Mi volt ez az inflációs hullám nálunk?

#10-11-nek (kérdezőnek):

Kiemelten kérted hogy ne Orbánozzon senki, így kompromisszumos megoldásként azt válaszoltam, hogy nagyon összetett folyamat eredménye.

Ha most azt kéred hogy fejtsem ki bővebben, akkor azt egy "fél órás" Orbánozás követné, tehát hagyjuk!

TIZENKÉT éve van TELJHATALMÚ kormányzási joguk, mindenféle kontroll nélkül.

Kinek rójam fel? Gyurcsánynak?

A piac a bizonytalanságot és az instabilitást MINDIG beárazza. Márpedig ahol először a járványra majd a háborúra fogva rendeleti kormányzásvan, amikor is egyik napról a másikra hozhatnak nagy horderejű, egész országot érintő döntéseket mindenféle előkészítés, hatástanulmány vagy egyeztetés nélkül, ott bizony nagyfokú a bizonytalanság, ami kockázatot jelent.

Plusz, ahol kommunista módszerekkel (árstop) belenyúlnak a gazdaságba, ott nem lesz stabilitás.

Röviden: a nálunk tapasztalható, környező országoktól jóval magasabb fokú infláció oka egyérelműen a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának eredménye.

Nyilván egyik pillanatról a másikra Orbán Viktor nem felejtett el kormányozni...

Egyértelműen a nemzetközi helyzet az oka.

A Covid azt hozta, hogy iszonyatos kereslet csökkenés volt sok ipari - mezőgazdasági szegmensben. Erre a legtöbb országban úgy reagáltak,hogy mesterségesen fenntartották az ágazatokat, iszonyatosan sok pénzt beletolva. Aztán hirtelen kereslet növekedés lett a Covid után, ami inflációt gerjesztett.

A másik a háborús helyzet és a szankciók és az EU - USA politikája.

Nézzük csak: energiaválság. Miért lett? Hát azért, mert a politikai akarat hisztérikus hangulatot gerjesztett a piacokon az ellátási láncokban.

Nyilván gáz van, kitermelés van, technológia van... miért ugrott az ára 6-7 szeresére?

Csakis az EU elcseszett gazdaságpolitikája miatt... pánikot keltett minden cselekedete.

Az energia árrobanás pedig mindenbe meglátszik, hiszen energia nélkül nincs gazdaság, nincs termelés, nincs szállítás, stb.

Ez a kettő pedig egy inflációs spirált hozott létre, melyben a gazdasági ( termelés, feldolgozás, szolgáltatás, szállítás, kereskedelem) szereplők egyike sem akar veszteni, tehát egymásra hivatkozva folyamatosan árat emel.

Egyedül a fogyasztás drasztikus csökkenése állíthatja meg az inflációt, de sok európai országban sokkal jobban élnek az emberek, mint ahogy lehetne, sok a tartalék...

Ezt egyszerűen nem lehet pontokba szedve elkülöníteni, mert szinte minden-mindennel összefüggésben van.

Például amikor az adó csökkentése, helyett bevezette az üzemanyagra az ársapkát, akkor az a kisembereknek látszólag jó volt, de a kereskedelmi szektorra NEM VONATKOZOTT.

Egyenes következmény volt hogy az üzletek áremelést csináltak, a durván megnövekedett szállítási költség miatt, és természetesen azokra a termékekre, amelyeknek a legnagyobb a forgalma.

Ezután bevezették az "ársapkát" bizonyos ilyen termékekre. De nyugodtan nevezzük nevén, vagyis "Maximált fogyasztói ár"-nak. Röviden: Max. fogy. ár:

A Kádár-rendszer MINDEN termékén megtalálod ezt a jelzést. Bocs, ezt nem tudtam kihagyni.

Ennek egyenes következménye volt hogy a többi nagy forgalmú termékre terhelték rá a veszteséget, amik általában az élelmiszerek, illetve a forgalomban való mennyiségüket a törvényi minimumra korlátozták, ezzel is ellensúlyozva a veszteséget.

Ezt a qrmány nagy bölcsen MEGISMÉTELTE, a max. fogy. áras termékek körének kiszélesítésével.

Újabb, nagyon durva inflációs hullám várható, arányiban nagyjából akkora, mint az előző. Arányiban, tehát nem számszerűleg, hanem SZÁZALÉKOSAN.

Megpróbálom összefoglalni ahogy én látom.

Az eurózóna infláció 9.2% a tavalyi évre, Magyarországon kb. 15% várható. Ezt támasztja alá az állampapírok kamata, nyugdíj és minimálbér emelés is. A kettő között 5-6 százalékot szokták Orbán inflációnak nevezni.

A Fidesz stratégiai célként nem az infláció letörését és az euró bevezetését határozta meg, ez a kommunikációból egyértelmű. Ők a gazdaság növekedését és a foglalkoztatottság növelését tűzték ki célul. Ha megnézed mindig ezt a két statisztikát veszik elő.

Az infláció növekedése magával vonja a gazdaság növekedését is. A foglalkoztatottságot úgy növelik már évről évre, hogy a forint gyengesége vonzza a külföldi tőkét. Az olcsó munkaerő és a gyenge forint miatt ideköltöző rengeteg multicég miatt a foglalkoztatottság is kedvezően alakul.

De ez az előny egyben átok is. A gyenge forint miatt (kb. 10-15 százalékot gyengült a forint idén az euróhoz képest) a cégek, akik importálnak, kénytelenek árat emelni, mivel hiába ugyan annyiért szerzi be az árut, annyit romlott a forint, hogy kevesebb profittal tudja eladni. Tehát ha Németországban van egy 25 százalékos élelmiszer áremelkedés, akkor az begyűrűzik hozzánk is az import révén, és erre még rájön az árfolyam okozta emelkedés is. Ez az egyik eleme az élelmiszer inflációnak. A másik eleme az, hogy a kormány nem enged a rezsicsökkentésből, és extraprofit adó révén beszedi a multiktól. Akik nyilván beépítik az árba ezt. Tehát azzal, amennyivel kevesebbet fizetünk a rezsiért, annyival többet fogunk élelmiszerért. A harmadik az élelmiszer ársapka, a veszteséggel eladott árukat a nem ársapkás termékek árainak növelésével fogják kompenzálni.

Tehát az Orbán inflációt a forint gyengesége, az árszabályozások alkotják, amihez hozzátársul a magyar élelmiszeripar gyengesége is. A forint gyengesége vonzza a befektetőket, amivel növekszik a foglalkoztatottság, de ez növeli az inflációt is a fentebb kifejtett okok miatt. Az infláció a gazdaságot is növeli, ez jó a Fidesznek papíron, mert elmondhatják, hogy elkerülték a recessziót az EU-hoz képest. A forint államadósságra is kedvezően hat az infláció, mivel ennyivel kevesebbet kell forintban visszatörleszteni. Röviden: a fidesz más gazdasági mutatókat határozott meg célként. Ők úgy gondolkodnak, hogy a magas foglalkoztatottság és az olcsó munkaerő fontosabb, mint az 5-6% "Orban infláció".

#17-nek:

Bocs, de ezt nem hagyom szó nélkül!

Hagyjuk végre az ostoba statisztikai trükközéseket, mert az sehová nem fog vezetni. Csak ahhoz a pofára eséshez, amihez az abban hívők részesülnek.

Az infláció százalékos értékének meghatározásába belevesznek rengeteg olyan dolgot amit szinte alig vásárolnak az emberek, ennél fogva pedig a kereskedők sem azoknak az árát fogják emelni, hanem a nagyobb forgalmú termékekét!

15%?!

Az élelmiszerek ár simán volt 100% felett, és te sem a kenyér-pirítótól vagy a LED izzótól fogsz böfögni!

És szerinted a foglalkoztatottság növelését tűzték ki célul?

Azért számolják fel szép lassan a köz-foglalkoztatotti réteget? A szakmunkásokat eleve kizárták, nekik nem újítanak szerződést sehol, a 8 osztályosok létszámát pedig drasztikusan leépítik. De ez az egész közmunka-program már az első pillanattól halálra volt ítélve.

Mivel az állam fizette a munkabérüket, ezért már például a HIVATALOK is köz-foglalkoztatottakat alkalmaztak adminisztratív munkára. De hogy egy konkrét példát is mondjak: a pécsi tűzoltóság még az informatikusukat is közfoglalkoztatottként alkalmazták, xarért-h'gyért.

Nem is értem, hogy mire számítottak?!

És az hogy jött ki neked, hogy a forint gyengesége vonzza a befektetőket?

Magyarországon a minkabér-megállapítás már réges-régen kettészakadt állami, és magánszférára. A törvényi munkabéreket már szinte csak az állami szférában alkalmazzák.

Egy építőipari segédmunkás például fel sem kel napi 12.000 forint alatt, az pedig havi 20 nappal számolva is 240.000 nettó.

Nagyon elveszel az elméleti okfejtésben, eközben viszont a realitás elmegy melletted.

19: az infláció pedig 15% lesz. Pénteken erre visszatérhetünk. Nem véletlenül ennyivel emeli a nyugdíjat, minimálbért és az állampapírok kamatát. Ez úgy jön ki, hogy átlagolják az előző 12 hónapot.

A benya pl. 11 hónapig 480 forint volt, decemberben pedig 30%ot emelkedett. Tehát (11*0+1*30) / 12 az éves átlagos infláció a benzinen. Nem pedig 30.

Nem mondom hogy egyetértek a 15 százalékkal, de papíron ennyi lesz. Pont.