Anyukák! Ti nem féltek az államcsődtől?
14:21-es válaszoló! Na végre valaki, aki átlátja a dolgokat! Ezek a dolgokat elbagatelizálók azt gondolják, hogy csak mert nem állami munkahelye van, akkor neki csak a családi pótlék fog ugrani! Hát nehogy pofára essenek! Gondolja, hogy az állami cégeknek annyi, aztán majd a nem állami meg viriböl a jólétbe! Aha persze! Amúgy azért nem rakták át a politikához, mert a kérdező mondatom elejére odaírtam, hogy ANYUKÁK! Mélységesen egyetértek veled! Majd akkor nem az lesz a legnagyobb gond, hogy Pampers vagy Libero pelenkát vegyen-e a gyereknek, hanem, hogy jut-e egy darab kenyér a családnak! És igen, fel lehet nőni biztos egy polgárháború alatt-közben-utána is, de nem kívánom azt senkinek! Én igenis félek egy államcsődtől!
Számomra megdöbbentő dolog, hogy mennyire passzívak vagytok kedves anyukák és ez a nem érdekel stílus elgondolkodtató! És teljesen félreértelmezitek a kérdés lényegét!
Mégis megmondanád, hogy mit tegyek én az államcsőd ellen?
2 gyerekem van a kicsivel még gyeden vagyok, nem azért vállaltam őket, mert a családiból akarok megélni. Mikor vállaltuk őket még nem volt államcsőd, volt megtakarított pénzünk, nekem biztos állásom, a férjemnek úgyszint. Na ehhez képest a megtakarításból annyi maradt, hogy kb 1 hónapig elélnénk belőle, a férjem munkahelyét a napokban számolják fel teljesen, mert az aktuális hatalom tönkre tette, ha állam csőd lesz én fizetést sem kapok, mert rendőr vagyok. Ez mind az én hibám??????? Mit tegyek én ez ellen? Mindenki azt szajkózza, hogy lendítsük fel a gazdaságot, vásároljunk magyar terméket, rendben csak kár, hogy az a legdrágább és a gyedből nehezen veszem meg na mindegy, még a végén megkapom hogy síni járok ide!
A lényeg, hogy teljesen kilátástalannak látjuk itthon a helyzetet és valószínűleg külföldre költözünk, ahol a férjem a szakmájában kb 5× annyit keres, én meg a 10 éve befagyasztott állítólagos jó áltagfizetésemet még wc pucolással is megkeresem.
ma 10:47-el értek egyet. Attól, hogy itt panaszkodunk, nem lesz jobb.
Persze megbeszélni a dolgokat, félelmeket, az más.
De a síránkozás még senkit nem itt előbbre, soha.
Miért, te most érdemben cselekszel valamit? Persze, írd le, hogy félsz tőle, stresszel a csőd veszélye. Ez akkor se jelent semmit, ha még ezren pontoztok le. Én/mi például cselekszünk, svédül tanulok, felkészülünk arra, hogy innen elmenjünk (igen, el: oda ahol megbecsülik a férjemet, aki kutatóorvosként INGYEN dolgozik és ügyel osztályos munkában (na jó, nem ingyen, 34 ezerért), mert csak. Ha nem kapna külföldről ösztöndíjat, itthon akár éhen is pusztulhatna. És ahol én, mint pszichológus is képes leszek valahogyan létezni.) Más lehetőség nincs, ha nem történik csoda. Ennek adunk még 2 évet, mert például szeretnénk ha a babánk majd a nagyik, nagynénik, nagybácsik és hatalmas család közelében nőne fel.
Az ország pedig azért tart itt, ahol, mert egymáson még azt is számon kérjük, hogy ki mitől retteg, ellenben tettekre semmit nem váltunk. Az értelmes kezdeményezések pedig elsikkadnak azonnal. Utálom már néha az itteni felfogást, a család az egyetlen, ami még itt tart. Értem, hogy elgondolkozol a médiából rád áradó szarságokon, azt is értem, hogy felelős próbálsz lenni, de ennek ilyen formában semmi értelme, nem itt kell megnyilvánulnia. Ennyi. Ne szóld le azt, aki nem siránkozik itt, az sem egy túlságosan élhető megoldási/túlélési stratégia.
És érdemes nem a közmédiából (mokka és társai), hanem kicsit mélyebbről tájékozódni, ha már ennyire beleveti magát az ember...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!