Egyet értetek a diákok minden követelésével?

Én a kormány röghöz kötését támogatom! Ha egy diák megkapja a lehetőséget az államtól(adófizetőktől), hogy a drága felsőoktatásban tanuljon, akkor elvárható, hogy miután végzett az egyetemmel, akkor valamit visszaadjon annak a közösségnek, aki segítette őt álmai megvalósításában.

Ha nagyapámtól kapok pénzt, hogy tanuljon akkor az a minimum, hogy gondoskodott nagyapámról vagy itthon maradok és figyelek rá ( fizetek az adókat) vagy elmegyek külföldre és hazaküldök annyi pénzt legalább, mint amennyit én kaptam tőle ...

Egy valamit nem értek:amikor az a bizonyos népszavazás volt,miért nem volt fontos a közpénz? Más volt a "Fönök?

Érdekes, mindenki lelkesen leszavazta!

Dolgozna mindenki szívesen itthon.

Én építész vagyok, most fogok végezni. 3 éve szeretnék bekerülni egy számomra szimpatikus irodához, ahol ismerős is - volt. Az eddigi 38 alkalmazottból 12 maradt ott. Tapasztalt, 30-50 év közötti mérnököket kellett elküldeniük. Hogy vegyem fel velük a versenyt friss diplomásként, ha 1 helyet meghirdetnek valahol? Az 5-10 évvel ezelőtti épületmennyiség 10-20%-a épült meg 2012-ben. Nem mer senki befektetni. És röghöz kötnek? Az jó, ha a ti pénzeteken leszek itthon munkanélküli? Vagy ha a többmilliós taníttatás után elmegyek segédmunkásnak?

Aki külföldre megy, többnyire vissza is jön, csak boldogulni szeretne, kihasználni a tehetségét, amíg fiatal.

4 év helyett pedig nyugodtan járhat bárki büfészakra. Az állam 5 évet támogat, az ismerőseid valószínűleg nem merik bevallani, hogy egyébként komoly pénzeket fizetnek.

A bukott krediteket is vissza kell fizetni, ha valaki 10%-nál többet bukik el. Ráadásul ha nem teljesíti a fél évre megszabott kreditminimumot, azonnal repül az állami képzésről.

Ráadásul ha egy tárgyat 3-szor felvesz és nem tudja elvégezni, nem felvételizhet újra ugyan arra szakra.

Kérdem én, hol van akkor a nagy lébecolás, amit emlegettek?

A kérdésedre is válaszolva: Minden követeléssel vagy teljes egészében, vagy részben egyetértek. A diákság kompromisszumképes, csak kommunikálni kellene. Lehet keretszámot csökkenteni, lehet röghöz kötni - de nem ész nélkül, átgondolatlanul.

Murr egész jól összefoglalta.

Hangzatos az 5-7 év, csak KÉPTELENSÉG államira annyit járni, mivel már régóta meg van húzva az államilag támogatott félévek száma.

Ez sokan elfelejtik.

A röghöz kötés is oké, én azt mondom elfogadható lenne, de ugyan ne csak azt írják elő, hogy maradni KELL, hanem adják meg azt is, hogy hol és mennyiért.

Vicces dolog előírni, hogy dolgozz itthon x évet, ha egyébként munka lehetőség pedig igen kevés van.

Elsős vagyok, de a legtöbbel nem értek egyet, bár államin vagyok. Szerintem a tanulás egy befektetés a jövőbe. Ha erre valaki rájön már általános iskolában, vagy legkésőbb gimiben, az fog tudni annyira jól tanulni, hogy felvegyék államira. Az a hozzáállás pedig, ami a diákok körében fogadott, az számomra borzasztó. Vannak olyan szakok, amiken tényleg túl sok embert képeznek, feleslegesen. Vannak olyanok, amiket inkább másoddiplomaként kéne csak megszerezhetővé tenni (pl. szabad bölcsész, filozófus). Ezekhez általában kellene is némi élettapasztalat, és olyankor az menne rá, aki tényleg művelődni akar.

Azonban a kormány minden tervével, intézkedésével sem értek egyet. Ami felháborít az az, hogy felvételi előtt 2-3 hónappal találják ki. Minimum 2 évvel előre kellene az ilyet megfogalmazni, szakértői vitára bocsátani, rendesen kidolgozni, stb. A másik, ami nekem nagyon hiányzik, az az ösztöndíjak sokasága (szakmai, tanulmányi és szociális is), ami azokat támogatná, akik vagy nagyon hamar, már egyetem alatt be tudnak állni kutatásba, vagy szociálisan rászorultak (és mindkét csoport közben rendesen tanul, normális ütemben halad előre!) Ezeket az ösztöndíjakat nemcsak az állam (sőt az a legkevésbé) kéne, hogy állja, hanem a különböző cégek, alapítványok, stb.

Amit én remélek viszont, hogy bekövetkezik, az az oktatás, oktatói karok minőségének javulása. Ugyanis ha a diák saját magának kifizeti az oktatást, akkor nagyobb eséllyel veri az asztalt, ha egy tanár 1. nem oktat, hanem a tanársegéddel végezteti el a munkát, de ő is vesz fel fizetést, 2. úgy javít, vizsgáztat, hogy az évfolyam 90-95%-a megbukik. Ugyanis az utóbbi egyszerűen nem normális, és nem is reális.

(Egyébként 12 félévet támogat az állam, az 6 év, tehát az 5-7 év az ugyan kicsit túlzás, de majdnem reális.)

Egyetértek velük! (Bár én már jó pár éve nem vagyok egyetemista.)

És ha azt nézem, alig teljesült valami is a követeléseikből.

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! – Semmi. 2-3 nap alatt képtelenség átfogó reformot létrehozni. A közoktatást a pártmegbízottak kezébe tették (iskolák államosítása, igazgatók kinevezésének joga a kormánymegbízotté)

2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! – Ez igen, valamennyire. De ez, hogy nincs keretszám csak 240 pont minimum. Könyörgöm, mindig is volt egy minimum pont ami alatt nem lehetett felvenni valakit. (Volt 120 pontos rendszerben, volt 400 és volt az 500ban is). Ja és ettől a 240től felfelé eltérhetnek az egyetemek. Magyarán a rendszer ugyan az, csak lett 55ezer hely.

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! – Semmi. Plusz 24md átcsoportosításokból a felsőoktatásnak. De azt nem mondják, hogy ez PPP kiváltásra lesz. (Magyarán 24md-ból kifizetik pár Demján féle nagyberuházók ppp-s projectjeit.) Illetve a plusz 24md-al egy időben döntöttek 31md működési költség zárolásáról. Ja és az egyetemek 11md-os adósságáról még szó sem esett (annak ellenére, hogy ma vállalta át a kormány a Honvéd Korház 5md-ját, vagy most folyik olyan „sikeres” települések, mint Hmvásárhely adósságainak átvétele).

4. Töröljék el a hallgatói szerződést! – Semmi. Szóba sem került. Inkább indulatok keltése folyik csak.

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! – Semmi. Szóba sem került a kormány által delegált kancellárok ügye, akik a rektorok kinevezésében is joguk lesz.

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. – Semmi. Egy ösztöndíjról hallottam hogy ha valaki tanárnak megy akkor lesz valamit ösztöndíj számára. De ez akkor is jár ha valaki milliomos. Ill mi van ha egy szegény család gyermeke nem kémia tanár szeretne lenni, hanem mérnök vagy jogász. Ne legyen!

Röghöz kötésről még annyit. Hogy mindenhol megy a hangulatkeltés, hogy az adó forintjainkból ne képezzünk orvosokat Németországnak (megjegyzem a röghöz kötés nem csak az orvosoknak szól, hanem szociológustól az agrármérnökig mindenkire), meg hogy szolgálják meg azt a pénzt amit beléfektetett az állam és hasonlók. Jogos felvetések. De akkor nézzük meg az érem másik oldalát is.

Miért csak a mai diákokat szívatják ezzel? Akkor miért nem szívatnak mindenkit? Mindenki aki itthon szerezett diplomát és nincs X év magyarországi munkaviszonya az vagy fizessen Y összeget vagy dolgozzon itthon.

Miért csak az egyetemistákat? Ha XY 20 évesen megszerzi a technikusi bizonyítványát és már megy is külföldre. Ő talán megszolgálja a taníttatásának költségét?

Dolgozzanak itthon! OK de hol? Csökkenő gazdaság mellett miért kellene több embert foglalkoztatni? Ha valami kisebb oda kevesebb ember is elég.

Megy a hangulat keltés a diákok ellen, hogy milyen csúnya rossz áruló janicsárok akik csak ki akarják használni az országot aztán le akarnak lépni egyből. De arról senki nem beszélt is, hogy miért akarnak elmenni? Senki nem mondta még azt, hogy nem normális az az ország ahol egy 23 éves kezdő orvos bére alacsonyabb mint egy 20 éves kezdő rendőré. Senki nem emelt szót azért, hogy egy egyetemet végzett tanár nem keres annyit mint egy érettségizett rendőr. Senkit nem zavar az, hogy egyetemen tanító, nyelveket beszélő professzorok annyit keresnek mint a szőke díszpitsák valamelyik önkormányzatnál (bocs lassan járási hivatal). (És lehetne még sorolni ezeket sokáig.) Ezek senkinek nem verték még ki a biztosítékot. Az viszont ha valakinek elege lesz ebből az egészből és érthető okból el akar innen menni az viszont mindenkit zavar. Tipikus magyar dögöljön meg a szomszéd tehene is. Én is itt szívok ő is szívjon itt, ő se menjen sehova.

Ahány helyen nézem meg, nindenhol más tartalmú és számú pont van. Sajnos sok közöttük a tipikus "legyen jobb az oktatás" "legyen több a pénz" jellegű követelés, amit bárki tud skandálni, ahhoz nem kell nagy tudomány, de a megvalósításukról, konkrét lépésekről nem esik szó.

"A diákok követelték a köz- és felsőoktatás átfogó reformját. Ami most zajlik, az nem reform. Egy kétperces videóüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira. Továbbra is követeljük a valódi, széleskörű egyeztetésen alapuló, az érintettek bevonásával történő átlátható és előrelátható reformot. Ez nem csupán a hallgatók és az oktatók, hanem a szakszervezetek és a Rektori Konferencia célja is."

- Ezzel teljesen egyetértek. Az érintettek látnak bele a legjobban. A mininálbér emelésénél sikerült a munkavállalók, a munkaadók, és az állam három pólusát egységbe hozni.

A 2. pontban a keretszámok visszaállítását követelik, majd mikor ez megtörtént, panaszkodnak, hogy "mégis honnan lesz erre pénz?" Hát igen. Ezért kellett volna a 100%-os kevesebb támogatott hely ellenében több 50%-os támogatottságú hely inkább. Bár az is igaz, hogy nem arányosan, mert a támogatás feleannyi, de a hekyek száma csak 1,5x-ére nőtt, azaz összeségében pént próbálnak spórolni rajta.

3. "A diákok követelték a forráskivonás leállítását és az elvonások kompenzálását. Ehhez képest újabb forráskivonásokat jelentettek be, forrásbevonásról pedig szó sem esett. Pénzelvonással reformot sem megalapozni, sem végrehajtani nem lehet. Az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe. Továbbra is követeljük az elvonások kompenzálását, és a felsőoktatás ésszerű, arányos finanszírozását."

- Ez szerintem senkinek sem tetszik, de tudomásul kell venni, hogy most ilyen az egész világ gazdasági helyzete. Spanyolországban ugyanígy a felsőoktatàs forrásainak csökkentése ellen tüntetnek.

Az arányos finanszírozásnak pedig pont az képzi az egyik részét, hogy a túltelített szakokra nem folyik el fekesleges támogatás.

4. "A diákok követelték a hallgatói szerződés eltörlését. A hallgató szerződés azonban továbbra is a kormányzat oktatáspolitikai koncepciójának része. Európában egyedül Fehéroroszországban létezik a röghöz kötést ezen formája. Ez a szerződés korlátozza a munkaerő szabad áramlását, ezért alapvető európai uniós szabadságjogot korlátoz. Továbbra is követeljük a hallgatói szerződés eltörlését, és a megkötött szerződések semmissé nyilvánítását."

- Na ez az, amivel abszolút nem értek egyet. Ugyanazért, amit itt már többen is írtak.

5. "A diákok követelték az egyetemi autonómia tiszteletben tartását. Ennek része gazdasági döntésekbe való be nem avatkozás is. A kancellárok kinevezése az egyetemek élére, és rajtuk keresztül a kormány által vezérelt leépítések végrehajtása továbbra is az egyetemi autonómia megcsúfolása. Követeljük, hogy ne nevezzenek ki kancellárokat, és követeljük az egyetemi autonómia biztosítását."

- Ebből számomra nem egészen világos, mit is takar. Ma is vannak "jobboldali" meg "baloldali" egyetemek. Milyen "gazdasági kérdés"-re gondolnak?

6. " A diákok követelték, hogy az átfogó reform biztosítsa, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. A társadalmi mobilitás nem egyszerűsíthető le a keretszám-kérdésre. Az esélyegyenlőség biztosítására egy, a mostaninál igazságosabb szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszert követelünk."

- Ebben lett volna előrelépés, ha a kevés 100%-os hely ellenében több 50%-os hely lenne.

De szociális helyzet alapján kiosztott ösztöndíj ma is van tudtommal.

Annyit még hozzáfűznék Kérdező, hogy a diákhitel nem jelent eladósodást, hiszen csak 2% kamat van rajta, amit le akarnak vinni 1%-ra. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 300 ezerbe kerül a taníttatás (mert mindigis pénzbe került, csak most a támogatottság aránya és elosztása változik meg), akkor kap 300 ezer forintot, és vissza kell fizetnie 303 ezer forintot. Gyakorlatilag ingyen pénz. Ráadásul ha a közszférában helyezkedik el, az állam a munkavégzéssel tekinti töresztettnek, így vissza sem kell fizetni. Ha pedig magáncégnél, a munkáltató adókedvezményt kaphat, ha átvállalja a törlesztést. Szerintem ez így teljesen méltányos.

Kedves Murr!

"Hogy vegyem fel velük a versenyt friss diplomásként, ha 1 helyet meghirdetnek valahol? Az 5-10 évvel ezelőtti épületmennyiség 10-20%-a épült meg 2012-ben. Nem mer senki befektetni. És röghöz kötnek? Az jó, ha a ti pénzeteken leszek itthon munkanélküli? Vagy ha a többmilliós taníttatás után elmegyek segédmunkásnak?"

- Akkor jogos a felvetés, hogy miért legyen olyan szak támogatva, amivel nem lehet elhelyezkedni.