Miért félünk a kommunizmustól?
Mindenhol úgy beszélnek róla mint ami egy veszélyes emberiség elleni eszme. A parlamentben szitokszó gyanánt dobálóznak a kommunista szóval. Romlott embereket bélyegeznek kommunistának, holott egy tulajdonságuk nem illik össze a szóban forgó ideológiáéval. Iskolában amikor szó van róla, Rákosiról, Kádárról, Sztálinról és a Szovjetunióról beszélnek, holott ezek csak "nyomokban" tartalmaztak kommunizmust.
Azt szeretném tudni, hogy aki reflexből negatívan gondol a kommunizmusra, annak mely dolog bántja a csőrét az ideológiában és miért?
Nekem különösen két dolog tetszik benne: osztálynélküliség és internacionalizmus. Ha ez a két dolog megvalósulna, már meg lenne oldva a civilizációnk problémáinak jelentős része.
válasza:17: Teljesen felesleges az egyes szakmák értékén filozofálni, ugyanis a piac árazza be a szakmád és a munkád értékét a képzettség/kereslet/kínálat grafikonon. Lehet hogy a ma megbecsült és jól fizetett szakma 20 év múlva lesajnált lesz és fordítva.
Ha kiiktatod a piac törvényeit, megölöd a fejlődést, a hajtóerőt.
#20
Nem, nem tanultam semmiféle gazdaságtant, látszik is, hogy néhol nem vagyok teljesen képben. De te kened a témát látom :)
Viszont az egész kérdéskört kapitalista szemszögből tekinted. A kapitalisták pedig állandóan a hatékonyságot, a hasznot erőltetik. De pont ennek az eredménye a bonyolult spekulációkkal teli gazdaságuk és a már-már rabszolgatartó, nem titkoltan kizsákmányoló alapokon nyugvó társadalmi modelljük. A legnagyobb baj vele az, hogy ha valaki meggazdagodik, az más kárára teszi azt. Persze! Te is, én is meggazdagodhatunk, de mennyi rá az esély? És mi haszna? Ha megvan minden szükséges és kellemes dolgod: változatos táplálékod, szép környezeted, szép házad/lakásod, autód, tévéd-rádiód, lehetőséged hosszabb utazásra, kikapcsolódásra stb. Miért kell több? Mennyivel fogod jobban érezni magad egy 1000m2-es penthouse-ban? Vagy egy 100 milliós luxusverdában.. Azon kívül, hogy feljebbvalónak érezheted magad a többi szerencsétlennél aki sufniban lakik és biciklivel jár. De milyen pofátlan gondolkodás mód már ez? És mint már említettem, a penthouse meg a luxusverda árát nem a tulaj fizeti meg, hanem a társadalom, akinek a kárára felhalmozódott az az összeg. A gyárban robotoló munkásnak vagy az utcán fetrengő csövesnek hiába van meg a lehetősége, hogy feljusson a felső tízezer köreibe, elég ha körülnézel és meglátod mennyinek sikerül..
A kapitalizmus hívei elcserélik a "mindenkinek legyen jó" elvet a "keveseknek legyen még jobb, sokaknak legyen rossz" elvre. Ez is tiszta sor, pofátlanság.
Had reagáljak én is sorba a válaszaidra (nem másolom be a teljes válaszod, csak az elejét. visszanézheted a teljes válaszod szövegét, hogy tudd pontosan mire reagálok):
1. Társadalmi osztályok felszámolása: lehetetlen.
Bizony, ez egy elég nagy kihívás lenne, mert mint korábbi kommentelők is írták, az ember természeténél fogva mások felé akarja helyezni magát. Viszont ha nem adunk rá lehetőséget, ha a vezetők sem kerülnek kiváltságosabb helyzetbe polgártársaiknál, akkor nem lesz kirívó különbség. Nem olyan rendszerre gondoltam, mint az 50-es évektől működő szocializmusban, vagy mondjuk Észak Koreában, ahol a vezető "vizet prédikál és bort iszik", szegénységre és megelégedésre buzdít de maga gazdagságban és luxusban él. Ezek az említett rendszerek és a mai rendszer is jobban hajaz a feudalizmusra: a vezetők és törvényhozók mind magasabbra emelik magukat a népnél, holott valójában a "nép választott alkalmazottai". Amire én gondoltam, az az, hogy a vezető sem kap több fizetést a munkájáért, és ha saját magának előnyös rendeletet akar hozni, azt ne lehessen titokban tennie és meg lehessen akadályozni. Igazi demokráciában a tömegeknek van végső soron "törvényhozó joguk" és nem a néhány kiváltságosnak, hiába a tömegek választották őket vezetőül.
Továbbá, mint már írtam valahol, ha minden dolgozótól egyformán teljesíthető teljesítményt követelnek, akkor nem lehet egyik munkát sokkal jobban megfizetni a másiknál. Ergo mindenki hasonló mértékű fizetésből gazdálkodhat. Valamiért egy diplomás mérnök munkáját többre tartják mint egy árokásóét. Szerintem nincs különbség. A mérnöknek volt tehetsége, hogy tanuljon (a tehetségesek szakképzését értelemszerűen az állam fizeti, közben gondoskodik a tanuló megélhetéséről), amikor lediplomázik, elkezd dolgozni, talán nagy "agyi kapacitást" igénylő munkában. De ez a megerőltető szellemi tevékenység nem honorálható jobban mint egy megerőltető árokásás. De akinek könnyebben megy a szellemi munka, az nyilván örül, hogy ezzel tud majd megélni és nem a satnya izmaiból.
Ráadásul nem kell attól félni, hogy nincs motiváció és nincs hova fejlődni. Az, hogy mindenkinek egyforma vagyona van és egyforma jövedelme havonta, az nem azt jelenti, hogy tilos fejleszteni, fejlődni. A havi fizetésből mindenki olyan irányba fejleszti a környezetét amilyenbe szeretné. Így viszont mindenki egyenletes mértékben tud fejleszteni, nem lenne az, hogy valaki már a negyedik szintet húzza a házára amíg a másiknak még háza sincs. Célt mindig kitűzhet az ember, és az motiválja. Lehet nem mindenkinek az a célja, hogy négy szintet húzzon a háza felé, hanem valami más, de akkor az a cél élteti és azért dolgozik naponta. De mennyivel jobb úgy dolgozni, hogy tudod, nem csak a megélhetésért dolgozol (mint manapság a többség), hanem az elérhető hosszútávú céljaidért is.
2. Általános államosítás.
Erre azért van szükség, hogy a termelt haszon ne magánzsebekbe hanem egyenesen az állam zsebébe vándoroljon. Az állam pedig (magánemberekkel ellentétben) a hasznot teljes mértékben vissza tudja forgatni a társadalomba. Nem cél a minél nagyobb hatékonyság, az elegendő szintet kell csak tartani, annyit termelni amennyire szükség lehet.
3. Felesleges termelés felszámolása.
Igen, ez magától beáll a megfelelő szintre.
4. Kellő számú munkahely.
Az import korlátozásával sok hiánycikk lesz.
Először is munkanélküliek számának, képzettségének felmérése. Másodszor a fogyasztói igények felmérése, így megtudjuk milyen hiánycikkeket kell előállítani. Pl ha nincs fagyasztott sonkás pizza gyár, pedig sokaknak hiányzik a fagyasztott sonkás pizza, akkor máris létre lehet hozni egy fagyasztott sonkás pizza gyárat. Ha nincs gyár ami kielégítené a WC-papír igényt, akkor létrehozni egyet. Így tovább, amíg elő nem tudunk állítani minden szükséges terméket amit itthoni erőforrásokból képesek vagyunk. Ha már minden ilyenre van gyár, de még mindig van munkanélküli, akkor egyes gyárakban növelni lehet a termelést új dolgozókkal. A többlet terméket (amit az itthoni fogyasztók nem igényelnek), pedig exportálni.
5. Védegylet-szindróma.
Az a cél, hogy minél nagyobb mértékben kiszálljunk a világgazdaságból. Önellátóbbnak kell lennünk. A gazdasági válságokból látszik mennyire ingatag a kapitalista rendszer, ha pedig borul, magával rántja a résztvevőit is. Tisztább sor itthon termelni mindent amit itthon is meg tudunk. Ha drágábban, akkor drágábban, de legalább Magyar munkahely végzi, és Magyar hasznot termel, nem a külföldi vállalatokat gazdagítja. Nyilván kókuszdiót nem próbálunk termelni, azt muszáj lesz fogyasztói igényeknek megfelelően importálni, mint más itthon elő nem állítható terméket. De már csak elvből is lehetőség szerint külföldi állami érdekeltségű vállalatoktól beszerezni amit importálni akarunk, hogy ne magán cégeket gazdagítsunk. Erre persze nem mindig lenne lehetőség..
A minőség pedig nem kérdés szerintem. Miért tudna a Spanyol szebb almát termelni mint egy Magyar? A boltban senki nem néz után milyen eredetű terméket vesz le a polcról. AZt veszi le amit a bolt tulaja kirak. Ha Magyar almát rakna ki akkor Magyar almát vennének, úgy nézne ki arra van kereslet, jobban mint a Spanyolra. De a bolt tulaj burzsujkodik és több hasznot akar. Inkább megveszi a Spanyol almát olcsóbban, mint a drágább Magyar almát. Ha viszont minden állami kézben van, akkor úgy járunk jobban ha drágább Magyar almát árulunk, hisz mint fentebb említettem, akkor a haszon is itthon az állam zsebében marad.
6. Exportkorlátozás.
Előzőkből adódóan nem exportálunk olyan terméket aminek kiesését importtal kellene orvosolni. Ha itthon szükség van mittomén 100.000 tonna búzára és kb ennyit elő is állítunk, akkor miért exportálnánk a felét, csak mert jól fizetnek érte? Aztán pótoljuk a kieső 50.000 tonnát külföldről ugyanannyi pénzért vagy drágábban? Nincs értelme. Mert ma ez van! Maradjunk az almáknál. Hozzák a Spanyol almát, a Magyart pedig viszik Németországba. Nyilván vállalatoknak jó ez, de ha minden az állam kezében van, akkor nincs értelme.
De ha különösebb erőfeszítés nélkül tudunk termelni 200.000 tonna búzát, akkor a felesleg, a 200e tonna fele mehet exportra. Teljesen butaság is lenne leállítani az exportot mert akkor nem termelődne pénz az itthon elő nem állítható termékek importjára.
Csak a cél az, hogy ne termeljünk túl, mert az a minőség rovására mehet. A kereskedési partner pedig ugyancsak ne legyen már profitéhes vállalat.. ez is csak az elv miatt, de ha nincs ló, jó a szamár is.
7. Hatósági árak.
Cél az ésszerű fogyasztás. Nem nagyon lehet ellenőrizni, de tudatni kellene a fogyasztókkal, hogy csak annyit vegyenek amennyire szükségük van, különben felborítják a gazdaságot. Talán büntetni is lehetne az üzérkedést, előbb utóbb leszoknának róla. Ráadásul ha mindenki igényének megfelelő mennyiséghez tud hozzájutni, akkor nem fog máshonnan venni, csak az állami boltból. Tehát az üzérkedés büntetése és a lentebb kifejtett "személyi vagyontető" együtt csak útját tudná állni a fekete piacot.
Az áraknak pedig alacsonynak kell lennie, hogy az életszínvonal növekedése gyorsabb legyen. És mivel nem a profittermelés a cél, elég csak picivel drágábban adni a terméket az előállítási költségnél.
8. Bankok kitiltása.
Talán elég lenne a gazdagok kifosztásából a pénz :) De igazából pont ezért írtam a végére, hogy egy olyan pártról van szó amelyik jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkezik a céljai megvalósításához. Ha pedig beindul a rendszer, képes a fejlesztéseit önmaga finanszírozni.
9. Tőzsde felszámolása.
Igen, ez a kapitalisták játszótere, csak bizonytalanná tenné a stabil, államilag egységes árakat.
10. Személyi vagyontető.
Szerintem jó eszköz. Bár 1: Ha bőven megvan minden szükséglet, akkor minek sikkasszon az ember. 2: Ha sikkaszt is, mire költi úgy, hogy azt ne vegye észre valaki. Előbb utóbb látszana, hogy valami nincs rendjén vele, ha hirtelen több és értékesebb vagyontárgyai lennének.
Plusz, amire már a mostani kormány is javaslatot tett, hogy folyamatosan ellenőrizzék azokat a személyeket, akiknek lehetősége van sikkasztani.
Valójában a vagyontető arra való, hogy valaki ne szerezzen irreálisan nagy vagyont a többiekhez képest, amit persze csak illegális módon tehet. Ez hasonló mint amit egy régi nép kitalált (pontosan nem emlékszem a nevükre), történetesen, hogy vaspénzt használtak, ami idővel berozsdásodott és elkorhadt, ergo aki sok pénzt gyűjtött az sem tudott annyit gyűjteni, hogy jelentős előnyre tegyen szert.
11. Fizetés a munka nehézségének függvényében.
Most az első pontban írtam erről bővebben, szerintem helytálló. A villanyszerelőt pedig csipkedni kell :) Bár ő a szolgáltató szektorba tartozik, ami főleg nem az anyagi haszonszerzésre épülne, szóval ez afféle ingyenes szolgáltatásnak kellene lennie, nagy hasznot amúgy sem hozna hisz az év 365 napján hányszor van szükség villanyszerelőre.. Államtól kapná a fizetését teljesítménytől és órabértől független. Jól működő gazdasági körforgásban nem lenne nehéz erre erőforrást fenntartani. Építkezésnél más a helyzet, de ott az építésvezető ugyanúgy nem tűri a lazsálást mint a gyárakban. Bár amit fentebb is írtam, hogy a hatékonyság sem cél, tehát nem kell kihajtani a dolgozó belét. Szóval a lustább munkás is képes tartani egy bizonyos teljesítményt, ha az nem túl magas, a szorgalmasabb sem lesz annyira lestrapálva.. mindenki jól jár. Az meg, hogy néhányan lustálkodnak, nem ok arra, hogy ezért kollektíven csökkentsük a fizetést, pár lazsálót eltűr a rendszer.
És mellesleg szerintem nincs értéktelen munka. Legfeljebb rosszul koordinált a munkafolyamat van, amelyben Pityunak hiába adták azt a feladatot, hogy ássa ki azt a gödröt, később kiderül, hogy úgyis jön egy gép ami 10 másodperc alatt megcsinálja ugyanazt. De ez nem Pityu hibája, hanem a főnökéé, aki nem gondolkozott. Ettől Pityu nem érdemel kisebb fizetést.
Mellesleg gépesíteni sem kell mindent. Azzal hiába lehetne hatékonyságot növelni, pénzbe kerül a gép megvétele, és munkahelyeket vesz el. Csak akkor szabad gépesíteni, ha biztosítani tudjuk a felszabadult munkaerő máshova csoportosítását (és persze van a gépre pénz). De emiatt sem kell értéktelennek tekinteni egy munkát sem, mert gépek is el tudnának végezni ugyanazt.
12. Szigorúbb büntetések bizonyos bűncselekményekre.
Végre valamiben egyetértünk :)
13. Cenzúra.
A szabad információáramlást nem szabad korlátozni, viszont mindent nem szabad engedni ami a csövön kifér. Ezért írtam, hogy moralista elvek alapján kell cenzúrázni, tehát erkölcstelen, romboló hatású dolgokat tiltani kell. Konzervatív felfogás, de csak ez szabhat határt a lejtőn megindult erkölcsöt nélkülöző kultúrának (ha lehet kultúrának nevezni a szexualitással, trágársággal, erőszakkal telt médiát).
Nem terveztem ilyen hosszúra, mindenesetre köszönöm ha akárki elolvasta :) Azért megjegyzem, nem kell "félnetek", hogy ilyen kormányzás kerül hatalomra, mert erre én is zéró esélyt látok.. sajnos..
Bónusz: Előbb a saját házunk táján kell rendet tenni, utána jöhet az internacionalizmus :D
válasza:Persze, hogy kapitalista szemszögből nézem, hiszen én, mint már említettem, kapitalista vagyok, a szabad piac híve. A státuszszimbólumok engem sem vonzanak, viszont nagyon sok ember van, akiket meg igen, és ha valakit az sarkall minél jobb teljesítményre, hogy össze tudjon gyűjteni annyi pénzt, amennyiből tud venni egy több tízmilliós, akár százmilliós autót, akkor is megvan a motivációja a teljesítményre. A kommunizmusban az ilyeneknek nem lenne motivációjuk, mert ők nem azért dolgoznak, hogy átlagemberek legyenek. De lehet, hogy nem azért akarsz nagyon sok pénzt keresni, hogy luxusautót vegyél, meg penthouse-t, hanem azért, hogy körbeutazd a világot. Az sem olcsó dolog ám, ahhoz is sok pénz kell. De az is előfordulhat, hogy még ennél is profánabb céljaim vannak: magánnyugdíj (saját fennhatóságú előtakarékoskodás azzal a céllal, hogy 60-70 éves korom után már munka nélkül is gond nélkül megélhessek), gyermekek taníttatása (a felemelkedésükhöz elengedhetetlen, és hiába finanszírozza az állam pl. a tandíjat a bölcsődétől az első diplomáig, attól még a tankönyveket, tanszereket meg kell venni, az egyetemen kollégiumot vagy albérletet kell fizetni stb., ami nem kevés pénz, és nem árt, ha már akkor elkezd rá takarékoskodni az ember, amikor a gyerekek még csak tervben vannak), biztonsági tartalék bármilyen vészhelyzetre (pl. balesetet szenvedek, és szükségem van egy több millió forintos műtétre, amit egyáltalán nem vagy nem 100%-ban finanszíroz a tb) stb. Amikor az egyenlőség nevében ki akarod fosztani a gazdagokat, akkor ilyen célok megvalósítását tagadod meg tőlük. Lehúzod őket a kilátástalan, máról holnapra élő szegények szintjére, és így valósítod meg az egyenlőséget, mert ahhoz, hogy a szegények tömegeit emeld fel legalább az életüket megtervezni képes középosztálybeliek szintjére, nincs elég erőforrás.
Azt mondod, a meggazdagodás a társadalom kárára történik. Én meg azt mondom, hogy nem (igen, tudom, vannak csalók meg egyéb bűnözők, akik tényleg mások kárára gazdagodnak meg, de ez nem a kapitalizmus sajátja, ilyenek bárhol és bármikor lehetnek). Ez nem egy nullösszegű játszma, ahol csak úgy gazdagodhatsz meg, hogy másokat kifosztasz. Tudod, ha én feltalálok valamit, amit tömegesen tudok gyártani, mert nagy igény van rá, akkor felvehetek rá hitelt, építhetek egy gyárat, felvehetek egy rakás munkást (!), legyárthatom és eladhatom a találmányomat, és miután kifizettem a munkásokat meg a rezsit, és visszafizettem a hitelt, megtarthatom, ami megmaradt. Eredmény: én jól jártam, mert piszok gazdag lettem; a bank jól járt, mert volt egy jó adósa; a társadalom jól járt, mert a) teremtettem új munkahelyeket és b) termeltem valami olyat, amire a társadalom tagjainak (az embereknek) szüksége van. Ha feltételezzük, hogy még csak nem is környezetszennyező a termelési eljárás, akkor szerintem minden további nélkül kijelenthetjük, hogy senki nem járt rosszul, sőt.
Nézz körül, mi minden történt a világban az elmúlt kb. fél évezredben. A középkor vége felé néhány európai országban megjelent, majd idővel a világ nagy részén elterjedt a feudális mezőgazdasági és a céhes ipari berendezkedést felváltó tőkealapú berendezkedés, a kapitalizmus. Szerinted rosszabbul élünk, mint öt-hatszáz éve? Az lehet, hogy ma is vannak tanulatlan tömegek, akik vagy nem kapnak munkát, vagy ha kapnak, akkor napi 8 órában robotolnak nem túl magas bérért, de azt ne feledd, hogy az a napi 8 óra munka nem olyan borzasztó sok, és a minimálbér is csak akkor számít kevésnek, ha nem akarunk bizonyos, az élethez nem feltétlenül szükséges dolgokról lemondani, amelyekhez csupán megszokásból vagy egyéb okokból ragaszkodunk.
És akkor ismét a pontok, legalábbis némelyik.
1. Vagy demokrácia van, vagy diktatúra (természetesen van átmenet, de minden berendezkedésről el lehet dönteni, hogy inkább demokratikus, vagy inkább diktatórikus jellegű-e). Ha demokrácia van, akkor a nép egy durva gazdasági válság idején vevő lehet a kommunizmusra, de valószínűleg hamar megtapasztalják, hogy ez még rosszabb, mint ami eddig volt, és akkor a következő választást egy kapitalista fogja megnyerni. Ha pedig diktatúra van, akkor ellenőrizhetetlen a hatalom, és a hatalmon lévők tisztában lesznek azzal, hogy a hatalmuk ellenőrizhetetlen. És vissza is fognak ezzel élni.
A fizetésekről: rendben, fogadjuk el, hogy nem a munka eredményét kell honorálni, hanem magát a munkát. Én ezt továbbra sem tudom elfogadni, de a vita előmenetele kedvéért tegyük fel, hogy mégis elfogadom. És akkor nézzük a mérnököt: a mérnök most azért tud mérnökként dolgozni, mert előtte hosszú éveken keresztül szorgalmasan tanult. Nem elég hozzá a tehetség, a tehetségre rá is kell gyúrni alaposan. Az állam finanszírozhatja a képzését, meg elláthatja minden földi jóval, de mindenképp kell az, hogy a mérnöktanonc rávegye magát a tanulásra. És ez tényleg sok év tanulást jelent, az általános iskola után középiskolában főként matekot és fizikát, majd egyetemen a vonatkozó szaktárgyakat kell tanulni, és minden vizsgát eredményesen letenni. El kell ismerned, hogy bármekkora tehetsége is legyen valakinek a fizikához, tanulnia akkor is kell, ne magától, a mérnöki munkája közben jöjjön rá a forgatónyomaték, az erő és az erőkar kapcsolatára, ha ezt már egyszer valaki feltérképezte. Ezzel szemben nézzük az összeszerelő munkást: neki még a nyolc általános sem szükséges, középiskola és egyetem meg már végképp nem. Néhány nap, amíg beletanul az összeszerelés fázisaiba, és onnantól kezdve már nincs szükség további tanulásra, csak a napi nyolc óra összeszerelésre. Kérdés: még így sem érdemel több fizetést a mérnök, mint az összeszerelő munkás? Ha nem, akkor eljön az idő, amikor senki nem fogja megerőltetni magát, hogy ő mérnök legyen, hiszen akkor is csak ugyanannyit kereshet, mint összeszerelőként nyolc általánossal.
2. A hatékonyság igenis szükséges. Az erőforrások nem végtelenek, bármit gyártasz, annak az alapanyaga véges. Ha nem hatékonyan használod fel őket, elfogynak. Lehet, hogy ez nem a te életedben fog bekövetkezni, hanem az unokáidéban, dédunokáidéban stb., de ne legyünk már olyan egoisták, hogy tőlük megtagadjuk az emberi élethez való jogot.
4. Az még hagyján, hogy egy ilyen átfogó felmérést nem lenne olcsó megcsinálni. És azt is hanyagoljuk el, hogy esetleg bárki hazudhatja azt, hogy szereti a mirelit pizzát, miközben igazából nem. Viszont: ha egyszer felméred az igényeket, az az adott pillanatban használható, meg még utána egy-két évig esetleg. Közben változhatnak az igények, lehet, hogy mindenki, aki szereti a fagyasztott pizzát, 80 év feletti, és ha három év alatt ezeknek a fele meghal, akkor fölöslegesen sokat fogunk termelni mirelit pizzából, és a profitorientáció kiiktatásával nincs, ami ezt megállítaná. És persze nem csak meghalnak emberek, hanem születnek is. Mit csinálsz, ha a felmérés utáni két évben drasztikusan megemelkedik a születésszám, és mondjuk másfélszer annyi babatápszerre lesz szükség, mint amennyit a felmérés mutat? És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezek a preferenciák egy embert tekintve is változhatnak. Nyáron nagyon szívesen iszom sört, télen meg nem annyira, mert melegen nem jó, hidegen meg télen nem kellemes. Télen inkább forralt bort iszom, mert felmelegít, erre viszont nyáron pont nincs szükség. Más példa: gyerekként utáltam a pörköltet, mert az óvodai menzán egyszer undorító volt. Aztán anyukám egyszer, évekkel később sikeresen rábeszélt, hogy az ő pörköltjét kóstoljam meg. Azóta imádom. Na, ezt hogy kezeli a felmérésed? :)
5. A spanyol azért termelhet szebb almát (nem hallottam még a spanyol almáról, de maradjunk a példánál), mert lehet, hogy alkalmasabb az ottani mediterrán éghajlat a termelésre, mint az itteni kontinentális. Vagy azért, mert lehet, hogy ismer egy olyan növényvédő szert, amit a magyarok nem. Vagy tudom is én, még ezernyi oka lehet, nem értek a mezőgazdasághoz.
De mondok jobbat: feltételezzük, hogy ugyanolyan minőségű a spanyol alma, mint a magyar, csak a spanyol olcsóbb. Egy kiló magyar alma legyen mondjuk 500 forint, egy kiló spanyol meg 300. Én, a fogyasztó, bemegyek a boltba 500 forinttal. Két választásom van: az egyik az, hogy veszek egy kiló magyar almát 500 forintért, és kifújt. A másik meg az, hogy veszek egy kiló spanyol almát 300-ért, és még marad 200-am, amiből vehetek akármi mást, amire szükségem van, és kijön ennyiből. Például egy-két fürt magyar szőlőt. A magyar szőlőt nem tudtam volna megvenni, ha a magyar almát választom, ezért nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy a spanyol alma vásárlásával kárt tettem a magyar gazdaságban.
Említetted, hogy nem tanultál közgazdaságtant, ezért valószínűleg a komparatív előnyök fogalmával sem vagy tisztában. A komparatív előnyök alapján történő munkamegosztás lényege, hogy minden részvevő arra a tevékenységre fordítja erőforrásait, amelyben a legnagyobb a hatékonyságbeli előnye a többi részvevővel szemben (vagy legkisebb a hátránya). Ekkor az össztermelés több, mintha minden részvevő egymaga csinált volna mindent, és nem csak az össztermelés, hanem az egyéni termelések is többek, mint kooperáció nélkül, azaz a komparatív előnyök kihasználásával mindenki jól jár. Csak az nem, aki soviniszta, és csak azért sem akar pl. szlovák tejet inni.
6. A búza külkereskedelme úgy működik, hogy a jó minőségű magyar búzára nagy a kereslet külföldön, ezért drágább, mint pl. az amerikai búza. Ha az itthon megtermelt búza felét eladjuk, lesz belőle pénzünk, és abból a pénzből tudunk olcsóbban amerikai búzát venni, és még marad is pénzünk, amiből importálhatunk akármi mást, vagy befektethetjük itthon. És a legtöbb ember ízlelőbimbói nem olyan fejlettek, hogy meg tudjuk állapítani egy kenyérről, hogy tisztán magyar búzából van-e, vagy pl. 3:1 arányban kevert magyar-amerikai búzából, ezért semmilyen érzékelhető minőségi károsodást nem szenvedünk.
7. Akármennyire szigorúan próbálod visszaszorítani a feketepiacot, a feketepiac utat fog törni magának. Hogy hiány vagy többlet mindig lesz, azt már fentebb, a kérdőíves ötletednél kiveséztem. Ha pedig hiány van valamiből, ill. többlet, annak ki fog alakulni a feketepiaca, és ott a hatósági árnál magasabb ill. alacsonyabb áron fog gazdát cserélni.
11. A villanyszerelők puszta léte azt mutatja, hogy igenis van szükség villanyszerelőkre. Itthon, az én lakásomban lehet, hogy évente csak egyszer vagy kétszer van rá szükség, de országos szinten minden nap, és rengetegszer. Égigérő vascsicsergőkre szükség van? És síkosított banánhéjra? Nincs, ugye? És van valaki, aki ilyeneket csinál? Ha lenne is, hamar csődbe menne, és abbahagyná. A villanyszerelők meg csak nem mennek csődbe, és csak nem szűnnek meg létezni. Tehát úgy tűnik, igenis szükség van a munkájukra. A szabad piac ezt anélkül megmondja, hogy bármiféle felmérést kellene csinálni.
13. MINDEN cenzúra úgy kezdődik, hogy valami nemes indokot kreálnak hozzá. Volt idő, amikor erkölcs, hit meg ilyesmik mögé bújtak (pl. inkvizíció), volt, amikor kerek perec megmondták, hogy a hatalom elleni szervezkedések (jó, kicsit szépítettek, állam elleninek nevezték, nem hatalom elleninek) elkerülése érdekében vizsgáltak előzetesen minden sajtóterméket, manapság pedig az illegális letöltések megakadályozásának álcája mögé bújva cenzúrázná az internetet Amerika és Európa. A cenzúra törvényi megvalósítása csak gumiszabályokkal történhet, amelyeket bármikor bárkire és bármire rá lehet húzni - innentől kezdve pedig semmi nem szab határt annak, hogy tényleg bármikor bárkit bármilyen véleményéért elítéljenek. És akkor megint ott tartunk, hogy Orwell, 1984, gondolatrendőrség. Olvasd el azt a könyvet, tényleg nagyon tanulságos.
#23
Bocsánat, nem tudok részletesen válaszolni, nem tudok időt találni rá :(
De sok mindenben megértettem az álláspontod, jobban értem miért támogatod a kapitalizmust. Azért még maradt amivel nem értek egyet, főleg az összkép. Hiába hangzik az elv tökéletes modellnek, az ember mégsem tudja tökéletesen használni. Valahol elrontja a dolgot és az eredmény a mai kizsákmányoló rendszer. Véleményem szerint amelyik ideológia lehetőséget ad az olyan túlkapásokra/visszaélésekre, amelyek az abban a rendszerben élő emberek nagy részét elnyomja, használhatatlan, akármilyen kikezdhetetlen papírforma szerint. Erről csakis a gonosz emberi természet tehet, következésképpen olyan rendszert kell megvalósítani ami kiküszöböli az emberi gonoszság tényezőjét, azt kordában tartja, nem hagyja érvényesülni, hogy az nehogy tönkretegye a rendszert.
Az én kommunista közeli eszmefuttatásom sem nyújt megoldást erre..
Viszont filozofálás közben arra jöttem rá (ez picit más téma), hogy a legnagyobb gond a népesség magas száma. A mai 7 milliárd lélekszámmal az ember személytelen, ellenőrizhetetlen és képtelen az egységre. Az egyének gondolkodnak és logikusak (átalában:)), de a tömeg buta. Legjobb bizonyítás erre a tömeg pánikja, amikor embereket taposnak el menekülés közben. Ennyi embernek nem lehet olyan rendszert építeni ami mindegyiknek megfelel. Viszont kisebb, maximum pár száz fős elszigetelt közösségekben szinte akármilyen ideológiai rendszert meg lehet valósítani úgy, hogy az senkinek ne váljon kárára. Legalábbis elvben :) Gyakorlatban nem tudhatjuk biztosan..
válasza:Természetesen nem tökéletes. Az ember nem tökéletes, és nem is tud tökéleteset csinálni. Ha kapitalizmust próbálunk csinálni, az nem lesz tökéletes. Lesznek munkanélküliek, lesznek egész életükben létminimumon vagy az alatt élők, és mindeközben lesznek milliárdosok is, nem is feltétlenül az érdemeiktől függően (lehet, hogy csak jó családba születtek, vagy nyertek a lottón). Ha kommunizmust, nemzetiszocializmust meg ilyesmiket próbálunk csinálni, abból meg tízmilliók kegyetlen halálát okozó véres népirtás lesz.
Olyan eszmerendszert talán még csak kitalálni sem tudunk, amely kiirtja az emberekből a gonoszságot. Ha pedig mégis kitalálunk valami ilyesmit, akkor, ismét mondom, nem tudjuk ténylegesen megvalósítani, kisiklatjuk, lejáratjuk. A kereszténység elméletileg kétezer éve terjeszti a felebaráti szeretet krisztusi gondolatát. Gyakorlatilag meg az elmúlt kétezer évben az is előfordult, hogy Krisztus egyháza gyerekeket küldött harcba, hogy elfoglalják a Szentföldet a muszlimoktól.
Én abban sem vagyok biztos, hogy kis közösségekben meg lehet valósítani eszméket. Ott van például a demokrácia gondolata. Sokan gondolják, hogy azért nem működik rendesen, mert túl sokan vagyunk hozzá. Mert nyolcmillió választóval akarunk demokráciát csinálni, és akkor mi még viszonylag kis ország vagyunk; Németországban ez a szám több, mint 60 millió, az USA-ban meg 250 millió körüli. És akkor elképzeljük, hogy ha városállamok lennének, mint az ókorban, ott működne a demokrácia, hiszen Athénban is működött. És nem. Attól függetlenül, hogy Athén egy néhány tízezer fő által lakott városállam volt, és hogy az athéni demokráciában jóval szűkebb kisebb volt a választójoggal rendelkezők aránya (nők, rabszolgák, bevándorlók nem szavazhattak), mint a modern demokráciákban - mindezek ellenére idővel kisiklott. A szegények árulni kezdték a szavazataikat, az egyeduralomra törők pedig szívesen megvették tőlük. Nem a közösség mérete volt a gond, hanem az, hogy a közösséget emberek alkotják. Akik folyton hibáznak - néha pedig szándékosan bűnöznek is.
válasza:A kommunizmus vallásellenes, illetve önmaga is egy vallás.
A Föld lakóinak zöme vallásos, őket kéne erőszakkal elszakítani a világnézetüktől, mert szép szóval nem menne, az biztos...
A kommunizmus megengedhetetlen mértékben korlátozza a szabadságot.
#25
Szóval a végkövetkeztetés, hogy sosem fogunk tökéletes társadalmat létrehozni? A kitárgyaltakból valószínű :(
Viszont törekednünk muszáj rá, és ha kitalálunk egy olyat amivel az emberek akár csak 1%-ának jobb lesz mint az előző, akkor kötelességünk is azt megvalósítani. Ha rossz és még rosszabb között kell dönteni, akkor nyilván a simán rosszat választjuk. :)
#26
A vallásellenesség egyike azoknak a kommunista elveknek amivel nem értek egyet.
A korlátozásokról meg annyit, hogy a szabályok nem ketrecek hanem korlátok. Azért készültek, hogy megvédjék az embert, nem pedig, hogy elzárják. Olyan mint a korlát egy magas szikla peremén. Nyilván korlátoz a teljes szabadságban, de ostobaság lenne lázadni azért, hogy léphessük át. Ezzel vissza lehet élni persze, ismerjük a diktatúrákat. De a diktatúráktól való félelem nem ok arra, hogy minden korlátot eltöröljünk. Mert akkor mi védi meg a gyanútlan járókelőt attól, hogy leessen a szakadékba?
Ezért említettem a moralista cenzúrát, ami korlátot szab az erkölcsi szakadék közé. Valaha ez a korlát többnyire ép volt, történetesen a szocializmusban. A 90-es évektől pedig hagyták elrohadni, ma már hatalmas lyukak vannak rajta. Ezért lehetséges, hogy korlátlanul folyik a médiából az erkölcstelen szexualitás, erőszak, trágárság. A szakadékba beesett társadalom pedig erkölcsileg egyre jobban közelít a nullához, a totális erkölcstelenséghez. Csak úgy megjegyzem, ha az előző hosszú kommentek konzekvenciájára tekintek - vagyis a legnagyobb gondokat okozó emberi gonoszságra -, nem túl szerencsés szabad folyást engedni az erkölcstelenségnek. Hisz az erkölcsi tartással rendelkező rendszereket is képes volt megfertőzni néhány erkölcstelen ember gonoszsága, kapzsisága.. akkor mi fog történni egy olyan társadalommal, aminek tagjai majdnem egytől-egyig erkölcstelen gonoszok? Nem kellene a szakadék aljára érnünk..
A legnagyobb gond a mai ultraliberalizmussal, hogy korlátok nélkül akarnak élni, hivatkozva az így létrejövő 100%-os szabadságra. Csak azt figyelmen kívül hagyják, hogy ezzel a egyfajta törvénytelenséget támogatnak. A legtalálóbb idevágó rész pont a Bibliából származik: "Minden szabad nékem, de nem minden használ" (1Korinthus 6,12)
válasza: válasza:A kapitalizmus szerintem az elmúlt évszázadokban bebizonyította, hogy - az eszmének és az azt megvalósítani próbáli emberi fajnak minden hibája ellenére - képes meggazdagítani az emberiséget. Még akik ma szegénynek számítanak, azok is sokkal jobban élnek, mint némelyik köznemes vagy kispolgár sok száz évvel ezelőtt (és akkor még a jobbágyokat nem is említettem), mert csatornázás van, világítás van, vezetékes víz van, valamiféle közbiztonság van, villámgyors telekommunikáció van, a rabszolgamunkát éhbérért nem napi 12-14 órában végezzük kezdetleges szerszámokkal, hanem jellemzően napi 8 órában programozott gyártósorokkal stb.
A szabadság korlátozásával meg az a gond, hogy kell valaki, aki megmondja, mi legyen korlátozva és mi ne legyen. Ha ez egy személy vagy egy szűk csoport, akkor azok simán visszaélhetnek ezzel (és mivel az emberben eleve ott van a gonoszság, aztán vagy el tudja fojtani, vagy nem, ezért akit megrészegít a hatalom, az vissza is fog ezzel élni), és bármit korlátozhatnak. Ha meg a társadalom lehető legszélesebb rétegét bevonjuk ebbe, akkor csak a legégetőbb dolgok lesznek korlátozva (pl. nem szabad embert ölni, nem szabad lopni meg ilyesmik), minden más szabad lesz. De ez a szabad nem jelenti azt, hogy kötelező. Az, hogy szabad ValóVilágot nézni, szabad hétvégente lerészegedve orgiázni, szabad dohányozni, füvezni, heroinozni, az nem jelenti azt, hogy muszáj is ezeket csinálni. Mindenki maga eldöntheti, hogy kell-e az neki, vagy nem. Ha meg megtiltunk vagy kötelezővé teszünk valamit, akkor senki nem döntheti el, hogy kell-e vagy sem, mert a hatalom megmondta, hogy nem szabad ill. muszáj. Plusz, ha az embereket korlátok közé zárjuk, akkor sosem fogják tudni maguktól eldönteni egy-egy új jelenségről, hogy az nekik jó-e vagy sem, mert nincsenek hozzászokva az önálló döntéshez. Jó példa erre az az észak-koreai szökevény, aki átszökött Dél-Koreába, aztán visszaszökött Északra, a munkatáborba, mert nem bírta a szabadsággal járó állandó döntéskényszert, hiszen neki Északon egész életében mindig mindent megparancsoltak, sosem kellett semmit önállóan elhatároznia, eldöntenie.
#29
Az a véleményem, hogy az ember birka.. Ha szabadjára van engedve, csinál mindent ami neki jónak tűnik. Aztán előbb-utóbb rátéved a vonatsínre és elcsapja a déli gyors. Akármennyire fáj neki, hogy be van zárva, a saját épsége érdekében van az.
A korlátok helyét olyan embereknek kell megtervezni akik egytől egyik feddhetetlen, jó szándékú, intelligens emberek. Kevés ilyen van, és nehéz is megtalálni őket, de ez lenne a feladat.
A korlátok ellen meg valójában nem lehet ésszerűen tiltakozni. Pl maradjunk az erkölcsi korlátoknál. Mondjuk meg van tiltva, hogy médiában erősen szexuális tartalmú anyag jelenjen meg. Az indok egyszerű: ez a fajta tartalom szabados életre neveli a szemlélőt, aminek következménye az erkölcsi elzüllés, fiatalok egyre korábbi nemi élete (ráadásul fűvel-fával), ezek következtében pedig lelkileg kiégés, nem kívánt terhesség, leányanyák, csonka családok..
Mégis mivel tiltakoznának azok akik szerint meg kell engedni az ilyen tartalmat?
Visszatérve az eredeti témához, mit szólsz az állami kapitalizmushoz? Nagy vonalakban ugyanaz amit én felvázoltam, de mégis inkább jobban közelit a kapitalizmushoz. De a klasszikus kapitalizmussal ellentétben itt az állam a tőkés, az állam kerül monopolhelyzetbe. És mivel az állam célja, hogy a polgárait segítse, így mind erőforrása mind lehetősége meglenne, hogy ezt megtegye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!