Miért baj az, hogy nyilvánosságra kellene hozni - adott esetben lemondatni - a magyar országgyűlésben a kettős állampolgárokat?

"És annak a 49%-nak el kell viselniük a többség akaratát."

Ezt úgy hívják, hogy a többség zsarnoksága. A demokrácia legnagyobb (sajnos kivédhetetlen) hibája, hogy abból indul ki, hogy a többségnek mindig igaza van, vagy legalábbis a többség mindig jót akar. Ez nem így van. Nincs olyan, hogy az ország ötvenegynéhány százaléka jót akar, a többi meg rosszat. Olyan van, hogy kb. mindenki jót akar, csak mindenki mást gondol arról, hogy mi a jó. A demokrácia nem arról szól, hogy 51% uralkodik, a másik 49%-nak meg kuss a neve, mert "az emberek" azt akarják, amit a kormány csinál. Sajnos elmaradott politikai kultúrával rendelkező társadalmakban (a történelem viharai miatt ilyenek vagyunk mi is) könnyedén oda fajulhat a kormányzás, hogy a kormány abban a tudatban, hogy őket a többség támogatja - hiszen választást nyertek -, elnyomják, vagy legalábbis ignorálják a "kisebbséget", az ellenzéki véleményeket.

Ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a többség szavazatát nem úgy szerezték meg, hogy a többség velük értett egyet, hanem úgy, hogy óriásplakátokon és tévéreklámokban kampányolva ők ígértek előbb huszonnyolcadik havi nyugdíjat. Meg persze arról se feledkezzünk meg, hogy a többségi választási rendszerben a kevesebb, de kedvezőbb eloszlású szavazat is vezethet győzelemre. A Fidesz például 2010-ben egy tisztán pártlistás rendszerben egy stabilnak mondható 52%-os többséget szerzett volna. Az a kormányzáshoz elég, a kétharmados törvények és az alkotmány agyba-főbe átírásához viszont marha kevés. Egy tisztán többségi (választókörzetes) rendszerben pedig ugyanezzel az 52%-nyi szavazattal a parlamenti mandátumoknak akár 90%-át is megszerezhették volna. A vegyes rendszer eredménye a kétharmadot valamivel meghaladó többségük a parlamentben.

"De ne gyere most itt azokkal az időkkel, amikor még számított a nemzeti öntudat."

A 17. században? A nacionalizmus a 19. század szüleménye. A 17. században még sokkal inkább a vallás és a társadalmi helyzet jelentette az identitás alapját, mint a nyelv, a kultúra meg egyéb tényezők, amelyek alapján nemzetnek nevezünk egy nemzetet. Tehát nem magyarok voltak, románok meg szerbek, hanem királyhű katolikusok meg Habsburg-ellenesek meg reformátusok stb.

"A nyugat-európai országok igazságtalanul bánnak velünk (ez mindig is így volt), és az izraeliek fel akarják vásárolni az országot."

Az igazságtalanság nézőpont kérdése, olyan pedig nincs, hogy "az izraeliek" fel akarják vásárolni az országot. Egyes izraeliek talán. Az pedig, hogy az izraeli elnök ilyet kijelentett, nem bír nagy súllyal. Izrael parlamentáris berendezkedésű ország (mint Magyarország), ahol a köztársasági elnök egy díszpinty, aki nemzetközi színtéren az ország "arca", meg aláírásával szentesíti a parlament törvényhatározatait. Aztán ennyi. Állami pénzekhez nincs hozzáférése, úgyhogy legfeljebb magánvagyonából tudná felvásárolni Magyarországot. Ha pedig ez utóbbi helyzet áll fenn, akkor nem AZ izraeliek, hanem EGY izraeli akarja felvásárolni az országot. Ne általánosítsunk, kérem, nyilván te sem örülnél, ha valahol külföldön "ne lopj, magyar" meg "kérjük táskáik tartalmát kérésre bemutatni" (így, magyarul, mert a magyaroknak szól) jellegű táblákkal hívnák fel a figyelmedet arra, hogy minden magyart automatikusan tolvajnak gondolnak.