Magyarország túlnyomó többsége még mindig falusias helyeken él valódi városok helyett?

Hát nem falusi gyereknek születtem. Esztergomi voltam.

Egyáltalán nem lélekölő, csak nem vagyunk egyformák. Én úgy ékek, ahogy nekem jó. Én választottam, én így és itt érzem jól magam, és nem gondolnám, hogy ettől bárki kevesebb lenne nálad. Tényleg butaságra vall, hogy képtelen vagy ezt felfogni.

Laktam Pápán, Orosházán, Szegeden, Nagykanizsán, Gyulán, Nyergesújfalun, Kaposváron, Letenyén, Berettyóújfalun, Zágrábban, Zielona Góra-n, Visaginas-on, Kassán, és még számtalan egyéb városban. De pl. Pesten is eltöltöttem 2 évet, mert ott voltam katona, plusz tanultam is ott. Nehogy azt hidd, hogy tanyára születtem, amit soha nem hagytam el, és így alkotok véleményt a városokról, és így döntöttem el, hogy nem szeretnék városban lakni.

Rólad viszont elmondható, hogy úgy alkotsz véleményt, hogy életedbe nem hagytad el a várost. De én veled ellentétben elfogadom, ha valaki elképzelhetetlennek tartja a falusi életet, és csak annyit kérek, hogy te is fogadd el, hogy pár millióan szeretnek és tudnak teljes életet élni falun, kisvárosban és tanyán.

> 27-es, a magyar kórházak listája, ezeknek felében jó ha végeznek műtéteket.

Márpedig: „A kórház illetékes hatóság és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-gyógyintézeti keretekkel bíró, fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahol diagnózis-terápiás, rehabilitációs, oktatási és szociális szolgáltatást nyújtanak állandó orvosi irányítás és felügyelet mellett.” [ [link] ]

De a poén kedvéért kiszámoltam. 112 városban van kórház – értsd: fekvőbeteg ellátást is nyújtó egészségügyi intézmény –, ennek a 112 városnak a lakossága 2019. január 1. adatok alapján 5 105 608 főt tesz ki, ami a népesség 51,34%-át teszi ki. A maradék nyilvánvalóan 48,66%, ami hát még a legmegengedőbb értelmezésben sem „Magyarország túlnyomó többsége”.

Viszont vizsgáljuk meg egy kicsit jobban a dolgot. Én győri vagyok. Győrben van egy szép nagy kórház. Győr egyik külső városrészétől – ami még Győr része – ez a kórház 17 percnyi autóútra van, 10,5 km-re. Győr mellett van egy Győrújbarát nem város, hanem község. 6401-en laknak itt (bár ez a szám folyamatosan emelkedik, kicsit ez a község Győr Rózsadombja). Na most Győrújbarát község központjától a győri kórház 14 percnyi autóútra van, 8,3 km-re. Szóval van itt egy község – kvázi falu –, amitől közelebb van az ország egyik legnagyobb, legjobban felszerelt kórháza, mint Győr egyik városrészétől. Akkor ez mennyire mérvadó tényező? (Amúgy még van 3-4 olyan kisebb község a közelben, amitől még mindig közelebb van a győri kórház, mint Győr egyik külső városrészétől.)

> Kedves 28-as, én pont arról beszélek hogy hol kezdődik egy valódi (nem címzetes) város

Sehol. Ez egy átmenet. Van egy folyamatos átmenet az egy szem házból álló tanya, meg egy megapolisz között. Hogy mit nevezünk városnak, az maximum nyelvtani kérdés. (Jó, nyilván nem, azért a város ranggal kijár némi extra tényező.)

> A kistelepülések 90%-a több állami támogatást kap mint amennyi adót be lehet rajta kaszálni.

Vajon miért? De igazad van. Vegyük el ezt a támogatást! Aki még úgy egy községben maradna, mert ha nem is jól, de úgy, ahogy megél földművelésből, turizmusból, az ezzel a húzással szépen fel fog költözni Budapestre, vagy a megyeszékhelyre, mert a támogatás nélkül végképp nincs semmi, ami vidéken tartsa. Magyarországon nem 50-60% fog igazán nagy városban lakni – ami a te önkényes elképzelésed szerint város –, hanem pár évtized és a 80-90%-a. A faluból tanya lesz, a kisvárosból falu, a közepes városból – ami lehet szerinted nem város – kisváros. Aki marad, az is inkább az idősebb korosztály, meg aki nincs azon a mentális szinten, hogy egy nagyobb városban boldogulni tudjon.

Aztán az emberek meg csodálkoznak, hogy miért kerül egy liter tej 5 000 Ft-ba, miért kerül 10 darab tojás 10 000 Ft-ba, meg miért kerül fél kiló csirkemell 7 000 Ft-ba. Hát mert senki nem maradt vidéken, aki ezeket megtermelné, kis kínálat, nagyobb kereslet, magasabb ár. Vagy hogy kell elképzelni? Józsi bácsi majd ingázik 100 km-t az azóta megszűnt szülőfaluja és Budapest között? Nyilván… Meg nyilván költséghatékonyabb lenne, nem igaz?

Ha meg azért kell falun az a Józsi bácsi, aki elmegy dolgozni legalább 8 órában az x üzembe – mert valakinek azt is kell –, akkor csak kell a normális élethez az is, hogy akkor utána el tudjon menni a közértbe bevásárolni, el tudjon menni venni egy cipőt. Az a baj, hogy eleve egy csomó szükséges dologhoz be kell mennie a nagyvárosba.

Vajon miért nem lehet adóban annyit „kaszálni” rajtuk, mint amekkora a támogatás mértéke? Nem azért, mert jóval kisebb az átlagkereset? Józsi bácsi lehet, hogy egy vidéki községben ugyanazt a munkát végzi, ugyanolyan minőségben, mint Pista bácsi egy nagyvárosban, aztán mégis harmad annyi fizetést kap. Nyilván akkor harmad annyit is fog adózni. Az meg hogy van, hogy bár vidéken is kb. ugyanannyian dolgoznak, mint a nagyobb városokban, a vidékiek harmadannyit keresnek, aztán mégis a vidék élősködik a nagyvárosokon? Nem ellentmondásos ez egy kicsit?

> óriási inaktív populáció lakik a falvakban

És ez is igaz. Ők nyilván nem akarnak fizetést kapni, nem akarnak jobban élni. Vagy mégsem? Nem arról van szó, hogy dolgoznának, csak éppen nincs munkahely? Mert aki vidéken akar befektetni, létrehozni egy céget, az kevesebb fantáziát lát benne, inkább felköltözik egy nagyvárosba. Józsi bácsinak meg a következő lehetősége van:

1. Elkezd földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozni kicsiben. Amit termel, azt nyomott áron tudja eladni, ami meglehetősen szerény jövedelmet fog eredményezni (és nyilván így nem fog annyit adózni). Annyit nem fog keresni, hogy beleinvesztáljon, vegyen még némi földet, új traktort, de legalább él.

2. Elmegy dolgozni a közeli üzembe, a futószalaghoz. Az üzem nem hülye, minimálbérért fogja foglalkoztatni. Ha Józsi bácsinak nem tetszik, akkor viszontlátásra, Józsi bácsinak nincsenek alternatívái, beletörődik, hogy itt ennyit lehet keresni. (Az üzem meg aztán a nagyvárosban jókora extra profitért eladja, amit vidéken termelt. Ja, hogy az nem adó? Nem, de mégis az üzem tulajdonosának a vagyonát gyarapítja, aki meg lehet, hogy budapesti lakcímmel rendelkezik.)

3. Elmegy közmunkásnak. Érdemi munkát nem végez – mert az állam nem is tud neki értelmes munkát adni – de legalább annyit keres, amiből már éhen lehet halni.

4. Felköltözik Pöstre. Vagy ha oda nem is, hát Győrbe.

Szóval kellenének alternatív vidéki munkahelyek. Kellene egy fejlődő, fenntartható vidék. Ahhoz meg kellene tőke, hogy megérje nem Budapesten vállalkozást csinálni, hanem lehessen mondjuk Tiszaalpáron is. Pont ezt célozza elvileg a nagyobb állami támogatás.

> A kistelepülések 90%-a több állami támogatást kap mint amennyi adót be lehet rajta kaszálni.

Vizsgáljuk meg ezt az állítást kicsit más szemszögből. Tegyük fel, van egy vödröd, amin van egy lyuk. Ha többet öntesz bele, mint ami a lyukon kifolyik, meg ami elpárolog, akkor nyilván a vödör egyre több és több vizet fog tartalmazni. Nem is kell különösebben jól érteni a dolgot, nem kell nyomással, meg keresztmetszettel, meg mindenféle fizikai részletekkel foglalkozni, ha az állítás igaz, akkor a vödörben egyre több és több víz lesz. Ha nem így lenne, nem lenne igaz az, hogy több vizet öntünk a vödörben, mint ami alul kifolyik.

Ugyanilyen egyszerű logikával, a mindenféle részletek vizsgálata nélkül, ha igaz, hogy több támogatást kap egy falu az országtól, mint amennyi értéket az ország kap a falutól, akkor a faluban egyre csak nőnie és nőnie kellene a vagyonnak, a falu egyre gazdagabb és gazdagabb lenne. Ezt látjuk? Ha így lenne, akkor mi az oka, hogy már-már ijesztő ütemben menekülnek az emberek a faluból a városba? Miért nem azt látjuk, hogy a városból menekülnek az emberek a faluba, pusztán azért, mert anyagilag megéri? És miért érezné ennek ellenére mégis úgy az ország, hogy támogatni kellene a vidéket?

> Nem hiszen hogy a vidék lenne az ország éléskamrája

Bocs, de a kenyérhez a búzát, az ebédhez a rizst te termelted meg? Vagy a szomszédod? Vagy a munkatársad?

> ez csak elmaradott országokban és primitív kereskedelmi struktúrákban van így, ahol az emberek többnyire hazai élelmiszert fogyasztanak

Szerinted, ha mondjuk Szlovákia úgy látja, hogy itt nem termelnek Magyarországon elég búzát, akkor nem az történne, hogy súlyos extra profitért adna el nekünk? Persze, fogyasszunk külföldi élelmiszert, hadd szivattyúzzák ki a pénzt az országból. Tényleg baromi jó stratégia. De még ha nem is tennének rá extra profitot, akkor is „nyilván” olcsóbb lisztet fuvarozni több száz kilométerről, mint 20 km-ről. Tökre megéri…