AZ emberek miért nem válasszák a jól kereső és keresett szakokat? (és itt az egyetemiekre gondolok)

Most a munkaerőpiaci jelentőségétől tekintsük el a dolognak, de kíváncsi lennék rá, hogy egy töri vagy magyar szakot ki végez el tanulás nélkül?

A nyelvszakokról ne is beszéljünk... Szóval ez egy baromság, hogy a bölcsész szakokon nem kell tanulni.

kabcsi :

Igen, bölcsész szak és bölcsész szak között is nagy különbségek vannak, a nyelvszakok és a történész szak kimondottan nehezek.

# 2:

Ezt akartam én is írni. Igaz, én építész vagyok majdnem, de szerintem sem annyira egyszerű egy bölcsész szak elvégzése. Legalábbis én nem hiszem, hogy nekem annyira könnyű lenne, mint ez. Mindenkinek más fekszik, mindenkinek máshoz van affinitása.

# 3:

A kedvencem az andragógia, ami szintén ilyen "semmi értelme" szak és rengetegen jelentkeztek rá. Van egy ismerősöm is, aki úgy viselkedik, mint amit a # 6-os írt. Elvégezte az andragógiát és még egy valami rekreációs baromságot és játssza az agyát, hogy ő többdiplomás értelmiségi. Aztán egyszer belenéztem egy andragógiás tantárgy jegyzetébe, ami fölött órákon keresztül görnyedt és olyan volt, mint egy középiskolás tankönyv egy fejezete. Egy óra alatt be tudtam volna nyalni az egészet, ő meg órákon keresztül szitkozódott...

Mert a gimnáziumban a legtöbb diák megutálja a fizikát, azt nem lehet beseggelni, mint a többit. Meg aztán nagyon oda van mindenki, hogy diplomát akar, és elmennek egy olyan "főiskolára", ami diplomagyárként üzemel, és szinte utánad dobják, és hurrá, elmondhatod, hogy van felsőfokú végzettséged, diplomás ember vagy te is, ezért okos, tanult. Hát ez rohadtul nincs így, én sokkal több olyan okos embert ismerek, akinek nincs diplomája, mint aki jelenleg egyetemista. Az egyetemnek nem az az elsődleges dolga, hogy a hülye hallgatók fejébe beleverje a tudást, hanem az, hogy az oktatás folyamán a hallgatók elsajátítsanak egy gondolkodásmódot. Persze sok a hülye a felsőoktatási intézményekben, és a legtöbbjük ezt nem is képes befogadni, így kibuknak, aztán ott állnak egy szaros érettségivel, és nem tudnak semmihez sem kezdeni, mert életképtelenek.

Én most fejeztem be a 3. évemet az ELTE-n fizikus szakon, és nem mondanám azt egyébként, hogy kevés embert veszünk fel. Amikor én kezdtem, akkor 160-at vettek fel, de idén ez állítólag még több lesz. Persze ennek a fele első év után kibukik, és így tovább.

7:

Na meg azokról nem is beszélve, akik azért iratkoztak be egy időben levelezőn szociálpedagógia szakra, mert állami szférában dolgoztak, és a diplomával magasabb kategóriába kerültek (már jó ideje nem így van, mert a munkakörben elvárt számít), és így magasabb fizetést kaptak, egyébként egyáltalán nem érdekelte őket a szociálpedagógia.

A kedvencem, mikor szociológus hallgató panaszkodott a gyógyszerész hallgatónak, hogy nekik a vizsgára el kell olvasni egy 600 oldalas könyvet, és véleményt kell tudni róla formálni. Erre a gyógyszerész hallgató elmondta, hogy nekik meg a ZH-ra kell nem elolvasni, hanem megtanulni egy 600 oldalas könyvet, miközben azon a héten még van 5 hasonló kaliberű ZH, a laboros kis ZH-k és felkészülés mellett, amikre jegyzőkönyvet is kell írni minden héten....

Szóval igen, diploma és diploma között nagyon nagy különbségek vannak.