Miért hiszik az emberek, hogy a kétkezi munka fontos, a rosszul képzett szakmunkásokra nagy szükség van?
"Mert a buszt is kettő kézzel vezetik (vagy ez nem fontos?) rosszul képzet szakmunkások? Igen a mostani rendszerben nagyon kevés jó szakmunkást tanítanak nincsen hol végezzék a gyakorlatot"
A buszvezető is például egy olyan szakma, amire a mai technológia mellett már semmi szükség nem lenne. Automata gép kevesebb üzemanyaggal, jobb útvonalon és biztonságosabban tudná vezetni a buszt. Mindeközben nem károsítva a buszvezető egészségét, tekintve, hogy a buszvezetést egy eléggé egészségkárosító szakma. (Hátfájás, gyomorpanaszok, aranyér, stb.
válasza:Nem kétlem, hogy vannak emberek, akik magas fokú képzettségük ellenére is képesek megjavítani egy elromlott berendezést és elvégeznek hasonló munkákat. De ez egyáltalán nem jellemző! Az egyetemi végzettség nem jár együtt a gyakorlati tudással. Arról nem is beszélek, hogy az említett ismerősöd, akármennyire végez jól munkát, hivatalosan soha nem csinálhatná, mivel nincsen rá képesítése.
"Azt hiszed, hogy az, aki nagyon képzett, az ne tudna megcsinálni olyat, amihez elenyésző képzettség szükséges?"
A legtöbb esetben pedig így van, legalábbis tapasztalataim szerint. Valamennyire pedig épp te nézed le a kétkezi munkát, főleg, ha úgy gondolod, hogy a szakmunkások csupa olyan munkát végeznek, amihez elenyésző képzettség szükséges. Ki kell ábrándítsalak, a legkevésbé sincs így.
"az egyetemi kutató ismerősöd nem babrálhat gázkészülékekkel mert lecsukják."
Honnan veszed, hogy nincs meg hozzá a szükséges képesítése? Értelemszerűen csak olyan munkát csinál meg, amit legálisan megcsinálhat. De ez nem jelenti azt, hogy mást ne tudna. Nem a "túlképzettsége" áll az útjába, hanem a törvénykezés.
válasza:A tanulásra elsősorban két módszer van: az iskolapad és a munkatapasztalat. Egy mérnök vagy más magasan képzett műszaki-szaki mindig is előnyben lesz a szakmunkással szemben, mert ő nem azt tanulja meg, hogy hogy működik mondjuk egy gép, hanem azt, hogy általánosságban hogy működnek a gépek. Így lehet, ha bekerül egy munkahelyre kezdőként, az 5-6 éves tapasztalattal rendelkező szakmunkás körberöhögi, de pár hónap múlva, ha áttanulmányozza a dokumentációkat, bőven megfordul az erő-sorrend.
Ennek ellenére a szakmunkásokra szerintem szükség van, de az tény, hogy nem az övéké a jövő. Ma még jól el lehet éldegélni, ha valaki ért a szakmájához általánosságban, de pár évtized múlva erősen specializálódniuk kell majd a piac kissebb szegmenseire.
válasza:"A legtöbb esetben pedig így van, legalábbis tapasztalataim szerint. Valamennyire pedig épp te nézed le a kétkezi munkát, főleg, ha úgy gondolod, hogy a szakmunkások csupa olyan munkát végeznek, amihez elenyésző képzettség szükséges. Ki kell ábrándítsalak, a legkevésbé sincs így."
Ez attól függ, hogy te hogyan értelmezed? Aki a villanyt szereli, annak nincs JOGA ahhoz, hogy ugyanúgy tisztában legyen például a gazdaság működésével? Hogy legyen önállósága, jogismerete, elméleti szinten is legyen képben, stb.? Szerintem nagyon is lenne joga. Attól, hogy valaki nem egyetemi kutató, még nem kellene, hogy megcsinálhasson vele bármit a munkaadója. Neki ugyanúgy szüksége van bizonyos tudásra, ismeretekre ahhoz, hogy ne zsákmányolhassák ki. De ezt nem kapja meg, pont azért, hogy kizsákmányolhassák. Persze, ha szerinted a kizsákmányolhatóság, lenézettség jó, akkor túlképzettség van már így is... De én úgy vélem, hogy ezekhez mindenkinek joga van, mint ahogyan ahhoz is, hogy olyan munkát végezzen, amire valóban szükség van, és ne csak egy gépet helyettesítsen. Villanyszerelőre (még) valóban szükség van, de buszvezetőre például már nem lenne.
"arról van szó, hogy egy társadalmon belül túl nagy az egyetemi végzettségűek száma. És ez valós problémákat vetít elő."
Szó sincs ilyen problémáról. Épp hogy túl kevés az egyetemet végzettek száma, vagy pedig túl alacsony színvonalú egyetemet végeztek el.
válasza:Szakmunkás emberekre, tehát kőműves, villanyszerelő, asztalos....stb.
Rájuk szükség van.
A szalagmunka lassan eltűnik, pár évtized és az egészet gépek fogják csinálni.Emberek meg csak karbantartani, programozni, felügyelni kellenek majd a gépekhez.
válasza:Nem jó a kérdésed. Nyilván nem a rosszul képzett, hanem a jól képzett szakmunkásokra van nagy szükség!
És az az elképzelésed is rossz, miszerint aki egyetemet végzett, az a szakmunkákhoz és kell, hogy értsen. Egyáltalán nem! Ha valaki mondjuk nyelvész diplomát szerez, vagy geológus lesz, annak mi köze lesz pl az elektromossághoz, vagy a gázszereléshez?
válasza:Persze, hogy joga van a magasabb képzettséghez. Felőlem aztán azt tanul a szakmája mellett, amit akar. De legyen meg a szakképesítése is. Márpedig túlképzettség esetén ez nincs meg egy társadalomban. A túlképzettség ugyanis azt jelenti, hogy túl sok az egyetemi végzettségű ember, akiknél viszont elenyésző a valószínűsége annak, hogy szakmunkás bizonyítványt is szerez, és kétkezi munkát akar majd végezni. Tisztelet a kivételnek. Aki egyetemet végzett, az általánosságban inkább egy irodában akar napi szinten dolgozni, mint mondjuk vízvezetékek között.
"Villanyszerelőre (még) valóban szükség van, de buszvezetőre például már nem lenne."
Ellenkeznem kell veled. Jó dolog a technika, de egy szinten nem lenne szabad túllépnünk. Az ember társasági lény is, szüksége van más emberek társaságára. Nem hagyhatjuk, hogy minden területen a gépek vegyék át az irányítást. Mert mi lesz, ha egyszer mondjuk összeomlik a nagy rendszer? Nem járnak majd buszok, mert ez van? A buszsofőr munkája pedig jelentős felelősséggel is jár, ezt pedig egy robot nem tudja átvenni. A technológia koránt sincs olyan szinten, hogy szélsőséges esetekben megfelelő döntést tudjon hozni. Az anyagi vonzatról pedig nincs is értelme szólni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!