Támogatjátok a paksi atomerőmű bővítését?
Egy 2400 milliárdos beruházásról van szó (2x1200MW-tal számolva), összehasonlításképp ez tizenkétszerese a Mercedes kecskeméti beruházásának, hatszorosa a 4-es metró árának.
Az oroszok garantálnák, hogy az összeg 30%-a magyar vállalkozásokhoz kerülne.
A modern atomerőművek élettartama legalább 60 év, így az ország elvileg 2085-ig elkötelezné magát az atomenergia hasznosítása mellett. A két új blokk a jelenlegi blokkok leállása (3032-2037) után is megtermelné az ország villamosenergia-igényének 30-40 százalékát (évi 18 milliárd kWh-át).
Az ország 3-3,5 milliárd köbméter földgáz importját váltaná ki évente, így kb. 200-300 milliárd forinttal kevesebbet kellene évente import földgázra költeni (igaz az uránpasztillák beszerzésére elmenne évi 30-40 milliárd).
Semmi képpen. A övő a megújjulóké. Ezt be kellene látni.
Ott van pl Masdar.
Félig medig támogatom. Azt kell meg nézni hogy mijen egyéb lehetőségek vanak és azok menyibe kerülnének.-
A nap energiához egy kisvárosbyi területet kéne napelemekl be boritani egy szer kiszámoltam a főld m^2 re jútó nap energiábo és a rekord hatékony naplemel ami 50% kőről van
nagyábol egy 4-5km oldal hoszuságú nyégyzet lene.
A nap energia tárolása is problémás aksik drágák ijen menyiségben a másik lehetőség hogy 2H2 állitunk eló 2H2O
elektró lizisével előny felszabadulna két oxigén atamo meléktermék ként a napali termelés az allat termelhetne oxigént és áramot 2szer nagyob ra kéne épiteni mind 2 esetben mint amenyi áram kell
Északa vistont egy 2400mw hidrogén táplálásű hő erőműnek kéne ezt előálitani az a napkőzben termelt oxigén elhasználná és vizé alakitaná . Az oxigént is lehetne estig tárolni igy oxigénbe égetve a hidrógén erőseben égne. Viszont +egy nagy hőerűmű is kéne ez mellé épietni.
Viszont a vieze kivől nem kéne más nyerasnyag hozá
Az atomerőműben drágák a biztonsági eszkőzők.
Enek kőltségeit kell ősze hasonlitani.
Vanak a biómaszát égető hőerőmuvelk enyhén szolva egy fa és egyéb szerves anyagot égető erőmű kőrnyezet barátságárol nem vagyok meg győződve . Ezekhez hozá jőn a begyűjtő és szálitó eszkőzők kőrynezet zsenyezése ami a szálizásnál nagyob mint a széné mert az 1m^3 jutó energia tartalma kiseb a biómaszának mint ugyen enyi térfogatú szének igy nagypob hármő kell hozá.
"Vanak a biómaszát égető hőerőmuvelk enyhén szolva egy fa és egyéb szerves anyagot égető erőmű kőrnyezet barátságárol nem vagyok meg győződve ."
Még mindig környezetbarátabb mint egy atomerőmű.
Normál üzemi körülmények között az atomenergia a legkörnyezetbarátabb energiaforrás.
A vízerőműveknél a táj, környezet, élővilág átalakítása a probléma, a szélerőművek tájrombolók, veszélyeztetik a madarakat, a napelemeknek a gyártása környezetszennyező.
A megújulók a következő 50 évben biztosan nem veszik át a vezető szerepet. A technikai korlátok mellett gazdaságilag sem versenyképesek. Németországban a cél, hogy az atomenergiát megújulókkal és szénnel váltsák ki, ennek eredményeként a CO2 kibocsátás növekszik.
Németországban a megújulók aránya még csak 19%, de ez az arány is már Európa második legdrágább villamosenergia árát eredményezi a fogyasztóknak. Az áram ára majdnem kétszerese az atompárti Franciaországnak.
Technikailag egyébként sem lehetséges 40-45 százaléknál nagyobb megújulóarányt elérni. Norvégiával együttműködve 2050-ig elérhetik ezt az arányt a németek, de a nagyobb hányad még mindig a fosszilis energiáé marad az atomenergia kiiktatásával.
Magyarországon csak max. 20-25% megújuló arány érhető el 2050-ig az áramtermelésben.
A hazai atomerőmű alternatívái:
-modern földgáz erőművek (pl. Gönyü)
-hazai szén (főleg a mátrai lignit)
-(import szén - ez a legkevésbé reális)
-import villamos energia (legalább 80%-ban ez is szén/atom/földgáz bázisú lenne)
Ezek közül kell választani a politikusoknak és az energiaipari cégek döntéshozóinak.
Sokszor hallani még, hogy a jövő a decentralizált energiaellátásé, a kis közösségek maguknak megtermelik a villamos energiát, ezt nem tudom mire alapozzák. A XX. század elejétől az iparág végig abba az irányba haladt, hogy minél nagyobb villamosenergia-rendszereket hozzanak létre a hatékonyság érdekében.
Egy családi ház önellátása napelemekkel, szélkerekekkel, akkumulátorokkal, aggregáttal kb. 200 Ft/kWh villamosenergia árat eredményez, így általában csak ott választják ezt a lehetőséget, ahol nincs kiépítve a hálózat.
"a szélerőművek tájrombolók, veszélyeztetik a madarakat, a napelemeknek a gyártása környezetszennyező."
A madarajnaj van enyieszűk hogy elkeruljék. Táj szempontbol eg yhő erőmű rondáb.
Az urán és reaktor ollom burkollat a fém gyártsás se kőrnyezet kinélő ez egyszeri szenyezés rá adásul
A gon az ingadotó energia tárolása. Eg yhőerőmu a fogyasztásal változtatja a teljesitményét mig a nap és a szél nem nak saját ritmusa van.
Egy szélerőmű lapátja 40-50 méter hosszú, a széle felé már olyan nagy a kerületi sebessége (100-200 km/h) kisebb szélsebességnél is , hogy nem biztos hogy ki tudja kerülni a madár. Főleg éjszaka jelentenek veszélyt, sok madár esik áldozatul, ezért például természetvédelmi területeken, madárvonulási területeken tilos is ilyeneket építeni Magyarországon, máshol (pl. Ausztria, Spanyolország) kevésbé szigorúak a szabályok.
De a szélerőműpark látványa is elijesztheti a madarakat, az élőhelyük elvesztését okozhatja.
Az emberek számára ezek látványa elég szubjektív, valaki szerint elcsúfítják a tájat, zavaróak, másokat nem zavar.
Az urán bányászata, feldolgozása valóban környezetszennyező, de ilyen tevékenység már nem folyik hazánkban.
És csak összehasonlításképp, ha a paksi éves áramtermelés nagyságát szélkerekekkel akarnánk helyettesíteni 4000 ilyen szélkereket kellene telepíteni az országba:
Ha átlag 10 szélkerékkel számolunk, az 400 szélerőműpark lenne.
Igazából támogatom mind a megújulókat és mind az atomot. Viszont egyszer kénytelenek leszünk átállni megújjuló energiákra. Ezt be kellene látni.
Sok mindentől függ az alkalmazott energetikai technológia használata. Többek között a földrajzi helyzettől és az éghajlattól. Japánban pl erre szakosodott rengeteg cég. Van egy kis falu, ami teljes mértékig aktív és autonómházakkal van felépítve. Köszönik szépen, jól vannak. Linkelgetni nem tudok, ezt az egyetemen halottam egy előadáson. Valamint az is igaz, hogy el tudunk érni 30% feletti hatásfokot is, nem csak napelemekkel. Léteznek más egyéb technológiák mint pl a fotovoltaikus festékek és különböző szerkezeti nyomás átalakítók. Csak persze erről nem beszélnek a tv2-ben reklám időbe.
A SI alapú fotovillamos cellák nagyon jól alkalmazhatók autonóm, aktív és passzív házak energia ellátására. Nem feltétlen kell erőművekben gondolkozni. "gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan" A hatékonyság is relatív. Mert azért azt sem szabad elfelejteni, hogy nem mind1, hol alkalmazzák ezeket a rendszereket, ezek a cellák erőművi termelésre nem alkalmasak, ezek nem fognak ellátni energiával gyárakat, kórházakat. Inkább aktív, passzív és autonómházak energiaellátására tökéletesek. Ezeket akár 100%-ban is el tudják látni energiával, sőt túl is termelnek. De mind addig, amíg a szénhidrogének lesznek az uralkodó energiaforrások, addig az energiacégek, mint pl a British Petrol, GazProm, Shell és egyéb társaik, figyelni fogják ezen technológiák szabadalmait, és vissza is fogják tartani ezek fejlődését. Ez a folyamata a szabadpiaci kapitalizmusnak.
Vannak külömböző nap és hő differenciális energiát használó erőművek. Hanem egy torony típusú erőmű. Ami szerintem nem eléggé kiforrott technológia, mert az összes energia egy pontban koncentrálódik, és ha abban a pontban történik valami probléma, akkor megáll a termelés. Szóval nem rossz ez sem, csak eléggé kezdetleges. Szerintem lényegesen jobb a
Parabola heliosztátos és a Linear fresnel.
Torony típusú erőmű
Parabola heliosztátos.
Linear fresnel
Ez e két alkalmazott technológia azért kiforrottabb, mert nem egy pontban összpontosul az energia. Nem úgy mint a torony erőmű esetében. Szóval egy esetleges üzemzavar esetén is állandó a termelés a linear fresnel és a parabola típuú esetében. Valamint sokkal nagyobb hatásfokot képesek elérni ezek a rendszerek. Mert a heliostátok egy pontba összpontosítják a szórt fényt. Ami nem más mint a hőgyűjtő cső. Ami egy vákuumcső igazából. Ami két rétegű üvegű cső, a két cső között pedig vákuummal. A két üveg között gyakorlatilag légüres rész van. A belső csőben szintetikus olaj, akár 700- 800 celsius fokra is hevülhet, a nélkül hogy elpárologna. Ez annak köszönhető, hogy a vákuumcsőben illetve a két cső fala közt, nincs semmilyen kitöltő közeg, az egy légüres tér. Ennek köszönhetően 100%-os a hőszigetelés. Megszűnik teljesen a közvetett és a közvetlen hőátadás. Míg a belső csőben 800 fokos folyadék kering, addig a külső csövet nyugodtan meg lehet fogni, a nélkül, hogy égési sérüléseket szereznénk. Ez a nagyfokú szigetelőképességnek köszönhető. Valamint a tükrök üvege is nagyon nagy tisztaságú üveg. Nem tartalmaz semmilyen nehézfémet mint pl egy közönséges ablaküveg. Ennek köszönhetően a lehető legalacsonyabb az energiaveszteség.
Vákuumcső
Valamint ott van még a többi.
Atomenergiára tulajdonképpen annyira nincs szükség, mint amennyire híresztelik. Az atomenergia nem is megújuló. Ráadásul nagyon szennyező és gazdaságtalan, amikor egy urán rudat termelésbe kindítanak, mire elégeti 10%-át addigra a fennmaradó 90%-a szennyeződik a 10%-ból kiáramló radioaktív szennyeződessel, így az már nem használható energiatermelésre. A periódusos rendszer összes elemével szennyeződik a fűtőszál. Csak a meglévő profit srtuktúra megtartására találták ki őket. Akár csak a biomasszát és egyéb társait. Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon nem lenne rá szükség annyira.
Az országban a napenergia is nagy szerepet tölthetne be. Fotovillamos cellák, és passzív szolár rendszerekben egyaránt. A napból érkező energia olyan nagy mennyiségű. Hogy déli tizenkettőtől délután egyik annyi energia érkezik, ami több a világ éves energiaellátásánál. Ami mai számítások alapján 0,5 ZJ. Ha ennek az energiának 0,00001 részét hasznosítanánk, akkor soha többet nem kellene használni fosszilis energi forrásokat. Ez világviszonylatban, nem lokálisan, országokra lebontva. A probléma nem az, hogy van-e energia, hanem hogy azt ki tudjuk-e nyerni. Ma már nagyon sok megoldás létezik, amivel ezt el tudnánk érni, szennyezés és mérgezés nélkül. Tisztán. Ha nem lennének rákényszerítve, hogy versenyezzenek a piaci részesedésért, a meglévő energia struktúrákkal. Csak ez egyes profitorientált rétegeknek nem érdeke. Erre a legjobb példa az USA. Amikor a 80-as években nagymértékben emelkedett a kőolaj ára, akkor nagyon sok projekt érkezett be az energia ügy hivatalba naperőművek terveivel. Viszont ezeknek nem örültek egyes kőolaj származékokat termelő és értékesítő vállaltok. Ezért ez a project az USA szénhidrogéneken alapuló agresszív energiapolitikája miatt természetesen nem valósult meg. Ráadásul a kereskedlmi csatornáékban nem engedik felszólalni a hozzáértő embereket.
Valamint szélenergia. A Kisalföldön nagyon nagy potenciál van ebben az energiaforrásban is. Természeten. Már manapság is találhatóak szélturbinák ezen területen. A szélenergiáról azt híresztelik, hogy gyenge, és lokális jellegi miatt nem praktikus, azonban ez nem igaz. Az usa energia ügyi hivatala elismerte, ha az 50 államból 4-ben teljesen kihasználnák a szélenergiát. Akkor el tudnák látni árammal az egész usa területét. Természetesen ez Magyarországra nem teljesen igaz. Viszont ha a kis alföldön kihasználnák teljesen a szélenergiát. Akkor a z a térség energetikai szempontól lehetne önellátó.
Valamint még a vízenergia. A Dunán és a Tiszán Mélyépítési műtárgyakat, duzzasztóműveket, vízlépcsőlek víz turbinákat kellene létesíteni. A Magyarországi vízenergiában 1000MV potenciál van, amit ki lehetne aknázni a Dunából és a Tiszából. Ez egy fél Paksi erőmű. Vízenergiának csak 5%-a van ma Magyarországon kiaknázva a Kiskörei és a Tiszalöki vízerőművekkel. Szoktak ezek ellen azzal érvelni, hogy ökológiai katasztrófa történne. Ez természetesen nem igaz. Gondoljunk csak a Tisza-tóra, és a Kiskörei vízerőműre. Ezen rendszer létrehozásának következményeként, Európa egyik legnagyobb madárparadicsoma alakultak ki a Tisza-tó és könyékén Tiszafüreden, Poroszlón, valamint turisztikai szempontokból is előnyös volt Abádszalók részére. Valamint ott van még a Brazil Itaipu gát. Ami szintén ellenpélda ezen félelmekre. Szoktak még azzal is érvelni, hogy alacsony a potenciál benne, mert síkvidéki folyó. A Dunán Németországban és Ausztriában szintén alacsony esésmagasság van a zsilipeknél, mégis nyereségesen termelnek vele áramot valamint közel 40 vízerőművet létesítettek rajta. Valamint hogy lassú a megtérülési idő, ez természetesen nem teljesen igaz, mivel az atomerőművek lényegesen drágábbak. Mint egy egy duzzasztómű, vagy vízturbina telep kiépítése. Ezek a duzasztógátak arra is szolgálnak, hogy a vízszintet megfelelő értékek között lehet tartani. Ami árvízvédelmi és mezőgazdasági szempontól sem utolsó. Ráadásul a hasadóanyagok rendkívül veszélyesek pazarló, nem megújuló. Valamint fontos, hogy hazai energiaforrásról van szó. Magyarország viszont nyersanyagokban szegény. Uránbányáink kimerültek, vagy nem gazdaságos a kitermelés, vagyis ebből a forrásból is importfüggőek vagyunk.
Magyarországon, vagyis az egész Kárpát medencében a geotermikus energiában lenne nagy lehetőség. Ez az az energiaforrás, ami felülmúlja az összeset, ez pedig a geotermikus energia. Ez a kárpátmedence szempontjából nagyon fontos energiaforrás. Azért mert Európában a kárpátmedencében a második legvékonyabb a földkéreg vastagsága. Ez annak is köszönhető, hogy több mint 30 millió évig a kárpát mence beltenger volt. A geotermikus energia a földhő kiaknázásán alapuló energia. Ami egyszerűen víz felhasználásával elérhető nagy mennyiségű tiszta energiát jelent. A Massachusettsi Nemzeti Tudományok intézet kutatásai alapján. A bolygón a geotermikus energia 13000ZJ energiát tudna biztosítani a világnak, amiből 2000ZJ könnyen kinyerhető (Európában Izlandon és Magyarországon a fent említett földtörténeti és környezeti tényezők miatt). A bolygó összes országának energiafelhasználása megközelítőleg 0,5ZJ/év. Ez azt jelenti, hogy évente 4000 évre elegendő tiszta energia nyerhető ki, csupán ebből az egy energiaforrásból. Mivel tudjuk, hogy a földhő energia mindig megújul, és ha a kinyert vizet visszasajtoljuk. Akkor tulajdonképpen ez az energia korlátlan. Örökre lesz.
A fentiek A MI Országunkra igazak. Valamint ott van még a kevesek által ismert hullám és ár-apály energia. Ezek együttesen. Ezeknek a működését most nem részletezem, ezek Magyarországot nem érintik. De annyit hozzá tennék, hogy csupán a hullámenergia 0,25ZJ potenciállal bír, ami a világ energiafelhasználásnak a fele.
A legfontosabb felismerés, hogy megvannak az alternatívák, szennyezés, és mérgezés nélkül. Sőt, valójában pénzbe sem kerül. Gazdasági szempontból is megéri, mert ha egyszer megtérül, akkor az onnan ingyen termel energiát. Míg a többi fosszilis energiából importfüggőek vagyunk és egyszer elfogy.
Kicsit hosszú, remélem tudtam segíteni.
Akor 200métere kerülik el.
Az szerintem nonszen volt amikor a kőrnnyezetvédők hiusitoták meg a szél erőmű épitését.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!