Anyukák, akik 1990 előtt születtünk? Mit szóltok?
AKIK 1990 ELŐTT SZÜLETTEK, AZOKNAK KÖTELEZŐ VÉGIGOLVASNI – NAGYON IGAZ !!!
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki! Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyapálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt. Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.. És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval… Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
"nekem nem volt nyakamba a lakáskulcs, az a kulcsos gyerekeké volt akikre nem figyeltek a szüleik, gondolom akiknek nem voltak otthon vagy nem foglalkoztak velük és inkább kéretlenül beállítottak barátaikhoz."
Énrám figyeltek a szüleim, mégis kulcsos gyerek voltam. Viszont nem tartott addig a napközi, ameddig a szüleim munkaideje, jártam még olyankor iskolába, amikor minden 2. szopmbaton nem volt tanítás, viszont volt munka stb. És ha bementünk a barátokhoz, akkor azok szülei figyeltek ránk is.
nekem nem tetszenek az ilyenek :)
mikor mi voltunk gyerekek, az öregek pont úgy siránkoztak az ő elmúlt korukról mint most ti! :D
meg majd a mi gyerekeinknek is nyíg majd a szájuk, hogy nekik milyen jó volt... :)
és ez mindig így les, változik a világ, mi is változzunk vele, hogy fiatalok maradjunk :)
apukám pont a napokban mondta, hogy gyerekkorába nem volt se TV-jük se hűtőjük csak félautomata mosógépük. na, azt a kort is visszasírjuk? :)
nekünk egyébként volt gyerekülésünk, csehszlovákiából hozták a szüleim, nem is gondoltam, hogy ez egy nagy dolog lehetett akkor (1983-84) :)
Az utolsónak telejsen igaza van.
A világot mi formáljuk. te neveled a gyerekedet és te engeded meg neki mindnet. te teszed gyerek ülésbe és te adsz rá bukósisakot. te nem tanítod meg barátkozni, és te kapcsolod be a tv-t neki. Te veszed meg a dvd- lejátszót, és te kötteted be az internetet.
Te vagy a szülö aki lehülyézi a gyerek elött a tanárt majd a gyereke dugyan ezt tanulja töled.
Akkor mit sírsz? miért teszede ezeket ha régen jobb volt?
egyszerüen ne ültesd gyerekülésbe és ne tegyél bukót a fejére.
Az elmúlt 20-30 évben addig soha nem látott technológiai forradalom ment végbe,természetes hát,hogy ez sok mindent hozott magával.Az élet ezelőtt egyszerűbb volt,ennélfogva könnyebbnek és élhetőbbnek is tűnik ilyen távlatokban,de azért ma már kevesen tudnának meglenni az internet,az automata mosógép,az elektromos kézi mixer,meg a mobiltelefon nélkül,hogy csak a legfontosabbakat említsem,és akkor még nem beszéltem az orvostudományokban elért vívmányokról.
Okosan kell élni,és az arany középutat választani.A régi dolgok nem az ördögtől valóak,ahogyan az újak sem,ötvözni kell a kettőt,akkor lesz teljes és szép az élet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!