Igaz ez, hogy Kádár Jánosnak, Losonci Pálnak, együtt nem sikerült a 40 év alatt, annyi vagyont összeszedniük, mint a mostani politikusnak 4 év alatt?

Jaj te jó ég, ez a sok mosott agyú komcsi hü..lye. Gyerekként szép volt a kádár rendszer? Na ne, tééényleg? Talán mert gyerek voltál. Tök jó volt hónapokat spórolni egy kabátra, éveket várni egy autóra, sorban állni a kajáért és reménykedni, hogy talán marad valami. Olyan k..rva jól éltünk, hogy az embert ki sem engedték az országból (illetve maximum még nagyobb nyomortelepekre), mert soha nem jött volna vissza.

Arról meg aztán kár vitatkozni, hogy Kádárnak mekkora volt a vagyona. Az egész ország az övé volt, azt csinált amit akart... tudjátok, diktatúra. Ha valaki meg most nekiáll okoskodni, hogy demokrácia volt, akkor nagyon keményen pofán fogom röhögni.

Anno Kádárék a kommunizmust építették, aminek az állomásai a következők lettek volna:

1. proletár felkelés (valóság: bejöttek az oroszok, oszt' azt mondták, mostantól mi vagyunk a Janik, ti meg azt csináljátok amit mondunk)

2. proletárdiktatúra (na, ez sem igazán valósult meg, ugyanis egy sima diktatúrába torkollott, ami a rendszerváltásig tartott)

3. szocializmus (ezt utólag illesztették bele a komcsi ideológiába, mint egy lépcsőfokot a proletárdiktatúra és a kommunizmus közé, hogy azért mégis csak elmondhasság, hogy haladtunk valamit. Na ez lényegében ugyan az mint a proletárdiktatúra.)

4. kommunizmus (na ez sosem jött össze, sehol)

És attól, hogy sosem érték el a kommunizmust, még ez az ideológia bizony a kommunizmus volt. Hitler sem érte el soha a végső céljait, mégsem mondjuk rá azt, hogy "nem volt náci, mert nem irtotta ki a zsidókat teljesen, he'!".

Mosatlan agyú Barátom! (# 14/18 Időpont ma 19:23)

Amit a Kádár-rendszerről írtál, azzal nagyrészt egyet kell értsek. (# 18/18 Időpont ma 21:09- ha az is te voltál, azzal is)

Abban igazat adok, hogy még gyerek voltam, s ez megszépíti az emlékeket.

Amin viszont megdöbbentem az a "kabátvásárlási ügy".

Az kivel történt és melyik évben?

Mivel gyerek voltam, ebben nem éreztem illetékesnek magam, ezért megkérdeztem anyámat mennyit spórolt egy kabátra a '70-es években? A válasz: Semennyit. Az következő fizetésnél megvette.

A másik: mikor és kinek kellett "sorban állni a kajáért és reménykedni, hogy talán marad valami"?

Erről annyi emlékem van, hogy kenyér nélkül ettem a Gyulai kolbászt számolatlanul. Az Atkins-diéta korai változata :-)

Meg még annyi, hogy a suliban a menzán ('79-'87) voltak a "nullások" - azok a szegény családból való gyerekek (Igen, ez tény,a Kádár-rendszerben is voltak szegények.), akiknek nem kellett fizetni az étkezésekért.

Ja és lehetett repetázni(a nullásoknak is).

Meglehet akkori viszonylagos jólétem annak is köszönhető, hogy az uralkodó osztály tagja voltam (munkás származás) , és igen magas funkciókat töltöttem be az államapparátusban. Voltam nótafa, majd - hatalmam csúcsán - örsvezető helyettes.

A középiskolában - O.V.-ral ellentétben már nem léptem be a KISZ-be, inkább rendszert váltottam. Rosszul sült el. Bocsánatot kérek!

te utolsó, 71 százalékos kommunista, a menzán az imf pénzén zabáltak a gyerekek! tehát nem volt semmi teljesítmény emellett a pár tényleg jólétibb dolog mellett, vagyis igazi az országban megtermelt fedezet nem volt!

ezt a zabát ma is fizeti a nép, amit kádár elkezdett, aztán gyurcsány elvtársa folytatta, az eladósítást!