Van itt valaki, aki támogatja Hoffmann Rózsa elveit, rendelkezéseit?

Javítás:

*milyen erdők nőnek a síkvidékeken és milyenek a hegyekben

Kedves Pro Patria:

"Kedves 19:48-as válaszoló!

"Kötelező két idegen nyelv

"-> Igazad van, gáz lenne, ha nem mi lennénk idegennyelv ismeretben az utolsók Európában.

-> Pláne hogy az angolt se makogja a gyerekek többsége tisztességesen a második (általában jóval nehezebb) idegen nyelv az angol mellett nyilván gyerekjáték lesz nemde?"

- És ez azt jelenti, hogy akkor ennyiben kell hagyni?"

Látom nem érted, pedig a másik delikvensnek már elmagyaráztam.

Először is az angol oktatással kezeljünk valamit, mert jelenleg az az egyik legsiralmasabb Európában. Attól hogy életben van még a páciens, nem jelenti azt hogy egészséges is. Ha az angol oktatásunk megüt egy mércét, akkor terheljünk majd a szerencsétlen diákokra egy második nyelvet.

A szavakon,ukázokon kívül a kormány nem akar/ nem tud az évi 2000 milliárdos többletbevételéből erre áldozni, még annyit sem mint a előző kormány. Érdekes nem?

"A természettudományok hangsúlyosabb oktatását magam részéről eddig is szorgalmaztam, bár nem a fenti válaszoló által kifejtett okból, hanem azért, mert a gyerekekkel, a jövő generációjával meg kell szerettetni a természetet, és meg kell ismertetni az országot, ami a hazája. Ezt természetesen nem csak könyvekkel, de rendszeres természetjáró túrákkal kell megvalósítani. Ismerje meg, milyen madár kopogtat a fán, milyen erdők nőnek a síkvidékeken és milyenek az erdőben, tudja meg, milyen halak úsznak a folyókban, tanuljon az ehető és mérgező gombákról, mert ezekről semmit nem tudnak ma. Közel kel hozzájuk vinni a természetet. Láttatni kell velük az állatokat, a növényeket, és talán mindez segítene abban is, hogy jobban vigyázzanak rá."

Egyszerűen nevetséges egy alapvetően gyakorlatias, racionális munkakör gyakorlatiasabb (reál) ágának a működésének a megvitatását egy amúgy a témához abszolút nem illő ideológiai fröccsel elütni.

Üvölt rólad hogy természettudományos érettséginek a közelébe nem jártál, sőt a kötelező tananyag sem érintett meg túlságosan.

A fizikát meg a kémiát nem lehet (legalábbis az érettségi tananyagot) megszerettetni az emberrel azt vagy szereti és akkor többnyire leteszi a érettségit belőle és a hivatásához szükséges ágat sajátítja el magas szinten, vagy a hátán is feláll tőle a szőr.

Különben is a gyakorlati hasznossága ennek a tárgynak szinte nulla amire egy átlag embernek emlékeznie kell azt az első két évben megtanulja.

A biológiára rátérve talán a te "természetet jobban megismertető tananyagodnak" a jobbféle általános iskolákban fűzik bele a tananyagba, nem pedig érettségi követelmény. Az érettségi hihetetlenül leegyszerűsítve, vagy a nagyon apró részletekre koncentrál (sejtbiológia,) vagy a globális folyamtokra.

A földrajz bebiflázott gazdasági/globális ismeretekből illetve 700 bemagolt topográfiából áll. Talán letudja az átlagember leélni az életét anélkül hogy halálpontosan megtudja mondani fejből hol van Sao Paulo, vagy Nicaragua netalán Verhojanszk, vagy anélkül a roppant fontos információ nélkül, hogy melyik nemesfémben leggazdagabb Bolívia.

A kormánypárt is csak azért nyomatja a reált mert divat a K+F-et(itt min mindent, csak szóban) támogatni ,meg a reálos szakmákat mert a munkaerő piac szerint, jobban hoznak a konyhára.

A szakmákkal meg a tananyaggal egyik tisztelt jogász és közgazdász úr sincsen tisztába,halvány sejtelmük sincsen róla hogy miként kéne a magyar oktatás ezen szegmensén változtatni a sok "büfészakos" (ha egyszer ők maguk mondták) politikusnak,de azért néha belekapnak vadul a nagy szónoklások közben, mert kajálja aztat a közvélemény.

"Nincs itt semmiféle rablánc. Három lehetőség közül is lehet választani.

1) Állami pénzből tanul, de akkor itthon marad, és munkájával viszonozza.

2) Állami pénzből tanul, de elmegy, viszont akkor vissza kell fizetnie a támogatást. (Ha nyugaton kolbászból van a kerítés, mint mondják, akkor nem lehet nehéz, nemde?)

3) Magánpénzből tanul, és oda megy dolgozni, ahova akar."

Elmondtam, hogy ezzel mi a baj nem egyszer nem kétszer...

Először kormány megint csak követel és csak követel, de adni is csak a tűzoltásra eleget adott, egy dekával sem többet.

Viszont elvárja, hogy a világviszonylatban nem túl nívós magyar képzés árát csak úgy megduplázta sőt némelyiket triplázta, miközben a szolgáltatás amiért most már egyre többen fizetnek semmit nem javult ,és ezt a hallgatók szó nélkül tűrjék és persze fizessenek.

Az állami támogatásokat is roppant érdekesen osztotta el. A fölösleges közgáz jogász képzés (puszta véletlen lenne hogy a legtöbb politikus is ilyen végzettséggel szokott rendelkezni?) finanszírozását megszüntette, míg bölcsészből sportdoktort meg még többet képezhetünk ezentúl. Ezek mennyivel hasznosabbak, mint az előbbi kettő nem?

A maradékot meg az informatikába és a mérnökképzésére nyomta el a zseniális kormányunk. Jó marketingstratégia (amire a gonosz multiknál oly sokan panaszkodnak) boldog boldogtalan kaphatott 50%-os engedményt a duplázott költségekből (amiből még az újrapályáztatás után is maradt) míg teljes állami támogatást szinte senki. Azt már csak meg sem említem mekkora ezeknek a helyeknek mekkora a szórásaránya mennyien végeznek a bekerültek közül, így a tisztelt kormány a nagyrészét a pénznek kivágta az ablakon ahelyett hogy más képzést, vagy legalább a tehetségesebb felét támogatta volna a leendő kollégáknak.

"Tessék: ennél korrektebb hogyan lehetne? Az meg azért mégis nonszensz, hogy azt elvárják, hogy az állam fizesse a taníttatásukat, mert "joguk van hozzá", de a kötelezettségeket már nem vállalják hozzá, és egyből mennének el külföldre. Abban nekünk mi az üzlet, hogy felmarkolják a pénzt, de eszük ágában sincs itthon maradni? Vagy tartsa meg a pénzt, de akkor maradjon itthon, vagy menjen, de akkor fizesse vissza, vagy saját zsebből intézze. Csak úgy pusziért miért "járna" neki, hogy az állam fizesse az iskolát, ha semmit nem hajlandó utána tenni visszafelé?

Ez számomra teljesen ésszerű, és akármennyit kritizálják, igazságos. Csak az eddigi esztelenség haszonélvezői azok, akik hisztiznek most."

A végére már csak az öreg vesszőparipámat említeném, az orvosoknak a képzését is kifizetik a külföldi kórházak, ha az állam ragaszkodik hozzá. A szó szerinti rabláncon kívül, mivel akarja a kormány visszatartani az orvosokat?

Most csak röviden válaszolok, mert az időm ennyit enged:

"A szavakon,ukázokon kívül a kormány nem akar/ nem tud az évi 2000 milliárdos többletbevételéből erre áldozni, még annyit sem mint a előző kormány. Érdekes nem?"

- Leginkább azért, mert mindenki azt mondja, hogy "neki csak ennyi kell, neki csak annyi kell". Lehet, hogy az MTA vagy a Nemzeti Múzeum csak néhány kilométer autópálya árát igényelné, lehet, hogy a tűzoltók csak néhány tízezer forintos béremelést várnak, de kérem: mindenki követeléséhez bőven kevés ez a pénz.

A természettudományokkal kapcsolatban:

Nemcsak a mennyiségét, de az oktatás struktúráját is át kellene szabni. Nem csak ezeknek a tantárgyaknak, de mindegyik másnak is, a magolás helyett gyakorlati tudást adni. Igaz ez a nyelvtanulásra is, az irodalomra, történelemre, informatikára, mindegyikre.

"Először kormány megint csak követel és csak követel, de adni is csak a tűzoltásra eleget adott, egy dekával sem többet."

- Ilyen gazdasági helyzetben ne is várj többet.

Másfelől nem követel. Feltételt szab a pénzéért. Marad itt, és akkor kap pénzt, vagy mehet el, de akkor fizesse vissza. Ne mondja nekem senki, hogy ez micsoda igazságtalan diktatórikus röghözkötés.

"A végére már csak az öreg vesszőparipámat említeném, az orvosoknak a képzését is kifizetik a külföldi kórházak, ha az állam ragaszkodik hozzá. A szó szerinti rabláncon kívül, mivel akarja a kormány visszatartani az orvosokat?"

- Rosszul emlékszem talán, hogy jelentősen, kollektíven, sőt mi több, visszamenőlegesen(!) megemelték az egészségügyben dolgozók bérét, amelyre jogosultaknak körét egy második hullámban még ki is bővítettek?

"A természettudományokkal kapcsolatban:

Nemcsak a mennyiségét, de az oktatás struktúráját is át kellene szabni. Nem csak ezeknek a tantárgyaknak, de mindegyik másnak is, a magolás helyett gyakorlati tudást adni. Igaz ez a nyelvtanulásra is, az irodalomra, történelemre, informatikára, mindegyikre."

Azonkívül, hogy (az amúgy majd 15 éves )a gépek előtt oktatott informatika hogy a devlába lehetne gyakorlatiasabb, vagy akár az olvasásról és a magolásról szóló KÖZÉPISKOLÁS történelem,irodalom,nyelvtan hogy lehet egyáltalán gyakorlatias?

De a legviccesebb és ebben nyilvánul meg legszembetűnöbben az hogy fingod sincs a témához, hogy a jól bevárt politikai közhelyet fújod: a gyakorlatiasabb oktatást tévképzetét.

A gimnáziumnak nem az a célja a közhiedelemmel ellentétben, hogy gyakorlatias tudást adjon az átlagpolgárnak, hanem hogy felkészítsen az esetleges egyetemi tanulmányokhoz ahol az adott területen jó esetben tényleg később is használható tudást szedsz össze az adott szakterületen.

A gimnázium nem egy különálló valami aminek az ismeretei bármihez is hozzásegítenek az életben az az egyetemek és szakiskolák dolga.

A gimnázium erősen sarkítva és leegyszerűsítve az egyetemek előszobája, széleskörű alapot (főleg elméleti tudást) ad ami az összes létező felsőfokú szakmához szerencsés esetben kitűnő fundamentumot ad. Ennyi a célja nem több nem kevesebb..

És az általa megszerezhető papír az érettségi semmi mást nem bizonyít ma, csak annyit hogy nem vagy retardált.

A CSAK érettségit igénylő munkakörökhöz semmiféle előismeret vagy képzettség nem szükséges (ezért lehet oda mindenféle idiótát beprotezsálni)csak minimális intelligencia,ami egy 8 általánosos szakmával nem rendelkező illetőből feltehetőleg hiányzik.

Tényleg, a gyakorlatias középiskolai képzés eredményére kitűnő példa az USA.

Ami a sok gyakorlatiasság ellenére szakbarbárokat képez ahogy mondani szoktátok droidokat, amik még a szakmájukat se értik különösebben jól, mert szerintük az elméleti tudás lóf@szt nem ér ami nélkül viszont dolgozni (jól legalábbis) nem igazán lehet.

Nem passzióból, gonoszságból történik az ún. agyelszívás ,hanem azért mert a hazai szakembergárda nem tudja a feladatát ellátni.

És az átlagember (a jogait leszámítva persze:P) semmivel sem tájékozottabb mint mi csak az az átlagműveltség hiányzik belőle ami magyarokban megvan. Tudod ezért érzi magát a legtöbb magyar, hogy ő mindenhez ért mert ez tényleg igaz. Nem annyira mint gondolja, de azért ért hozzá.

A többi ideológiai körítésre csak annyit, légvárakat kérem ne építgessünk mert könnyen összeomlanak.

13. valaszolo (19:48), mindenfele velemeny nelkül (allaskereses miatt) erdeklödnek: melyik külföldi korhaz fizeti ki meg a varatlanul megduplazodo kepzes arat is? Es melyik kepzes arat?

Legyszi konkretat irj, enelkül üres szavak.

Köszi elöre is!!!

17:29-es

"A természettudományokkal kapcsolatban:

Nemcsak a mennyiségét, de az oktatás struktúráját is át kellene szabni. Nem csak ezeknek a tantárgyaknak, de mindegyik másnak is, a magolás helyett gyakorlati tudást adni. Igaz ez a nyelvtanulásra is, az irodalomra, történelemre, informatikára, mindegyikre.

-> Azonkívül, hogy (az amúgy majd 15 éves )a gépek előtt oktatott informatika hogy a devlába lehetne gyakorlatiasabb"

- Mondjuk esetleg úgy, hogy nem azt tanulják, mennyi az átváltása a kilobyte-nak a megabyte-hoz képest, hanem gyakorlatban rakjanak össze egy számítógépet, nekem ugyanis ilyen anno sosem fordult elő (simán lehetne egy működésképtelen darab is, csak a mozdulatokat elsajátítani), pedig az előbbi sosem érdekelt, és ebből kifolyólag nem is tudom a mai napig sem, míg az utóbbinak hasznát tudtam volna venni.

Ez csak egy példa.

"vagy akár az olvasásról és a magolásról szóló KÖZÉPISKOLÁS történelem,irodalom,nyelvtan hogy lehet egyáltalán gyakorlatias?"

- A történelem mondjuk azzal, hogy ne évszámok és csaták magolását tanítsa, hanem a korok egymásra épülését, a múlt jelenre való kihatásainak felfedezését, értsük, mi miért történik a jelenünkben, és mi az előzménye a múltban. Egy filmet sem értünk, ha csak a felénél kapcsolódunk be, ezért érdemes megnézni mindennek az "előzményét". További haszna, hogy a múlt mindig ismétli önmagát, így aki ismeri a történelmet, minden jelenkori történésre talál valamilyen történelmi példakort, amely így segíthet helyesen dönteni is. Aki ismeri a történelmet mélyrehatóan (ami nem ugyanaz, mint egy 5-ös töri érettségi), annak valóban sokat segít az értékítéletekben és a jelenünkben való elnavigálásban a múltból való merítés.

Így lehet gyakorlati hasznot oktatni a történelemből. Historia est magistra vitae.

És nem számít, ha erre is azt mondod, mint minden másra, amit én írok, hogy "légvár", meg "ideológiai fröccs", attól én még tudom, hogy igazam van, akármilyen pátoszos maszlagnak is tűnik neked.

Az irodalomnak a gyakorlati haszna, hogy a diákból embert nevel. Persze, ehhez megfelelő válogatás kell. De aki olvassa például Arany, Vörösmarty, Wass, Radnóti, Balassi, Kölcsey, Kazinczy, Ady, Juhász Gyula és más nagy költők verseit, megtanul belőle embernek lenni. Megtanulja, mi a szerelem, mi a hazaszeretet, mi az erkölcsi tartás, mi a becsület. Csupa olyan tulajdonságot, ami hiányzik a mai társadalmunkból. A versek nem azért lettek kitalálva, hogy 100-200 év múlva bosszantsák velük a gyerekeket, mert egyeseket kapjanak belőlük. Ezek mind egy-egy gondolatot közvetítenek, amiket saját értékrendünkbe, erkölcsünkbe kell építenünk.

A nyelvtant hogyan lehet gyakorlativá tenni? Mondjuk hogy ne legyen olyan, amikor állítólag értelmiségi személyek úgy nyilatkoznak, hogy "ebbe az esetbe", meg "Németországba úgy van", stb. Meg kellene tanulni, miért nem lehet lehagyni a tárgyragot a szavakról. Például: "Megette a kutyám a macskám." Na és most melyik a tárgy? Nem mindegy, hogy akkor a kutyámat a macskám, vagy a kutyám a macskámat. Ezért kell tárgyrag, a nyelv érthetőségéért. De még akár a vesszőhibákról is lehetne írni, nem mindegy, hogyan taglalunk egy mondatot.

Azt hiszem, ennél gyakorlatiasabb tudás nem is nagyon van, hiszen mindennap használjuk a beszédet, és adott esetben súlyos félreértések, vagy értelmezések lehetnének elkerülhetők. Emellett a szókincs is bővülhetne, és a választékos beszédmód használatát is el kellene sajátítani, hogy ne minden mondat ugyanazon a struktúrán épüljön fel, és ne akkora szókincs keretéből építkezzünk, mint az ugor korban. Nem tőmondatokat használva, hanem hosszú mondatfűzésekkel. Az, hogy mi zöngés, és zöngétlen hang, az teljesen lényegtelen.

"De a legviccesebb és ebben nyilvánul meg legszembetűnöbben az hogy fingod sincs a témához, hogy a jól bevárt politikai közhelyet fújod: a gyakorlatiasabb oktatást tévképzetét."

- Minden, amit eddig írtam, és amit most írok, saját véleményem, ami 2010 előtt is így volt, és nem az aktuálpolitika befolyásolja, hanem saját felfogásom. Az pedig lehet, hogy "nem értek hozzá" (tekints el tőle, hogy a te szóhasználatoddal éljek), de nem látom be, hogy a te szavad miért lenne mérvadóbb ebben a témában.

"A gimnáziumnak nem az a célja a közhiedelemmel ellentétben, hogy gyakorlatias tudást adjon az átlagpolgárnak, hanem hogy felkészítsen az esetleges egyetemi tanulmányokhoz ahol az adott területen jó esetben tényleg később is használható tudást szedsz össze az adott szakterületen."

- Ezzel nem értek egyet, engedelmeddel. Alább majd ki is fejtem, miért.

"A gimnázium nem egy különálló valami aminek az ismeretei bármihez is hozzásegítenek az életben az az egyetemek és szakiskolák dolga."

- Akkor eszerint aki nem megy tovább egyetemre, az már nem is életképes, az "befejezetlen ember"? Ellenkezőleg: az egyetemnek nem szabadna olyan elcsépelt, presztízs nélküli közhelynek lennie, mint amilyen ma. Az egyetem az elitképző, aminek nem szabadna "alapelvárásnak" lennie a hétköznapi élethez. 50 éve még az érettséginek is magas társadalmi elismertsége volt. Ma már az egyetem is "kevés". Hiszen olyan munkanélküli-tenger van, ahol nyilván a legmagasabb képzettségűeket veszik fel, ami viszont a többi iskolai fok piackészségét rontja.

A gimnázium az, ami érett felnőttet ad ki a világba, ezért hívják érettséginek. Ezen _felül_, aki tanárnak, professzornak (kémia, vagy biológia, ecetera), történésznek, orvosnak, azaz elitnek akar állni, az mehet az erre irányuló felsőfokú oktatásba. Ez azonban csak egy szűk réteget érint.

A felnőtté válásnak ez a normális folyamata.

1) Óvoda, ahol megtanulunk közösségben viselkedni, barátkozni, ismerkedni, együtt játszani, egyáltalában emberi kapcsolatokat kialakítani.

2) Alsótagozatos általános iskola, ahol átlépünk a kötetlen óvodából a sokkal inkább szabályok közé szorított iskola életbe, megtanuljuk, hogy nem mehetünk ki akármikor pisilni, hogy felettünk áll a tanár személye, hogy nem tehetjük azt, amihez épp kedvünk van, hanem amit kérnek.

3) Felsőtagozatos általános iskola, ahol megtanulunk tanulni, mint olyan, ahol belekóstolunk abba, mi vár ránk a következő években, és elsajátítjuk hozzá az alapokat.

4) Középiskola, ahol ki-ki irányultságának megfelelően befejezi tanulmányait, aki kétkezi munkát képzel el a jövőjének, az szakközépiskolába, aki intellektuálisabb jellem, az gimnáziumba, és előbbiek megtanulják, ami a szakmájukhoz kell, utóbbiak egy általános és széleskörű műveltséggel lépnek ki az életbe.

5) Végül a sorkatonai szolgálat, ami ennek a folyamatnak a hagyományos befejezése, lezárása volt, ahol a fiúból férfi lett, ezzel teljessé téve a nevelés folyamatát. Aki ott voltak, apáink azt mondják, "ott vált többrétegűvé az ember bőre". Akármennyire is köpködtek akkor - mint ahogyan én is az iskolára, és mindenki más velem együtt -, utólag belátják, hogy kellett.

Sajnos ezt az utolsó lépcsőfokot az MSZP-SZDSZ, áldásos tevékenysége részeként, kivette a felnőtté válás fokozataiból, az eredményét pedig láthatjuk.

Mindezt megint nevezheted légvárnak, vagy bármilyen más degradáló kifejezést is használhatsz, attól ez még egy hosszú generációk alatt kialakult, és működőképes folyamat volt, ami a gyerekből embert nevelt, és minden egyes pontja az előzőre épült, és a következőt tette elérhetővé, amíg utolsó állomásával el nem jutott oda, amit úgy nevezünk: felnőtté válás.

"Tényleg, a gyakorlatias középiskolai képzés eredményére kitűnő példa az USA.

Ami a sok gyakorlatiasság ellenére szakbarbárokat képez ahogy mondani szoktátok droidokat, amik még a szakmájukat se értik különösebben jól, mert szerintük az elméleti tudás lóf@szt nem ér ami nélkül viszont dolgozni (jól legalábbis) nem igazán lehet."

- Az USA a katasztrofális oktatás szinonimája. De nem azért, mert "gyakorlatiasságra" törekszik. Azért, mert bármikor felsorolják az 50 államot, városokkal együtt, tudják mikor írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, de Európáról azt sem tudják, ország-e, avagy kontinens. Amerikával az a baj, - túl azon, hogy hallomásból ismerem, mennyire nélkülöznek mindenféle fegyelmezettséget az órák alatt, és mennyire nem veszik szigorúan a számonkéréseket a tanulmányok során -, hogy nagyon beszűkült, saját maguk történelméről büszkén tanulnak, maguk országának földrajzát betéve ismerik, felsorolják A-tól Zs-ig az elnökök névsorát, de hogy tudják, ki volt az a Nagy Károly, meg úgy egyáltalán a Frank Birodalom, vagy Timur Lenk, na ezekről semmit. Az olaszok ismerete számukra kimerül annyiban, hogy ott sütik a pizzát, de hogy mi köze van az itáliai félszigetnek a Római Birodalomhoz, már ritkábban jut el a tudatukig. Azaz az ő oktatásukkal az a baj, hogy a világ minden más része, ami nem Amerika, teljesen hidegen hagyja őket. Sokszor éri kritika a magyar társadalmat - jogosan -, hogy nem beszél idegennyelvet. Nos, ugyanez az amerikai diákoknak is felróható, úgy vannak vele, "mindenhol angolul beszélnek, ha meg nem, tanuljanak meg ők." Nem ezt tekintem követendő példának.

Re:

"Mondjuk esetleg úgy, hogy nem azt tanulják, mennyi az átváltása a kilobyte-nak a megabyte-hoz képest, hanem gyakorlatban rakjanak össze egy számítógépet, nekem ugyanis ilyen anno sosem fordult elő (simán lehetne egy működésképtelen darab is, csak a mozdulatokat elsajátítani), pedig az előbbi sosem érdekelt, és ebből kifolyólag nem is tudom a mai napig sem, míg az utóbbinak hasznát tudtam volna venni.

Ez csak egy példa."

Szóval azt a minimális elméleti tudást is vegyük ki ami kell az informatikából.

Egy gép szét meg összeszerelése úgy hogy az működjön is korántsem olyan egyszerű hogy bármelyik nebulónak is könnyedén sikerüljön.

Ahogy mondtad egy halott 15 éves vagy még régebbi ócskavasat még összeraknának úgy hogy gép formája legyen az még sikerülhet, de egy többi mint egy évtizedes gép még belülről sem hasonlít túlzottan (legalábbis a szakértő számára) a maiakra, ha valamilyen csoda folytán működésbe hoznák a régebbi modellt az újjal akkor sem boldogulnának.

"- A történelem mondjuk azzal, hogy ne évszámok és csaták magolását tanítsa, hanem a korok egymásra épülését, a múlt jelenre való kihatásainak felfedezését, értsük, mi miért történik a jelenünkben, és mi az előzménye a múltban. Egy filmet sem értünk, ha csak a felénél kapcsolódunk be, ezért érdemes megnézni mindennek az "előzményét". További haszna, hogy a múlt mindig ismétli önmagát, így aki ismeri a történelmet, minden jelenkori történésre talál valamilyen történelmi példakort, amely így segíthet helyesen dönteni is. Aki ismeri a történelmet mélyrehatóan (ami nem ugyanaz, mint egy 5-ös töri érettségi), annak valóban sokat segít az értékítéletekben és a jelenünkben való elnavigálásban a múltból való merítés.

Így lehet gyakorlati hasznot oktatni a történelemből. Historia est magistra vitae."

Ezzel nem az a bajom hogy marhaság, egyszerűen felesleges.

Először a "szabvány" Száray-féle tankönyvsorozatban is tudtommal elég közérthetően is le vannak írva az ok okozati összefüggések az ésszerű és bizonyított keretek között.

Másodszor a legtöbb nebulónak alapszinten már a könyvben szereplő információk középtávú elraktározása is nehézséget okoz akiken a legbővebb, legkitartóbb szájbarágás is csak annyit segít, hogy a tananyag leadása után kb. másfél hétig egyre romló teljesítménnyel böfögi vissza. Az értelmesebbje (nem túl jelentős létszámú bíró kisebbség) meg a szájbarágás nélkül is megérti így számukra megint szükségtelen a "mélyebb" behatás.

Ha meg komoly a leendő történészek által megkövetelt tudásanyagot vagy annak legalábbis döntő hányadát (amit ők 5 éven keresztül heti rengeteg órában tanulnak) akarod minden egyes gimnazista fejébe beleverni megmondom előre csúfos kudarc lesz belőle.

De a társadalom történelemtudás iránti érdeklődést akarod lemérni elég ha nem mélyebb összefüggést csak pár triviális de nem minden évben megünnepelt/gyászolt (1848-1849-es illetve 1956-os forradalom, az aradi vértanúkra való megemlékezés valamint a jobbos kampánynak hála Trianon) dátumot kérdez és már lesújtó eredményt kapsz. Ha ez nem győzött meg, kezd el a zárójelben megjelölt évente ünnepelt események részleteire összefüggéseire rákérdezni..

"És nem számít, ha erre is azt mondod, mint minden másra, amit én írok, hogy "légvár", meg "ideológiai fröccs", attól én még tudom, hogy igazam van, akármilyen pátoszos maszlagnak is tűnik neked."

Nincs igazad,mert túl sokat vársz el szegény gyerekektől.

És a közoktatásnak nem a tehetségesek által nyújtott teljesítmény a minimum hanem az átlagos diáké.

"Az irodalomnak a gyakorlati haszna, hogy a diákból embert nevel. Persze, ehhez megfelelő válogatás kell. De aki olvassa például Arany, Vörösmarty, Wass, Radnóti, Balassi, Kölcsey, Kazinczy, Ady, Juhász Gyula és más nagy költők verseit, megtanul belőle embernek lenni."

Ettől nem lett gyakorlatiasabb...,csak a témakör lett más. Ezek nagy részére tény hogy szükség, de tudod az irodalom nem csak lírából áll és nem minden műfajból áll(legalábbis elég magas szinten) rendelkezésre magyar

szerző.

"Megtanulja, mi a szerelem, mi a hazaszeretet, mi az erkölcsi tartás, mi a becsület. Csupa olyan tulajdonságot, ami hiányzik a mai társadalmunkból."

De ezt nem az irodalomórán kell béléjük verni, ahogy az ellenkezőjét sem.

"A versek nem azért lettek kitalálva, hogy 100-200 év múlva bosszantsák velük a gyerekeket, mert egyeseket kapjanak belőlük. Ezek mind egy-egy gondolatot közvetítenek, amiket saját értékrendünkbe, erkölcsünkbe kell építenünk."

Azért nem muszáj mindent beleépíteni, amit elolvas az ember.

"A nyelvtant hogyan lehet gyakorlativá tenni? Mondjuk hogy ne legyen olyan, amikor állítólag értelmiségi személyek úgy nyilatkoznak, hogy "ebbe az esetbe", meg "Németországba úgy van", stb. Meg kellene tanulni, miért nem lehet lehagyni a tárgyragot a szavakról. Például: "Megette a kutyám a macskám." Na és most melyik a tárgy? Nem mindegy, hogy akkor a kutyámat a macskám, vagy a kutyám a macskámat. Ezért kell tárgyrag, a nyelv érthetőségéért. De még akár a vesszőhibákról is lehetne írni, nem mindegy, hogyan taglalunk egy mondatot.

Azt hiszem, ennél gyakorlatiasabb tudás nem is nagyon van, hiszen mindennap használjuk a beszédet, és adott esetben súlyos félreértések, vagy értelmezések lehetnének elkerülhetők. Emellett a szókincs is bővülhetne, és a választékos beszédmód használatát is el kellene sajátítani, hogy ne minden mondat ugyanazon a struktúrán épüljön fel, és ne akkora szókincs keretéből építkezzünk, mint az ugor korban. Nem tőmondatokat használva, hanem hosszú mondatfűzésekkel. Az, hogy mi zöngés, és zöngétlen hang, az teljesen lényegtelen."

Ezeket 8 éven keresztül próbálják a diákokkal elsajátíttatni és az e téren vallott kudarcot nem én , hanem te mondtad ki. Az átlagembernek az alapvető helyesírásra és fogalmazási készségekre sincs sajnos szüksége.

"- Minden, amit eddig írtam, és amit most írok, saját véleményem, ami 2010 előtt is így volt, és nem az aktuálpolitika befolyásolja, hanem saját felfogásom. Az pedig lehet, hogy "nem értek hozzá" (tekints el tőle, hogy a te szóhasználatoddal éljek), de nem látom be, hogy a te szavad miért lenne mérvadóbb ebben a témában."

Fogalmazzunk úgy hogy nagyobb rálátásom van mint neked a kapcsolataim és élettapasztalatomnak köszönhetően.

- "Akkor eszerint aki nem megy tovább egyetemre, az már nem is életképes, az "befejezetlen ember"? Ellenkezőleg: az egyetemnek nem szabadna olyan elcsépelt, presztízs nélküli közhelynek lennie, mint amilyen ma. Az egyetem az elitképző, aminek nem szabadna "alapelvárásnak" lennie a hétköznapi élethez."

Tökéletesen félremagyaráztad amit írtam. Nem erre gondoltam és szerintem elég közérthetően leírtam.

A hétköznapi élethez feltétlenül SZÜKSÉGES ahhoz a 8 általános is bőven elég, a gimnáziumi tananyag arra való hogy az esetleges egyetemi tanulmányaidat ELŐKÉSZÍTSE.

Aki nem akar egyetemre menni, az tanuljon ki egy szakmát mert egy érettséginek ma már szimbólikus értéke van csupán.

"50 éve még az érettséginek is magas társadalmi elismertsége volt."

Talán a bővebb ismereteknek és rakás újonnan épített vidéki iskolának köszönhetően. Addig az érettségi nagypolgári és úri huncutság volt főleg. Ami ellen mint a gulyáskommunisták mint Horthy rengeteget tett.

"Ma már az egyetem is "kevés". Hiszen olyan munkanélküli-tenger van, ahol nyilván a legmagasabb képzettségűeket veszik fel, ami viszont a többi iskolai fok piackészségét rontja."

Növekvő igényekhez egyre bonyolultabb technológiához a fejlődő gépesítés mellett egyre kevesebb biorobotra van szükség.

"A gimnázium az, ami érett felnőttet ad ki a világba, ezért hívják érettséginek."

Igen, de a munkaerőpiacon teljesen érthető módon lópikulát sem ér, hogy felnőtt végre az ember.

Az érettségi önmagában annyit is jelentett hogy biorobotnál valamivel több vagy, valamilyen bonyolultabb intelligenciát de mélyebb szakértelmet NEM igénylő feladatot (elsősorban az ügyfelekkel való kommunikáció és szervezési feladatok tartoznak ide) is eltudsz végezni.

Az ilyen típusú munkára van egyre kevesebb igény, de a jelentkező viszont egyre több.

"Ezen _felül_, aki tanárnak, professzornak (kémia, vagy biológia, ecetera), történésznek, orvosnak, azaz elitnek akar állni, az mehet az erre irányuló felsőfokú oktatásba. Ez azonban csak egy szűk réteget érint."

Nem vágod a folyamat lényegét. A modernizációnak na népességnövekedésnek köszönhetően hála egyre több diplomás szakemberre van szükség, viszont az erre érdemes magas intellektussal megáldott személyekből (a szükséges arányban legalábbis) nem lesz több. Magyarán vagy a cégek omlottak volna össze a gazdasággal egyetemben vagy lejjebb nyomjuk a követelményeket. Nehéz, roppant nehéz elérni hogy a kellő mennyiség és minőségű munkaerő rendelkezésre álljon.

"4) Középiskola, ahol ki-ki irányultságának megfelelően befejezi tanulmányait, aki kétkezi munkát képzel el a jövőjének, az szakközépiskolába, aki intellektuálisabb jellem, az gimnáziumba, és előbbiek megtanulják, ami a szakmájukhoz kell, utóbbiak egy általános és széleskörű műveltséggel lépnek ki az életbe."

Egyszerűen hihetetlen vagy... Nekiállsz cáfolni az én nézeteimet, végezetül beírod ugyanazt amit korábban mondtam egy kicsi leegyszerűsítve.

Ja tényleg, egy lányból hogyan válik felnőtt nő? Várj kitalálom hozzámegy a Férfihoz....

"Az USA a katasztrofális oktatás szinonimája. De nem azért, mert "gyakorlatiasságra" törekszik. Azért, mert bármikor felsorolják az 50 államot, városokkal együtt, tudják mikor írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, de Európáról azt sem tudják, ország-e, avagy kontinens. Amerikával az a baj, - túl azon, hogy hallomásból ismerem, mennyire nélkülöznek mindenféle fegyelmezettséget az órák alatt, és mennyire nem veszik szigorúan a számonkéréseket a tanulmányok során -, hogy nagyon beszűkült, saját maguk történelméről büszkén tanulnak, maguk országának földrajzát betéve ismerik, felsorolják A-tól Zs-ig az elnökök névsorát, de hogy tudják, ki volt az a Nagy Károly, meg úgy egyáltalán a Frank Birodalom, vagy Timur Lenk, na ezekről semmit. Az olaszok ismerete számukra kimerül annyiban, hogy ott sütik a pizzát, de hogy mi köze van az itáliai félszigetnek a Római Birodalomhoz, már ritkábban jut el a tudatukig. Azaz az ő oktatásukkal az a baj, hogy a világ minden más része, ami nem Amerika, teljesen hidegen hagyja őket. Sokszor éri kritika a magyar társadalmat - jogosan -, hogy nem beszél idegennyelvet. Nos, ugyanez az amerikai diákoknak is felróható, úgy vannak vele, "mindenhol angolul beszélnek, ha meg nem, tanuljanak meg ők." Nem ezt tekintem követendő példának."

Pedig ők nem foglalkoznak a szükségtelen elmélettel lexikális tudással ők gyakorlatiasak. Veled ellentétben a csillagos sávos "paradicsom" közoktatását a saját szememmel láttam és azt is hogy az elmélet háttérbe szorítása milyen eredményhez vezet.

És megint csak a humán tárgyakról beszélsz miközben eredetileg a reál tárgyakat akartad megreformálni.

Nem győzöm százszor elmondani a reál tárgyak az elmélet ismerete nélkül az okok megértése nélkül SEMMIT sem ér. Erre reprezentatív példa az USA.

Ők elég gazdagok és hatalmasok azok hogy megengedhessék maguknak azt a luxust, hogy idióta bunkók legyenek, mi nem.

Egy példa arra hogy mennyire érdekli az ifjúságot a magyar irodalom:

ww.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__egyeb-kerdesek__3476655-hogyan-elhetnek-ugy-mint-ady-endre-mi-volt-a-titka-a-noknel

Még szerencse hogy élőben nehezebb hibázni az embernek...

A link helyesen:

http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__egyeb-kerdesek_..

Hoffmann Rózsa nevére rákeresve találtam ezt az aránylag régi kérdést.

Igaz, hogy a tanult szaknak megfelelő állásban kell eldolgozni a képzési idő kétszeresét 20 éven belül? Ezesetben: én - és még 80 csoporttársam és 10 másik egyetemen sok-sok ember - félreválasztott, nem tudom, mi mit csinálunk, ha kvázi NEM LÉTEZIK ILYEN MUNKAKÖR, amire mi tanulunk!!

ELŐSZÖR kellett volna megcsinálni, amit most terveznek: az egyetemeknek kötelező vezetnie, hogy hallgatói munkanélküliek-e, és büntetni a munkanélkülieket képző egyetemeket és/vagy szakokat.

Na utána esetleg hallgatói szerződés, eddig nem!