Magyarország túlnyomó többsége még mindig falusias helyeken él valódi városok helyett?

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy rengeteg-rengeteg olyan település kapott városi címet, aminek lakosságszám alapján egyszerűen nem lenne szabad. A szülőhelyemen Zalában van akkora város is, amit az Alföldön még falunak sem csúfolnának.

Egyébiránt én úgy látom, hogy a kért kívánalmaknak majdnem mind megfelelnek legalább a járási központok. Eléggé magas a városias településeken lakók aránya, még úgy is, ha kiszórjuk a himi-humi városokat.

[link]

Ez alapján Budapesten él Magyarország lakosságának a 17,89%-a. Megyeszékhelyen él a lakosság további 17,30%-a. Megyei jogú városban él a népesség 2,70%-a. Ez már eleve 37,9%. A listán szerepel még a legnagyobb népességű város, ami nem megyeszékhely és nem megyei jogú város. Ez további 9,27%. Szóval csak az 56 legnépesebb város – azon városok, ahol a népesség meghaladja a 20 000 főt – lakossága kiteszi az ország 47,17%-át. Ezen kívül van még kb. 270-280 további kisebb város.

[link]

„Magyarországon 2015-ben a népesség 71 százaléka volt városlakó. 2050-re ez az arány már 82 százalék is lehet.”

[link]

„A teljes népesség 64,6%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít.” (Ez régebbi adat, a Wikipédia oldal 2013-as állapotában is ez az adat szerepel.)

Tehát a válasz a fő kérdésre: Nem.

Magyarország több mint 2/3-a – lassan a 3/4-e – ma városlakó.

> Valódi város , van bírósága, van legalább gimnáziuma és szakmelós sulija, és olyan kórháza ahol műtéteket végeznek (nem egynapos).

A „valódi város” nem értelmezhető. Minden városnak nyilvánított város valóban város.

„A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.”

A bíróság megléte nem egy súlyos szempont, az emberek többsége nem jár hetente bíróságra. A megfelelő oktatási és egészségügyi intézmények megléte már érdekesebb, de nyilván ésszerű dolog ezeket is kicsit központosítani. Nota bene pl. Mohács nem került fel a fenti legnépesebb városok listájára, mert csak 17 143 fő lakja, viszont van saját kórháza, gimnáziuma, szakközépiskolája, öt általános iskolája.

> Azért írtam , mert a rendszerváltás óta egy rakás falú kapott városi rangot valós követelmények nélkül.

Vagy legalábbis – fene tudja miből – ez a sejtésed. Az adatok meg nem ezt mutatják.

> Másik kérdésem az lenne, hoigy mekkora hártányt kárt okoz ez a nagy falusi lakosság nemzetgazdasági szinten?

Nem biztos, hogy feltétlenül gazdasági szempontból érdemes ezt megítélni. Az urbanizációnak vannak pozitív hatásai (nagyobb centralizáltság, fejlettebb infrastruktúra, nagyobb kulturális élet stb…), meg van egy csomó rákfenéje is (nagyobb megélhetési költségek, zajszennyezés, légszennyezés, kevésbé szoros közösségi kötelékek, nagyobb egészségügyi rizikófaktorok más okokból is stb…).

Ezek egy részét lehetne elvileg pénzben számszerűsíteni, egy részüket meg nem.

> Szóval mennyire húzzák le Magyarországot gazdaságilag ezek a falusi helyek, amik jóformán csak a pénzt viszik?

No igen, kihagytam a város negatívumaiból, hogy az emberek hajlamosak szűk látókörűbbé válni. Budapest határain belül mennyi élelmiszert is termelnek a budapestiek? Mennyi bauxitot vagy szenet bányásznak? Hány köbméter fát termelnek ki a budapesti erdők? A város és a vidék kölcsönösen kiegészítik egymást, sőt ebből inkább a főváros, aztán a megyeszékhelyek profitálnak inkább. A faluk nem hogy viszik a pénzt, de inkább hozzák a városiaknak. Nem véletlen, hogy békeidőkben meglódul az urbanizáció, a faluból a megyeszékhelyre, a megyeszékhelyről a fővárosba költöznek az emberek, mikor meg nagyobb válság van – mondjuk egy háború után – akkor a város megy vidékre, mert a város nem önfenntartó, ha nincsenek meg a megfelelő folyamatok, akkor a városban maximum éhen halni lehet, egy falu meg eltartja magát, és még a városból elmenekülőknek is tud adni valamit.

"Ismerek egy rakás járási székhelyet, ahol nincs bíróság és műtétre alkalmas kórházi ellátás sem, de még középiskola sincsen."

Járási bíróságnak kéne lennie minden járási székhelyen. Nem tudom mit értesz műtétre alkalmas kórházon. Ez valamilyen minősítés?

Kérdező, az a baj veled, hogy okosnak hiszed magad, holott a kérdéseid egytől egyig ostobák, manipulatívak, és senkinek a válaszát nem fogadod el, aki nem úgy látja, mint te.

Itt van ez a kérdésed is. Rögtön azzal kezded, hogy definiálod, mi az a város, innentől kezdve a kérdés máris manipuláció, mert a kétbites agyadban ami ennek nem felel meg, az falu. Azaz Magyarországon szerinted vagy az általad definiált "város" van, vagy falu. És akinek a válasza nem tetszik, azt falusinak titulálod, és elkezded ócsárolni.

Valójában nem kérdéseket teszel fel, mert senki válasza nem érdekel, hanem ezek a kérdéseid provokációk, direkt úgy teszed fel őket, hogy azután bele tudj kötni az emberekbe.