Anyukák, akik 1990 előtt születtünk? Mit szóltok?
AKIK 1990 ELŐTT SZÜLETTEK, AZOKNAK KÖTELEZŐ VÉGIGOLVASNI – NAGYON IGAZ !!!
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyapálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt. Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.. És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval… Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
Jajj... én ezt úgy ismertem, hogy akik 1980 előtt születtek. Akkor még nem volt ez rám igaz, most már az.
Hát igen. Haladni kell a korral. :)
92 es vagyok és ilyen volt a gyerekkorom. most tervezünk kisbabát és szeretném ha ilyen lenne a gyerekkora, mint nekem volt, bár 100%-ig ugysem lesz...
Tetszik ez az egész de mit is akarsz ezzel pontosan mondani? Már nem az a világ van, elég szörnyű...de behoztak minden féle fölösleges dolgot és elcseszték az egész világot úgy ahogy van. külön külön nem nagyon lehet, de összefogással vissza lehetne hozni ezeket az időket, bár az embereket ismerve ez nem fog megtörténni
Èn 1981-ben születtem és ez egy nagy baromság amit írnak.
Sajnos sokan sérültek, vagy haltak meg (sajnos manapság is mert a szülök nem elég figyelmesek) ebben a korban.
- Gyerekülésünk nem volt, de apukám autója 100-körpl tudott menni, párom (külföldön élünk) rendszeresen ahol lehet 160-200-al megy. Ennél a sebeségnél már gyerekülés nélkül egy karambol egyenes a hallálal. plussz akkor még ha minden második háztratásban volt autó már soknak számított, manapság háztartásonként 2-t vezetnek.
- gyógyszeres üvegek: anyukám volt olyan jó és olyan zárható felsö fiókba tette ahova még 6 évesen is tilos volt bele nyulnunk. de sok szülö nem volt elég figyelmes és voltak balesetek nem is egy.
- èn úgy oda csuktam az egyik újjamat a fiókhoz, hogy eltörött (örülök hogy védhetem e fájdalom ellen a gyerekemet)
- Testvérem osztálytársa egy családi biciglizéskor elesett és egy köbe beverte a fejét, rögtön meghalt kb 10 éves lehetett úgy vissza számítva 1987-ben.
-èn sokat unakoztam a környéken nem volt gyerek a tesóm 4 évvel idösebb volt, kint is bent is egyedül voltam ha csak szülök nem játszottak (de ök vagy dolgoztak, vagy krtészkedtek). így sokat tv-tem is.
- anyukámék nem engedtek egyedül sehova sem, már 10-12 éves lehettem mikor egyedül mehettem iskolába, addig csak csoportos gyerek kimozdulás lehetett, már akkor is raboltak el gyerekeket, és voltak sajnos durva dolgok.
- az alergia roham most tör rá arra aki egész gyerekkorában alergén környezetben él. az alergia szép lassan alakul ki, mi 20 évig éltünk parlagfü tenger mellett, anyukám pár éve kezdett fulladni a parlagfütöl, most adja ki hatását.
-enegem soha senki nem vert el, de mikor tesómék azt játszották hogy mindenki a másik hátára ugrik és a tesóm maradt alul (legjobb barátaival) és eltörött két csontja egyszerre, akkor a szülök egy össze hívást hoztak és megbeszélték a gyerekkel hogy ez nem müködik és figyeljenek oda egymásra.
- é gyerekkormoba sem ettem zsírosan, de sok gyümölcsöt ettünk. a mai gyerekeknek nagyon oda kell figyleni a táplálkozására, mert régen nem volt milumil hízás segítö tejpép, amivel egy 1 éves gyerek 12 kilós lett.
-kakaóban ma sincs más mint akkor, csak hogy te megvedd írják rá.
-most is vannak a gyerekeknek barátia, és nekem régen is elkellett kéreckednem megomdnani kihez megyek és nem állíthattam be csak úgy senkihez sem. de érdekes a barátaimat is így nevelték.
- a barátnöm egy faluval arrébb lakott minden alkalommal hoztak vittek a szüleink autóval minket.
-apukám szokta emlegetni a félszamü barátját aki egy nyilvesszözés alkalmával veszettte el a szemét gyerekként, akkor ment a mozikban (mert akkor még tv nagyon kevés helyen votl) a tell vilmos és a korházban azt mondtáka kisfiunak nem ö az elsö félszemü tell vilmos abban az idöben.
-nekem nem volt nyakamba a lakáskulcs, az a kulcsos gyerekeké volt akikre nem figyeltek a szüleik, gondolom akiknek nem voltak otthon vagy nem foglalkoztak velük és inkább kéretlenül beállítottak barátaikhoz.
A gyereked pedig olyan lesz amilyennek te neveled. Azt kapja amit töled lát, olyan gyerekkora lesz amilyet te adsz neki.
80-as vagyok. Élek még.
De a világ sokat változott. Nem volt gyerekülés, de autó sem volt túl sok. És a többi. Nem sorolom fel.
Én örülök, hogy most biztonságosabb a világ ilyen szempontból, mert egyébként meg sokkal veszélyesebb mint régen volt.
Csak azt akartam ezzel,hogy mennyivel másabb volt a világ mint most.
Sokminden van ami jobb most(gyerekülés stb)
Viszont az,hogy együtt játszotunk a barátokkal Facebook stb nélkül mennyivel jobb volt.Csak ilyeneken gondolkoztam el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!