Az állami tulajdonú cégeket miért utálják sokan?
Sokaknak egészen jó helye van ott.
Én,diploma után,a karrieremet egy állami tulajdonú cégnél kezdtem.Szerintem,nem kell bemutatni, nagyon nyugis munkahely.
Simán elvégeztem a munkámat 2 óra alatt,aztán utána szabad voltam.
Mivel ambiciózus vagyok, hiányoltam a feljebb lépési,béremelési lehetőségeket, ezért váltottam.Jobban szeretem a kicsit pörgősebb tempót, mint azt a haláli nyugalmat, amikor úgy unatkozol, hogy már nem tudsz mit nézni az interneten.
De, aki már 40 feletti, kevésbé ambiciózus, kell neki egy "nyugdíjas állás", neki kiváló.
Ott nem sok őszhajszálat szed össze az ember.
Ha jó kapcsolatai, "hátszele" van az embernek, akkor egy állami cégnél nagyon jó pozíció vár rá, akár havi nettó fél milliót is kereshet.Rá aranyélet vár.
A versenyszféra nem azért pörgősebb, mert ahhoz van hangulata az embereknek, hanem mert úgy fenntartható. Az, hogy te 8 órában vagy alkalmazva egy 2 órás feladatra azt jelenti, hogy a munkaidőd háromnegyede teljesen feleslegesen szívja le a költségvetést. Ez például egy elég erős indok arra, hogy miért nem kéne mindent állami kézbe adni.
Ezen kívül persze még millió hasonló indok van erre, kezdve az aránytalan bérezéstől, egészen addig, hogy az előrelépés politikai, kapcsolati tőke nélkül szinte lehetetlen, a szakmai felkészültség csak sokadik a sorban. Ezek hatására pedig a dolgozók alulmotiváltak, még a leglelkiismeretesebbek közül se mindenki nyújt többet az elvárt minimumnál. 1-2 ritka kivételtől eltekintve ez az általános.
Először is az utálat teljesen alkalmatlan kifejezés a dolog jellemzésére. Aki utál, többnyire nem érti a helyzetet, és érzelmet visz olyanba, amibe az nem való.
Egy munkahely jósága nem a tulajdonviszonyoktól függ, hanem elsősorban a vezetés (vezetők) és a tulajdonos minőségétől. Ha a tulajdonos az állam, akkor ez alatt mindig az illetékes minisztérium illetékes részlegének embereit kell érteni.
A te munkahelyed például nem nyugis, hanem pocsék volt. Ahol összesen annyi feladat van egy napra, amit 2 óra alatt el lehet végezni, ott végzetesen dilettáns, vagy hamis a vezetés. Az a munkahely nem termeli meg a fenntartásának értékét, és vagy be kell csukni, vagy azonnal ki kell rúgni (fegyelmivel) a vezetést.
Nem hibáztatlak, de elmondhatom, az ilyen szemlélet miatt tart ez az ország ott, ahol tart. Elhiszem, hogy ez kényelmes a dolgozónak, de önmaga alatt vágja a fát egy gazdaságtalan helyen. A szocializmus pont ebbe rokkant bele.
Fogyasztói oldalon utálják az állami állást, illetve esetleg alacsony beosztásban, ahol a fizetés is kevés (mondjuk nem az elvégzett munkához képest).
Az állami cégek, itthon legalábbis, elborzasztó hatékonysággal működnek. Lassú, pontatlan, rugalmatlan és ha van magán alternatívája, általában drága vagy sokkal gyengébb színvonalú.
Munkavállalói szempontból persze kényelmes és biztos hely. A kormányváltásokkal esetleg csak a magasabb pozíciókban cserélődnek az emberek, ha valami rokont be kell alacsonyabb pozícióba nyomni valahova, azt sokszor megoldják létszámnöveléssel csere helyett. Itt maximum annyi lehet a probléma, hogy karrier temető. A versenyszférában nem tekintik egyenrangú szakmai tapasztalatnak az államit és okkal, épp azért, amit te is leírtál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!