A mostani vagy a szocialista Magyarországon volt jobb az élet? Nem rég tanultam ezekről a dolgokról, nagyon érdekel. Lejjebb.

Na nyugi, majd mindjárt megmagyarázzák, h az egész hitelből volt fenntartva, amit meg a Tsz termelt az ment a kukába.

Na nem mintha most nem hitelből meg segélyből élnénk...

Akkor jobban élt mindenki.Nem voltak ekkora vagyoni különbségek, mint most. A baj az volt, hogy nem piacgazdaság működött, hanem központilag irányított gazdaság. Ezért bukott meg.

Hátránya? Csak útlevéllel lehetett külföldre utazni. A nyugati országokba két évente.

Nem volt olyan árubőség, mint most.Nehéz volt telefonhoz jutni. De nem is lehetett hitelből eladósodni. Csak annyi hitelt vehetett fel bárki, amennyi törlesztőrészlet belefért a jövedelme 33 %-ába.

Gépkocsit is csak igénylés alapján lehetett venni, és évekbe tellett mire kiutalták. Használtat viszont vehettél.

Akkor is egyetlen párt irányított, mint most a Fidesz. Nem volt több párt. A választások is csak jelképesek voltak,mert csak a Népfront jelöltjeire lehetett és kellett is szavazni.

2/3. Nincs igazad.

Nagyon sok embernek volt igénye a fejlődésre, tanulásra. Csak akkor, ha jók voltak az eredményeid, ingyen tanulhattál az egyetemeken. Érvényesülni is tudott, ha jó szakember volt. Ma csak az tud érvényesülni, akinek megfelelő szülői háttere, vagy befolyásos ismerősei vannak.

Ha valaki dolgozott, és nem szórta a pénzt, az pár éven belül tudott venni lakást vagy építeni házát. Vehetett kocsit, sőt hobbitelket is.

Ma erre csak a gazdagoknak van lehetőségük. A többieknek hiába van rá igényük, reményük sem lehet rá.

Nem vagyok sem szoci, sem libsi, sőt diplomám is van.

a rendszerváltáskor érettségiztem, így én a szoc korszakban nőttem fel. Nagyon sok szempontból jó volt, de sokkal több szempontból nem.

1.: nem volt olyan, hogy szólásszabadság, nem mondhattad el nagyjából semmiről sem a véleményedet nyíltan és őszintén

2.: nem volt semmilyen lehetősége az embereknek a fejlődésre (nem tanulhattak, nem képezhették a személyiségüket akármilyen irányban)

3.: létbiztonság az volt, mert mindenkinek kellett, hogy legyen munkája, hiszen a munkanélküliség büntetendő volt. De ez a hátránya is volt a rendszernek.

4.: a "romlott nyugat" szemlélete a mindennapokban is jelen volt, ha valaki kapott "nyugatról" valami jobb cuccot, akkor rögtön feljelentették, hogy nem legálisan jutott hozzá

5.: gyerekként a biztonság érzése volt a legmeghatározóbb. 30-50 évet vagy akár egy egész életet leélni egy adott helyen teljesen hétköznapi dolognak számított.

Furcsa olyanokra gondolni, hogy amikor banán érkezett a közértbe és 100 ft volt kilója (akkor olyan 3-4000 ftból élt egy család) hosszú sorok álltak a boltok előtt, mert még így is volt keletje, annyira kuriózum volt.

Vagy, hogy a fagyi adagja 50 fillér volt és volt kb. 3 fajta, csoki, vanília, puncs...

ááá sokat lehetne még mesélni erről, de egyszóval: örülök, hogy vége van annak a korszaknak, de mégis nosztalgiával tudok csak visszagondolni rá:)

kádár elvtárs 80as években vett fel imf hitelt a szovjeteknek ... Nem véletlenül 80as években ( ekkor már összeomlás határán volt a keleti rendszer)

De ez az imf hitel nem volt több, mint amennyit a rendszer váltás után elherdáltak ... privatizáció néven vagy inflációval ( alapkamat ruházak emeléssel), vagy akár imf hitellel a közelmúltban ...

Egy biztos az emberek reálbére csökkent... már nincsenek tömött kocsisorok az osztrák áruházak előtt ... inflációval megoldották a kapitalista elvtársak!

A nagyszüleid csak az egyik oldalát látják a dolgoknak. Azt, hogy ők hogyan élnek. Azt már nem, hogy mi okozza a jólétüket vagy éppen nem-jólétüket. Az egyrészt nem érdekli őket, másrészt nem értenek hozzá.

A kapitalizmusnak sajátja a munkanélküliség. Egyszerűen előfordul (és elég gyakran), hogy többen szeretnének dolgozni, mint amennyi munkaerőre a termelőknek szükségük van. Amennyire szükségük van, annyit felvesznek, a többi munka nélkül marad. És, hogy éppen mennyire van szükségük, azt a cégek viszonylag pontosan be tudják lőni. Amikor egy gyár egy nagyobb rendelést kap, akkor felvételt hirdet, mert a meglévő munkásaival nem tudja határidőre teljesíteni a rendelést. Aztán amikor kész vannak, és nincs újabb nagy rendelés, csak a szokásos, akkor az időlegesen felvett munkásokat kirúgják. Nem azért, mert aljasak, hanem mert a gyártulajdonos nem szeretetszolgálatos, hanem profitorientált vállalkozó.

Na ilyet a szocializmusban nem lehet tenni. Ott, ha ki van adva, hogy a gyárban ha törik, ha szakad 500 munkást kell alkalmazni, akkor ott mindig 500 munkást alkalmaznak. És az 500 munkás termel is valamennyit. Vagy annyit, amennyit a terv kér, vagy többet, vagy kevesebbet, jellemzően az utóbbit, aztán a statisztikákban majd valamit kozmetikáznak, és minden rendben lesz. A tervet az állam írta elő. Az állam nem igazán tudja előre belőni, hogy mennyi cipőre lesz szükség a következő három évben, ezért hasraütésre előírnak egy számot, és azt teljesíteni kell, különben statisztikahamisításhoz kell nyúlni. Mert az nem járja, hogy a nép megtudja, hogy nem teljesült a terv, még felerősödnének a kapitalista hangok és a nép piacpárti reformokat követelne. Mi lesz akkor a szocializmussal?

Én igazából a gazdasági rendszert ismerem!

Az alapján azt lehet mondani hogy az átlagember boldog tudatlanságban élt :)

Vagyis mindenkinek kötelezően volt munkája. Ha 1 embernyi munkára 3-an jutottak akkor annyian voltak de kötelezően kellett mindenkit foglalkoztatni!

És talán meglepődsz de ma jobb fizetések vannak mint annó voltak!! Az más kérdés hogy ma költünk a számítógépre, netelőfizetésre, okostelefonra, mozira, nagy hűtőre, millió különböző élelmiszerre stb!

Annó 80-as években ha 1 kiló banánt akartál venni az rengetegbe került és órákat kellet sorba állni!

Dobd ki az élelmiszerek 90-95%-át a boltból és megkapod az akkori kínálatot! Az árak meg arányában, töredéke az akkorinak!

De hangsulyozni kell hogy ez a része összehasonlíthatatlan a két rendszerben hisz a régi rendszerben fentről megmondták hogy mit kell termelni, az utolsó szögig! És amit nem mondtak az nem volt!!

Annó egy érdekes gondolatkisérlettel levezették, hogyha a világon mindenhol a szovjet tipusú tervgazdaság lett volna már 100 éve akkor talán a számítógépet soha nem kezdjük el használni! Mert az az elején egyáltalán nem volt hatékony. És a szovjet rendszerben ami nem hatékony azt nem fejlesztik, nem használják, eldobják! És nincs senki aki azt fejlesztené mert csak fentről vezérelt fejlesztések lehetnek!!

A nyugati rendszer lényege meg az hogy "kifejlesztjük, aztán majd a piac kitalálja mire tudja használni..."!

Egyébként az országok között munkamegosztás volt! Magyarország volt a "Vas és acél országa"! vagyis öntödék, fémfeldolgozók voltak dögivel és az energiaellátásunk nagyrészt a szovjet gáz és olaj biztosította!

Az országok között pedig minden terméket cserearányok alapján szállítottak!

Tehát pl 1 busz ért mondjuk 1000 hordó olajat(nem ez volt az arány de így lehet érzékeltetni). Mondjuk mi vittünk az oroszoknak 100 IKARUS buszt és ők adtak érte 100.000 hordó olajat! Végeredményben mindenkinek megérte és egész jó rendszer volt!

Azonban jött az olajválság és az árak elszálltak!

Itt a nyugat és a kelet útjai ketté váltak!

Nyugaton úgy gondolták hogy ez a drágulás most már mindig így lesz és az üzemek gépeit, termelést elkezdték gazdaságosabbá tenni(főleg Europában és Japánban, Amerikában nem annyira)!

A Keleti blokk meg úgy gondolta ez csak ideiglenes zavar és megint olcsó lesz az olaj és megmaradtak a drága, sok energiát fogyasztó gépek(értsd, ugyan annyi vas megolvasztásához és megmunkálásához egy német gép sokkal kevesebb energiát használt és így olcsóbban termelt mint egy hasonló magyar vagy szovjet olvasztó)!

Mivel az olaj ára drágult és egyre több terméket kellett gyártani a szovjet blokkban ami növekvő kitermelést követelt a szovjetektől így végül a szovjetek(mint végeredményben a vezető hatalom) egyszerűen elkezdte emelni a cserearányoakt az energiahordozókra, nyersanyagokra!

A pontos dátumokra már nem emlékszem de asszem a 70-es évek vége és 80-as évek eleje között volt hogy 5-6 év alatt 5-szörösére növelte az arányt!

vagyis nem 1busz=1000hordó olaj. Hanem 1busz=200 hordó olaj lett az átváltási arány!(ide azért képzelj el sok terméket de 1 termékkel könnyebb érzékeltetnem).

na és innentől elkezdett borulni a rendszer!!

A nagy probléma az volt hogy nem lehetett mindent egymás között cserélgetni a szovjet blokkon belül!

A harmadik világ országaival is kereskedtek(ezért harmadik világ mert sem a szovjet blokkhoz, sem a nyugati blokkhoz nem tartoztak) valamint a nyugatiak és a szovjetek is egymással egyre többet!

Innentől meg kellett a valuta és egyre többet kellet importálnia a Keletnek!

A végén az oroszoknak már nagyon nem érte meg fenntartani a rendszert és egyre veszteségesebb is lett!

A felbomlás nem csak emiatt következett be de a gazdasági fenntarthatatlansága alapvető volt!!

Mint arra sokan rámutattak később, a szocialista rendszer működőképes egy "egyszerű" világban ahol relatíve kevés termék és kevés fejlesztési irány van! De amint a helyzet bonyolódik, egyszerűen nem fenntartható a bonyolult fejlesztések, fogyasztói igények stb rendszerben tartása!

És fontos hangsulyozni hogy a "mostani világ"(a kapitalizmus és demokrácia) millió hibával van jelen de ez tudja a legjobban biztosítani a fejlődést! És tudjuk hogy már annó is hosszú távon végül az az ország nyert aki egyre jobb muskétát és ágyút vitt a csatamezőre és nem az aki egyre jobb kardforgatókat!

Most is az az ország nyer majd aki egyre jobb és jobb szakembereket nevel ki(akár a hagyományok tisztelete mellett is!!) és nem az aki szembeszáll a rendszerrel és nem hajlandó "betagozódni" a rendszerbe! És ez a történelemre úgy egyáltalán igaz...