Titeket is jó érzéssel tölt el, hogy több ezer lengyel jött le a nemzeti ünnepünkre?

Egy őshonos nemzetnek tiltják meg, hogy saját történelméről, saját szülőföldjén, saját városait saját maga által elnevezett nevén mondja.

Nézz utána.. Perednek.. Pont most tartottak ott egy helyi népszavazást hogy visszakapja a régi nevét.. és ne a szlovák "Tesedikovo" legyen a neve.. És sikerült a népszavazás. Vissza nevezték.

"Nézz utána.. Perednek.. Pont most tartottak ott egy helyi népszavazást hogy visszakapja a régi nevét.. és ne a szlovák "Tesedikovo" legyen a neve.. És sikerült a népszavazás. Vissza nevezték."

- Hűha! *tapsvihar*

"Magyarország mikor akart elszakadni az Osztrák birodalomtól? Rákócziék idején..."

- Wesselényi-összeesküvés, Bocskai, Bethlen, Báthory hadjáratai Ausztria ellen, Rákóczi-szabadságharc, Jakobinus-mozgalom, 1848-49-es szabadságharc.

És remélem, ismered a vis inertiae kifejezést is.

Olvass egy kis Batsányit, Kazinczyt, Berzsenyit, Vörösmartyt, Kölcseyt.

Olvass pár országgyűlési közvetítést is.

Ha ismernéd behatóan a történelmet, tudnád, hogy gyakorlatilag nem volt egy nyugodt év sem az osztrákok és magyarok között. Nem véletlen, hogy Mária Terézia uralkodása végén nem hívta többé össze az országgyűlést.

II. József pedig sosem koronáztatta meg magát.

Mikor meghalt, az önkényhatalom megszűnése okán zajló örömünnepben a hajdúk végigjárják a házakat, és kardjukkal levágják a számozásokat. A megyeházak udvarán – a megyei előkelőségek jelenlétében – máglyákon elégetik a földmérési iratokat, néhol egy-egy német könyvet, ruhadarabot is. A császár hivatalnokait, akiknél nem találnak magyar ruhát, megkergetik, helyenként fogdába zárják.

Maga Haynau írt így: "A magyarok háromszáz év óta mindig lázadók. Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód, intő példát fog szolgáltatni minden jövendő forradalomnak."

Nem ártana kicsit jobban elmélyülnöd a magyar történelemben - de nem kezdek bele a felzárkóztatásodba.

"Széchenyiék, Wesselényiék már békés együttélésben gondolkoztak.."

- Akkor tévedsz, mert maga Széchenyi mondotta, hogy a monarchia végnapjait járja, és a tartományok elszakadása elkerülhetetlen. Wesselényi nemcsak Magyarországnak, de azonbelül a nemzetiségi területeknek is külön autonómiát, és alkotmányt fogalmazott meg.

De hivatkozhatnék Batthyányira, Klauzálra, Deákra, és a többi. Ha valamihez nem értesz, arra ne hivatkozz.

"A nemzetiségeket meg nem hiába volt könnyü ellenünk fordítani.. Áprilisi törvényeinkbe, a nagy reform csomagba egyetlen lényegi változtatás se volt velük kapcsolatban, tölünk nem kapták meg még csak az ígéretet se, úgy mint az udvartól.."

- Már megint tévedsz. A jobbágyfelszabadítás, és általánosan a 12 pont, amire az egész épült, egyben a nemzetiségeket is érintették.

Ahogy mondtam is: 14 honvédzászlóalj került felszerelésre szlovákokból. A ruszinok, a hazai németek, más nemzetiségek is támogatták a forradalmat.

A horvátoknál is leírtam már, hogy Jelačić szándékosan tulajdonította be maga érdemének a jobbágyfelszabadítást, és titkolta el a hívei előtt a magyarok által felajánlott perszonáluniót, illetve elszakadást. Jelačić császárhű tiszt volt, aki csupán a népfelkelők előtt nemzeti köntösbe bújva szolgálta ki Bécset.

Azt is írtam már, hogy olvass utána, hány de hány nemzetiségek érdekében meghozott döntés volt az alsótáblán a reformkorban, amit a császár visszautasított.

Egyébként a nemzetiségi megbékélés a szabadságharcban már létrejött.

A kiegyezés után pedig 1868-ban példanélküli nemzetiségi törvényeket hoztak meg Magyarországon.

"Romániai magyar ismerősöm is van, ő se mesélte nekem az itt terjedő urbánlegendeket hogy leköpik őket ha magyarul pislantanak.."

- Nyilván az az ember képviseli a másfélmilliós erdélyi magyarságot. Mondtam, válts néhány szót Hegyeli Attilával, a csángó oktatás egyik vezetőjéről, tudna mesélni.

Oké, ezekben tévedtem.

Viszont amiben nem tévedtem.. 1848-49.. Az nem azért indult h elszakadjunk az osztrákoktól.. Csak az áprilisi törvényeket akartuk megvédeni.. Váci kiáltvány is erről szólt...

"Viszont amiben nem tévedtem.. 1848-49.. Az nem azért indult h elszakadjunk az osztrákoktól.. Csak az áprilisi törvényeket akartuk megvédeni.. Váci kiáltvány is erről szólt..."

- Mint '56, úgy '48 forradalmár tömege sem volt homogén. Az egyik vezérszónok, Petőfi például, mint bizonyára tudod, így írt: "akasszátok fel a királyokat". Kossuth kezdettől republikánus volt. A követendő példát a reformkorban általánosan - például Deák BTK-javaslata, és börtön-reformja esetében is - a születendő Amerika adta. Széchenyi sem törekedett másra, minthogy megerősödjön az ország az elszakadás előtt, ne a semmibe ugorjunk.

Igaz, a tisztek és a kormány körében is erkölcsi törést okozott, hogy az uralkodóra esküdtek fel, ám az mikor sunyin, az árnyékból támadt rá a törvényesített önálló magyar kormányra, nyílt szembefordulás következett Béccssel.

"aztán a libatömés megtiltása"

Megint túlzol.

Nem a libatömés van megtiltva, hanem a gépi tömés. Kézzel tölcsérrel, a liba torkát kívülről "masszírozva" lehet libát tömni.

"Megint túlzol.

Nem a libatömés van megtiltva, hanem a gépi tömés. Kézzel tölcsérrel, a liba torkát kívülről "masszírozva" lehet libát tömni."

- Egyfelől ez nem sokban változtatja a mondandóm tartalmát, egészébn nézve.

Másfelől szerinted miért van így? Lásd már: azért így engedélyezik, hogy a papi otthon, az udvarán csinálhassa, de nagyüzemileg nem szabad, hogy kiszorítsanak minket a piacról.

Ez, hogy kézzel lehet, géppel nem, ennyit jelent, lefordítom: kismennyiségben szabad, nagyban nem - mert az már sérti a nyugati piac érdekeit.