Támogatnátok azt, hogy a magyarországi áramtermelés 100%-át atomenergiából biztosítsa az ország, Pécsen pedig folytassák az uránkitermelést?

"Támogatnátok azt, hogy a magyarországi áramtermelés 100%-át atomenergiából biztosítsa az ország"

Nem támogatnám. Az atomerőmű azért tökéletes báziserőműnek, meg elindítod, beállítod a teljesítményét az adott szintre és azt folyamatosan termelni tudja. Az erőmű szabályzása viszont elég bonyolult és a reaktor teljesítményét nem lehet ide-oda ráncigálni, a "felfűtésnek" és a leállításnak is van egy teljesítményváltozás/egységidő korlátja. Ez jóval lassabb változtatást tesz lehetővé, mint amekkorát a napközbeni igények változásának követéséhez szükséges (gyakorlatilag itt majdnem ugyanolyan probléma lép fel, mintha 100%-ban szél és napenergiából akarnád ellátni az országot).

Atomerőmű fizikailag alkalmatlan a csúcserőmű és kiegészítő erőmű üzemre, csak báziserőműnek jó. Nem lehet egy ország energiaigényét 100%-ban atomenergiából biztosítani.

"Pécsen pedig folytassák az uránkitermelést?"

A pécsi kitermelést azért hagyták abba, mert drága és piaci alapon nem működik alacsony uránérc világpiaci ár mellett. Amikor pár éve emelkedett akkor tervben volt az újranyitás, majd az esés után megint elvetették. Csak azért ne bányásszunk már veszteségesen.

A #3-as szerintem helyesen írta az adatokat, a régi erőmű azért olcsó, mert már nettó hasznot termel. Az új az drágának tűnik a 33 forint körüli előállítási árral ( mondjuk ha nem mutyi erőmű lenne, akkor kevesebb lenne az talán), viszont a 33 Forint/kWh, még mindig olcsóbb mint a nyugat-európai áramár. A baromi zöld Németországban ennek pl majd a triplája a lakossági villamosenergia ár. :)

Az nem kétséges, hogy a jelenlegi erőmű leállítása után az áram drágulni fog, egyelőre viszont nem tudjuk mennyivel. Amikor azt emlegetjük, hogy a jelenlegi ~12 forint helyett 30 forint körüli áron fog termelni az erőmű, akkor azt is hozzá kellene tenni, hogy nem nagyon van más amivel olcsóbban lehetne pótolni ekkora kieső kapacitást.

Arról nincs információm, hogy mennyibe kerül az osztrák illetve az ukrán import áram, de ez is árnyalná a képet :)

A kérdező felvetése annyiból amúgy nem hülyeség, hogy érdemes megnézni a MAVIR oldalán az aktuális adatokat, amikor a hozzászólást írtam a teljes rendszerigény: 5310MW, ebből a saját termelésünk 3735MW és az aktuális import 1575MW. Ha nem változik semmi és kivonjuk PAKS1-et, hozzáadjuk PAKS2-t akkor még mindig 1000MW feletti importra lesz szükség. Ha nő a villamos energia igény...

Az elektromos elosztórendszerek sajátosságai miatt 100%-os atomenergia termelés nem megvalósítható. Az atomerőművek teljesítménye nem szabályozható, nem lehet egy blokkot kikapcsolni ha nincs rá szükség és visszakapcsolni, ha újra kell. Egy ország energiaszükséglete folyamatosan változik, és ezt az erőművek szintjén is le kell tudni követni. Ezért vannak vannak gyorsan elindítható és leállítható pl. gázmotoros erőművek, amelyek az energiaigény változásait áthidalják. Ezen kívül Magyarországon van még a teljes villamosenergia felhasználáshoz viszonyítva kb. 15%-os import, mely tervezett normális és gazdaságos is.

Atomerőművekből azt a felhasználást érdemes kielégíteni, amely stabilan, állandóan fennáll. Ennek alternatívája lehet a szél és napenergia. A kettő összehasonlítása energetikai szakemberek számára sem egyszerű. Az atomerőműnek vagy egy nagyon magas kezdeti létesítési költsége, utána a működtetése relatíve olcsó, a hozzá kapcsolódó elosztó rendszer pedig viszonylag egyszerű. Hordoz viszont bizonyos kockázatokat (esetleges baleset, a kiégett fűtőanyagok elhelyezése) és ne felejtsük el, hogy az uránérc sem megújuló energiaforrás, egyszer el fog fogyni, drasztikusan megemelkedhet az ára, stb. A szél és a naperőműveknél a létesítés és az üzemeltetés viszonylag olcsó. Ráadásul nem kell feltétlenül egyetlen hatalmas állami beruházással megvalósítani, jól szét lehet osztani az üzleti szereplők és akár a lakosság között is. A megújulóknál a rendszer vezérlése komoly feladat (a nap nem süt mindig, a szél nem fúj mindig). Az így képződő energiaellátási hullámvölgyeket egyelőre hagyományos erőművekkel kell áthidalni, vagy importból beszerezni.

Úgy gondolom a kérdés nem igazán az, hogy a megújuló vagy az atomenergia a jobb, mert nyilván a megújuló. Az a kérdés, hogy a következő 20-30 éves időszakra melyikbe érdemes az országnak befektetnie. Egy atomerőmű felépítése, minden bizonytalanság és kockázat ellenére valahogyan csak kiszámítható. Egy megújulókra épülő rendszer költsége viszont csak becsülhető, ugyanígy az előállított áram ára is. Ezzel együtt mégis úgy gondolom, érdemesebb volna a megújulók irányába mozdulni, még akkor is, ha átmenetileg magasabb lenne a villanyszámla, mert ez jelenti a kisebb környezeti terhelést, és hosszú távon ez lesz fenntartható.

3-as vagyok.

Annyira vicces, hogy az atompártiak lepontozzák azt, amit hivatalos és nyilvános adatokból ollóztam össze a kommentemben. Ennyiből is látszik, hogy mennyire az érzelmek és nem az észérvek vezetik itt manapság az embereket. A tényeken mit kell lepontozni?

Ehh...

Magyarország felemelkedik!

Hajrá Magyarok!

Semmilyen energiahordozóból nem szerencsés a 100%-os kitettség. Egy alacsony CO2 terheléssel járó olcsó és rugalmas energia-mix az ami ésszerű. Ennek elemei lehetnének szerintem atom (kb 50%), megújuló* (25%), gáz (25%) és egy (vagy több) szivattyús tározó. A gázra jelenleg szükség van a hálózat szabályozásához. Minél több energiát tudunk eltárolni**, annál nagyobb aránya tud lenni a megújulóknak.

*A megújulón a napot és a szelet értem. A biomassza égetés SZVSZ több kárt okoz a környezetnek, mint amennyi hasznot. Egyetlen haszna a számok kozmetikázása.

**Lehet hogy 10 éven belül az akkumulátoros energiatárolás is eléri azt a szintet, hogy hálózati léptékben is használható legyen.

#11, #12:

A mai modern atomerőművek (mint amilyen a paksi is lesz) alkalmasak valamilyen szintű terheléskövetésre. Így üzemeltetni azonban nyilván bonyolultabb és drágább.

Az EUR követelmények szerint folyamatosan üzemelnie kell tudni egy atomerőműnek bárhol a névleges teljesítmény 50-100% között, és ezt tudnia kell a ciklus minimum 90%-ában.

Itt van erről egy remek, de nem túl rövid írás:

[link]

Paks 2-re vonatkozó adatok a 23. oldalon.

Erről még nem is hallottam, de majd átböngészem.

Bizonyos hálózati kialakítás esetén ez a manoeuvring capability teljesen jó lehet például egy németországi hálózat szintjén, ami néha besokall a megújulóktól és az áramár mínuszba megy a környező országok rendszer irányítói meg sikítófrászt kapnak.

Nálunk ez akkor lenne fontos, ha megszaladna az atomenergiából előállított áram aránya valahova 60-70% környékére, vagy fölé. De nálunk még most hajnal 3kor is van 500MW import :)

Egy jól beállított rendszerrel és energiamixxel simán mehetne 7/24-ben 100% közelében, úgy lenne a leggazdaságosabb.