Devizahitel forintosítási kérdésemre válaszolnátok?

9-es ! Amit a 4-es pontban írtál aprópénz! Pl aki kb 300chf et fizet törlesztőt annak (átverve) az eladás és vételi árfolyam közti különbség (kb10forint) havi max 3000ft . Ez 5év alatt 60*3000=180000 ft. . Err mondjuk jön egy kis kamatemelés ami 5év alatt kb 100000 plusz kicsalt pénz.. Ez összesen nincs 300000 ft

Nos ennyit vonnak le a tőketartozásból.. Az átváltásnál meg (egy 10millás hitelnél) az árfolyam elszállás és 256os forintosítással kb 4millió veszteség (plusz amit eddig befizetett az adós)

Tehát egy 10millás chf es hitelt most akciósan át lehet 13milliós forinthitelre váltani amiből kegyesen elengednek szűk 300000-et elszámoltatásként.. Hát jól látszik h a bank nyert

9-es válaszoló!

Amikor azt írod, hogy:

"Kiszámolják, hogy a befizetések során a vételi és eladási árfolyamkülönbség alapján mennyit nyert a bank. Ezt kapja mindenki vissza. Aki már sokat fizetett vissza, többet kap, mert többször verték át. "

Ebben az esetben a napi középárfolyamhoz való eltérést számítják és kapják vissza az adósok.

Ez eddig nagyon pozitív, de ez még csak a jéghegy csúcsa.

A probléma azonban ettől sokkal összetettebb. Nagyon örülök, hogy a lóversenyt hoztad fel példának. A lóversenynél sokkal kiszámíthatóbbak az nyerési esélyek.

A devizahitelek esetében teljesen nyilvánvaló volt az árfolyam hirtelen emelkedése -a jól képzett közgazdasági szakemberek számára-.

Ha összehasonlítunk két országot, ahol egymástól eltér az infláció, ott a devizaárfolyam előbb-vagy utóbb az inflációs különbségek alapján el fog mozdulni.

Éppen a devizahitelezés felfutása erősítette a forintunkat és gyengítette a svájci frankot a környékbeli devizákhoz képest. Ez csábította a további devizában eladósodni vágyókat.

A Bankszövetség álláspontja ennek ellenére 2006 januárjában az volt, hogy csupán politikai hisztériakeltés miatt rémisztgetik a magyar embereket az árfolyamkockázat veszélyeivel.

A Bankszövetség kifejezetten ajánlotta a devizahiteleket, mondta nem kell félni a devizahitelektől, mert hosszú távon sem várható árfolyam emelkedés, sem reálértelemben, sem nominálisan.

A banki alkalmazottak is ajánlották mindenkinek a devizahitelt. Mondták, hogy átmenetileg ugyan előfordulhat maximum 5-10% emelkedés, de hosszútávon jobban járunk, mint a forinthitellel. A banki ügyintézők is meg voltak győződve, hogy a kockázat mértéke nem valós, ezért vették fel ők is ezeket a hiteleket.

Tették mindezt annak ellenére, hogy Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde vezetője kifejtette, hogy a szintetikus devizahitelek hosszútávon egyértelműen drágábbak, mint a forinthitelek.

A Kúria szerint /2/2014.PJE/

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

E jogunknak érvényt kell szerezni, a Parlamentben vagy a bíróságokon.

Alapoktól bajok vannak.

A Fidesz ördögi terve: [link]