Támogatnád hogy a holokauszt-tagadás bűncselekménynek minősüljön?

Tehát akkor az embereket nem illeti meg a szólásszabadság ?

Az én méltóságomat ha sérti is az, hogy valaki kétségbe vonja a szavamat, ezt el kell tudnom viselni. Ez a legkevesebb ami elvárható egy embertől ! Jól néznénk ki ha mindenkit börtönbe csuknának aki nem ért velem egyet.

Ismét azt kérdem, mért pont a zsidók élvezzenek különleges bánásmódot? Mért nem a Pol Pot rezsim áldozatai? Vagy az indiánok?

Számomra érdektelen, hogy a Németek, hogy akarják kompenzálni bűneiket. A Nemzeti Szocializmus is állatság volt, ez a törvény sem különb. Úgy látszik erre futja a részükről. Ettől még egy áldozat sem fog feltámadni.

16:23Talán ennek a "kivételezésnek" lehet ahhoz is köze, hogy pl. az általad is említett Pol Pot rezsim áldozatainak szenvedéseit senki nem akarja elvitatni és aztán ezt szélsőséges retorikája alapjává tenni. Valahogy ez fel sem merül. Innentől kezdve meg ok-okozat, hogy ez nincs benne a közbeszédben.

A Holokauszt se lenne ennyire aktívan, ha szélsőjobbnak nem ez lenne az egyik legfőbb támadási felülete. Meg lehet nézni, a különböző szélsőjobbos portálokon milyen gyakran jelennek meg az újabb és újabb "cáfolatok".

Az a röhej, hogy pont azok, akik elméletileg az ellen tiltakoznak, hogy a téma túl van reprezentálva veszik elő újra és újra a témát.

Az áldozatoknak tényleg tök mindegy, meg ahogy írták már, a mai generációk már nem tehetnek róla, nem az ő felelősségük.

Akkor meg mit szórakozzunk még mindig ezzel?

Azért, mert ha az ember belegondol, nagyon durva és megdöbbentő, hogy itt, az elméletileg felvilágosult Európában idáig és ilyen könnyen és gyorsan eljuthattunk.

Nem csak a haláltáborok, az már csak a befejezése volt a dolgoknak, de hogy simán odáig elmentünk, hogy saját állampolgárainkat másodrangúnak kezeltük - köztük akár még a legkiválóbbakat is -, kisemmiztük és mindenféle joguktól megfosztottunk, a társadalom pedig ezt simán tűrte és benyelte. Óriási koponyákat vesztettünk ezáltal és irdatlan (és felmérhetetlen) károkat okozott az országnak.

Mai ésszel annyira röhejesnek tűnik, amikor egy kis s*ggdugasz idétlen bajusszal kiáll, és hangosan a faji felsőbbrendűségről kezd dumálni. A magas, szőke árja típusról. Innen nézve világröhej, de mégis bevették.

Jó persze ezek nem mi, a mai emberek voltunk, tehát a történtek nem is a mi felelősségünk. Mi ártatlanok vagyunk.

Viszont amiatt, hogy egyszer már megtörtént, innentől kezdve már nem legyinthetünk rá, hogy ilyen úgyse történhet. Dehogynem, láttuk, megtörtént.

Az nem a mi felelősségünk, ami történt. Az viszont már a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk, hogy ilyen a mi életünkben többet ne fordulhasson elő, sőt mondjuk a gyerekeink is úgy nőjenek fel, olyan környezetben, ahol ez nem történhet meg.

Ehhez pedig muszáj lesz emlékezni, hogy lássuk, mit is akarunk elkerülni.

Innen nézve igenis védeni kéne, hogy ne lehessen történelmet így átírni, mert megint simán belefuthatunk ugyanabba a hibába (a történelmi példa mutatja, mennyire könnyen), és lehet, hogy még egyszer már nem lesz ugyanolyan durva, de attól még simán megint elveszthetünk egy csomó Tellert, Szilárdot Wignert, Neumann-t, stb-t

- és most direkt csak azokat soroltam fel, akiket "csak" elüldöztünk, hogy nehogy itthon kamatoztathassák a tudásukat.

Perge Ottó: Bűnös elmélkedések a holokauszt "tagadásáról"

Szeretném egyszer és mindenkorra tisztázni végre és megértetni mindenkivel /azokkal is, akik úgy tesznek, mintha nem tudnák, noha tudják/: az úgynevezett "holokauszttagadók", vagyis a revizionista történészek közül soha, senki sem vonta kétségbe, hogy az 1930-as években /és persze sok helyen korábban is/ a zsidókat Európa számos országában hátrányosan megkülönböztették, a második világháború idején pedig közülük több milliót deportáltak és koncentrációs táborokba zártak.

/Hogy mi váltotta ki a kezükben túlságos hatalmat összpontosító zsidók elleni fellépést, és a háborús körülmények milyen mértékben indokolták a tengelyhatalmak területén ellenségnek számító zsidóság deportálását, egy olyan kérdés, amelynek közvetlenül nincs köze az úgynevezett holokauszt-revizionizmushoz. Noha jó lenne, ha szabadon lehetne vitatkozni minderről./

Ezen kívül azt is szeretném leszögezni, hogy a "holokauszttagadók" közül egyáltalán nem mindenki vall "szélsőjobboldali" nézeteket, ugyanis vannak közöttük konzervatívok, liberálisok, szocialisták, anarchisták, keresztények, muszlimok és ateisták is. Sőt, a holokauszt-revizionizmus ősatyja, Paul Rassinier, szocialista ellenálló volt Franciaországban a háború alatt, aki fogolyként megjárta a buchenwaldi, valamint a dorai koncentrációs táborokat. Hallotta ő is a szóbeszédet a "gázkamrákról", csakhogy ilyesmit saját szemével soha nem látott, ami viszont felkeltette a gyanúját. Elkezdett kutakodni, és arra a következtetésre jutott, hogy gázkamrák nem csak a buchenwaldi, illetve a dorai táborokban nem voltak, hanem másutt sem.

A holokausztvallás papjai azért igyekeznek náciként és rasszistaként megbélyegezni a revizionistákat, hogy ne kelljen vitatkozni velük. Hiszen nácikkal és rasszistákkal ugye nem áll szóba az ember. A másik módszerük pedig az, hogy bolondnak, őrültnek festik le ellenfeleiket, akik tagadják a zsidók deportálásának a tényét, illetve a koncentrációs táboroknak vagy éppen a zsidótörvényeknek a meglétét.

Micsoda alakok az ilyenek, akik egészen nyilvánvaló dolgok létezését sem hiszik el? Csakis bolondok lehetnek - sugallják a médián keresztül is. Holott a revizionisták közül soha, senki nem vonta kétségbe, hogy léteztek koncentrációs táborok a náci Németországban, illetve az uralma alatt álló lengyel területeken, amelyekben több millió embert - többségükben zsidókat - tartottak fogva. Senkinek eszébe sem jutott soha azt állítani, hogy nem voltak zsidótörvények Németországban, illetve a vele szövetséges több európai államban.

Magyarán: a holokausztvallás hívei egyrészt megbélyegzik és tulajdonképpen bűnözőnek állítják be a revizionistákat, másrészt pedig eltorzítják, illetve elhallgatják ellenfeleik /bár ők inkább elpusztítandó ellenségként tekintenek rájuk/ komoly érveit. Persze meglehet, mást nem is igen tehetnek, hiszen a holokausztmítosz egész építménye agyaglábakon áll. Ha nyílt eszmecsere bontakozna ki a holokausztról, pillanatokon belül kiderülne, hogy a mítosz tarthatatlan. Ami nagy baj lenne a zsidóság számára, mert elzáródnának bizonyos pénzcsapok, megrendülne Izrael /amúgy is erősen kétséges/ legitimitása, és a "választott nép" fiai sem lennének képesek többé a "gázkamrákról" és a "hatmillió áldozatról" szóló rémtörténetekkel elhallgattatni minden ellenük irányuló kritikát. És az is valószínű persze, hogy ha lelepleződne a világtörténelemnek ez a példátlan csalása, igencsak felerősödnének a zsidóellenes érzelmek mindenütt a világon. Mármost mit állítanak tehát valójában a revizionisták?

Nos, mindenekelőtt nyílt, szabad vitára szeretnék kihívni ellenfeleiket. Azt szeretnék, ha szabadon lehetne kutatni a holokauszt történetét, és senki nem átkozná, szidalmazná, nácizná, és fenyegetné börtönnel azokat, akik kételyeiket merik hangoztatni a "hivatalos" holotörténelem megállapításaival kapcsolatban.

Hiszen miféle történetírás az, amelynek tételeit kőbe vésik és jogszabályokkal bástyázzák körül? Úgyhogy szögezzük le azok számára, akik nem tudnák: a revizionisták soha nem tértek ki a nyílt vita elől! A "hivatalos" holotörténészek azok, akik ellenfeleik megbélyegzésével, rágalmakkal, mondanivalójuk elhallgatásával vagy eltorzításával, alaptalan vádaskodásokkal, végső esetben a "másképpen gondolkodók" bebörtönzésével igyekeznek csírájában elfojtani mindenfajta szabad eszmecsere és szabad kutatás lehetőségét!

Amit pedig a revizionisták majd mindegyike hangoztat, lényegében a következő:

1. A nácik nem törekedtek a zsidóság teljes megsemmisítésére. A "végső megoldás" alatt a nácik nem a zsidók kiirtását, hanem Európából történő száműzésüket értették. Megjegyzendő itt, hogy egyetlenegy akár Hitlertől, akár más náci vezetőtől származó írásos utasítás, parancs nem létezik, amely elrendelné a zsidók tömeges megölését. De nincsenek a "megsemmisítéssel" kapcsolatos iratok a közigazgatás alsóbb szintjein sem, és a példátlan program végrehajtásával kapcsolatos költségvetések, irányelvek is hiányoznak.

2. Ha pedig nem volt központi terv a zsidók teljes megsemmisítésére, akkor nem létezhettek "megsemmisítő táborok" és gázkamrák sem. A revizionisták vizsgálatai szerint a ma gázkamraként mutogatott auschwitzi létesítményben, illetve a rendkívül sok ellentmondást és képtelenséget tartalmazó tanúvallomásokban leírt többi gázkamrában technikai képtelenség volt a foglyok elgázosítása. /Nem beszélve arról, hogy az USA-ban gázkamrák építésére szakosodott Fred Leuchter, a kémikus Germar Rudolf, valamint egy lengyel kutatócsoport vizsgálatai szerint az úgynevezett auschwitzi gázkamrák falában nem lelhető fel a gyilkos gáz, a hidrogéncianid semmiféle nyoma./

3. Elképzelhetetlen, hogy a nácik hatmillió zsidót öltek volna meg a koncentrációs táborokban a háború idején. Sem a lágerekben lévő krematóriumokban, sem "szabad ég alatt" nem lehetett ilyen hihetetlenül sok halottat elégetni! Egyébként sem világos, amikor a hatmillió áldozatról beszélnek, akkor ezen pontosan mit is kell érteni? Ennyien haltak meg a gázkamrákban? Vagy a náci lágerekben különféle okokból /elgázosítás, agyonlövés, éhínség, járványok, bombázások, stb./ elhunyt zsidókról van szó?

Mindamellett hatmillió embert nem lehet nyom nélkül eltüntetni. Nagy tömegű csont- és fogmaradványoknak, irdatlan mennyiségű hamunak meg kellett volna maradnia - vallják a revizionisták. A megölt zsidók száma körül mindamellett a revizionisták köreiben sincsen teljes egyetértés, bár meg kell mondani, hogy ma már számos vezető holokauszttörténész is hatmilliónál kevesebb zsidó áldozatról beszél. /Raul Hilberg, a holokausztkutatás "pápája" Az európai zsidóság megsemmisítése című jelentősnek mondott művében - mindenfajta komoly bizonyíték nélkül, természetesen - 5,1-re teszi a második világháború idején elpusztult zsidók számát./ A revizionisták becslései 500 ezer és kétmillió között mozognak. A közvéleménynek fogalma sincs róla, holott a revizionizmus jelentős győzelmeket aratott az elmúlt évtizedekben. Ezeknek a bátor, állásvesztést, börtönt is vállaló, általában ingyen, fenyegetések, üldöztetés közepette dolgozó kutatóknak köszönhetően módosították például az auschwitzi koncentrációs tábor áldozatainak számát 4 millióról 1,5 millióra /a hatmillió persze így is maradt/, és nekik köszönhető, hogy immár nem kötelező hinni az emberi bőrből készült lámpaernyő, az emberi zsírból készített szappan meséjében. Továbbá a revizionisták érdeme, hogy nem kell hinni azoknak az állítólagos szemtanúknak sem, akik "látták", amint a nácik élve égették el, fojtották vízbe, gyilkolták le elektromos árammal, klórgázzal, vízgőzzel, légkalapáccsal, illetve légüres kamrában áldozataikat.

A revizionisták kitartó kutatásainak eredményeként ismerték be az "illetékesek" azt is, hogy a németországi koncentrációs táborokban nem zajlott elgázosítás. Immár csupán hat, Lengyelország területén fekvő lágerről mondják, hogy azokban "iparszerűen" gyilkolták a zsidókat. De a "gyilkos eszközök" száma is jelentősen csökkent: most már csupán a Ciklon-B-ről, illetve a dízelmotor kipufogógázairól állítják, hogy azokkal mérgezték meg a kamrákba bezsúfolt foglyokat.

A dübörgő holokauszt-propaganda ne tévesszen meg senkit: a holokausztmítosz hirdetői valójában a nagyon lassú visszavonulás útját járják. Igazából nincs más megoldás számukra: évtizedek alatt lassan, talán nagyobb baj nélkül ki tudnak bújni hazugságaik hálójából. A hirtelen beismerés számukra katasztrófa lenne, ugyanakkor a józan ész érvei elől meg kell hátrálniuk. Abban bíznak, ha évtizedekig tart a visszavonulás, akkor nem kelt nagyobb feltűnést a vereség. Esetleg addigra sikerül valamilyen új mitológiát /talán az iszlám terrorizmussal kapcsolatban/ hatalmuk megőrzése érdekében az emberiségre ráerőltetniük.

Perge Ottó - Kuruc.info

Nem támogatnám.

És őszintén szólva, akinek Magyarországon egy ilyen törvényjavaslat eg is születik a fejébe, azt is felpofoznám.

Szóval Auschwitz áldozatainak száma lecsökkent négymillióról másfélre? Fantasztikus. Akkor nem is haltak meg emberek, hiszen a másfél millió az semmi?

Nem a történészi kutatások ellen beszélek, tisztázzunk minden részletet, és pontosítsunk minden számot. De a józan ész nem árt ezen a területen sem. Az áldozatok áldozatok maradnak. A túlzásokat helyes, és kell is kritizálni, de a kritika nem lehet durvább, mint az elkövetés kritizálása - különben hamisítunk.

Nem büntetném a holokauszt tagadását, de határozottan elutasítom. A történészek egyetértenek abban, hogy Holokauszt volt, sőt maguk a tagadók is elismerik a milliós áldozatszámot. Ép eszű ember ebből nem a zsidók gazságát vezeti le, hanem az életükre törő nemzsidók gazságát ítéli el.

"sőt maguk a tagadók is elismerik a milliós áldozatszámot. "

Ideje lenne megismerkedned a holokauszt-revizionista irodalommal, akkor nem írnál ilyen butaságot

Nem csak nem támogatnám.

Hanem be is tiltanám, hogy bárki azért részesüljön valamiből, és csak azért legyen neki mindig igaza mert a holokauszt, és antiszemita szavakat használja.

Tiszta szégyen hogy "izrael kiválasztott népe" képes mindenkit manipulálni, és kvázi tönkretenni ezekkel a szavakkal.