁ.

A hatalomban pedig benne foglaltatik az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és az elidegenedés.

Mindegy, hogy diktatúra, vagy demokrácia, kapitalizmus, vagy tervgazdálkodás, sovinizmus vagy anarchizmus.

Hogy egy "klasszikust" idézzek:

"...a HATALOM mindenhol büdöset szarik, és nem töröl segget. De a gyenge csak addig az, amíg le nem győzi az erősebbet. Itt Valami készül, valaminek jönnie kell..."

„azaz ne szabja meg az ország vallási imidzsét, ne legyen joga szexuális kérdésekben mindenkire vonatkozó döntéseket hozni.”

Az az igazság sok dolog van, amiről nem lehet sehogy dönteni. Például ha a nincs szabályozva hogy a melegek házasodhatnak-e, akkor az mit jelent, lehet vagy nem lehet?

Kommunizmus: túl utópisztikus, ellentmond az emberi természetnek

Köztársaság: kb. a legéletképtelenebb, mivel a népet könnyen meg lehet hülyíteni, hogy arra szavazzon, aki több sört ígér.

Nemzetiszocializmus: életképesebb, mint az eddigiek, de nem tartom értelmesnek a fajelméletet. Viszont 1-2 elvét érdemes lenne ma is használni... :))

Királyság: jó lenne, csak akkor van gond, ha hülye a király. De ez egy jó államforma, legális, legitim, stabil államot biztosít (mindenképp stabilabbat, mint ami ma van)

Diktatúra: mivel nem tudja a hatalmat honnan eredeztetni, ezért hamar belebuknak.

Parlamentáris Monarchia: Ez is jó lenne, 2 házas parlamentet képzelnék el, az alsó házban lenne népképviselet, a felsőházban meg lenne az "ész". Az egész tetején meg az uralkodó.

„2 házas parlamentet képzelnék el”

Kétkamarás.

kommunizmus, marxizmus: ezek szerencsére már mind a történelem szemétdombjára jutottak. Épeszű ember nem kíván diktatúrát senkinek. De érzelemmentesen is bebizonyítható: a diktatúra életképtelen. Tartósan nem lehet felemészteni egy ország belső erőforrásait, kizsigerelni, kinyírni embereket. Az utópiák nem vezetnek sehová, (legyen az nácizmus, marxizmus, fasizmus, vagy bármi más) a nép életszínvonal javuláshoz szokott, ha ezt de legalább a szinten tartást nem kapja meg, akkor az elit bukik. Ígérgetni persze lehet, birkák meg mindig lesznek, de a felelőtlen semmitmondó ígéreteken, maszlagokon (majd eljön a végső egyenlőség, tiszta faj, örök jólét) előbb-utóbb mindenki átlát. A nép ekkor fellázad, mert senki sem tudja tartósan elviselni a sárba tiprást. Meg aztán a vezetés sem képes fennmaradni, az erőszak erőszakot szül, így már belülről is rágja a féreg a rendszert. Majdnem minden diktátor úgy került hatalomra, hogy a saját pártbeli ellenfelekkel leszámolt. A hosszan fennmaradt diktatúrák pedig azért maradtak fenn mert fokozatosan puhultak (ld. gulyáskommunizmus), egy ponton túl meg már átalakultak, szétestek, és akkor már nem diktatúráról beszélünk.

Királyság, parlamentáris monarchia: ez már életképes. Jól tud alkalmazkodni a történelmi fejlődéshez és sok fokozata, fajtája van. Császárság, királyság, hercegség, szultánság, ezek helyi viszonyokhoz, valláshoz, kultúrához jól illeszkednek. Fokozataiból is sok van, ahhoz mérten, hogy mennyire erős kezű vezetőt kíván a nép: a szaúd-arábiai abszolút monarchiától a teljesen formális, diszkrecionális angol királyi családig. Angliában ugyanúgy megvannak egy sor intézmény, mint más demokráciában: parlament, legfelsőbb bíróság, stb, minden ami egy alkotmányos rendszerhez kell.

köztársaság: a monarchiához hasonlóan ez is életképes és a látszattól eltérően sok fajtája van, attól függően, hogy milyen az alkotmányos berendezkedés, mennyire erős az elnök, hány kamarás a parlament, mennyire vannak szétválasztva a hatalmi ágak, milyen a közigazgatás, erősek-e az önkormányzatok, vagy inkább felülről irányítják őket.

Nem az államformán múlik. Ha egy nép morális tartása romokban hever, és tele van ostoba, önző emberekkel, akkor teljesen mindegy hogy mik az együttélés keretei, előbb-utóbb a legszemetebbje fog hatalomra kerülni.

Míg ha a nép többsége az orránál és a saját közvetlen érdekeinél egy kicsit tovább lát, képes hosszabb távon és szélesebb kontextusban (pl. nemzetben) gondolkodni, akkor nagyobb az esély rá, hogy odavaló ember kerül az élre.

Ez államformától függetlenül igaz.

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba …” Széchenyi

Ezért, ha biztosra akarsz menni, akkor nem fegyverrel igázol le egy népet, hanem a szellemi talapzatát rombolod szét.