Magyarországon mikor fog ki alakulni egy egészséges társadalom?

2010-12-30 19:47-i hozzászóló. Persze, ha a másik szarban van, akkor segítenek rajta. De megnéznélek, mit szólnál, ha a szomszédod, akinél 2 hete tüzet oltottál, nyerne a lottón pár 100 milliót, vagy hirtelen sztár lenne. Gondolom nem vinnél át neki 1 üveg pezsgőt, hogy gratulálj neki...

És pontosan ez a gond ebben az országban! Pl. kollégák/barátok. Az egyiket előléptetik, az eddigi fizetése többszörösét kapja, jobb munkakörülmények, stb. A másik belesárgul az irígységbe, hiszen ő is pont ugyanolyan jól dolgozott, stb. És fuccs, a barátságnak.

Kizárt, hogy tényleg tudjon az előléptetett kollégával örülni. És megy a rosszindulatú támadás. Biztosan azért őt léptették elő, mert benyalt a főnöknél, stb.

Amíg az emberek hozzáállása nem változik meg, addig nem lesz egészséges társadalom!

" magyarok a pesszimizmust illetően továbbra is az EU élmezőnyében foglalnak helyet, egyedül Bulgáriában élnek nálunk borúlátóbb uniós polgárok, ott a lakosság 38 százaléka elégedett az életével, míg Magyarországon ez az arány 46 százalék"

Hogy Magyarországon nem elégedettek az emberek az nem bizonyítja, hogy pesszimisták. Ide költöztetném pár évre azt az idiótát aki ezt a felmérést készítette és majd megnézném utána a pofáját.

Én a szerb/román határhoz lakok közelebb, az átlagember itt nem pesszimistább mint a helyzet indokolná, pedig az osztrák határ közelében valószínűleg jobb a helyzet, mint itt. Segítőkészség is rendben van szerintem, az összes szomszéddal jó viszonyban vagyunk, és ez egyébként inkább jellemző, mint amit te (a kérdező) említettél.

Egyébként ha megengedsz egy kérdést, melyik országot tartod példaképnek ebben a kérdésben?

Soha.

-A magyarság leghalálosabb ellensége a magyar mentalitás.

Eddig is csak azért voltam pesszimista, mert megvalósítottam azt, amit a felmenőim közül évszázadok óta senki, még a legutolsó paraszt se: nem tudtam ebben a tyúxaros (pardon: méltatlanul kárhoztatott) országban saját családi otthonhoz jutni.

Most mán az is látom, hogy próbáljam eztet másként nézni: igaz, hogy otthonom évtizedek múltán sincs, de legalább diplomám van.

Hát, nem tudom. Lehet, hogy inkább lennék egy utolsó paraszt a 100 évvel ezelőtti magyarországon, mint otthontalan diplomás a mában? Wazz. Mentsetek meg! Megint pesszimista lettem!

soha, sajnos

ahhoz ostobák és irigyek vagyunk