Az ellenzékiek miért nem képesek elfogadni, hogy Magyarország nem diktatúra, hanem demokrácia?

#41-#43

Gondoltam, hogy a saját szavaiddal nem vagy képes megérvelni, ezért helyette belöksz valami linket. Ezekszerint a politológus barátod mégsem mondta el olyan jó, ha nem tudod vissza mondani. :)

Mint arra az egyik forrásod is rávilágít, a választási rendszer nem a Fidesznek, hanem a legtöbb szavazóval bíró pártnak kedvez. Ha az ellenzéknek lett volna 3 millió szavazója, a Fidesznek meg 2 millió alatti, akkor ma az ellenzéknek van 2/3-a.

Így szerepelt volna a Fidesz más országok választási rendszerében:

[link]

„Az ország legnépesebb városának számító Budapest súlya az előző rendszerben megválasztott törvényhozásban jóval nagyobb volt a mainál, a főváros a jelenlegi 18 helyett 32 választókerületre volt osztva (valamint a a pártok eredményétől függően akár 28 területi listás mandátum is kiosztható volt Budapesten).”

Ez nem igaz, gyakorlatilag ugyanakkora Budapest szerepe. Az új rendszerben jóval kevesebb a mandétumok száma, és emiatt a választókerületek száma is. Az előző rendszerben a 176 EVK-ból 32 volt budapesti, a mostaniban 106 EVK-ból 18. A régi rendszerben 18%-a volt budapest az EVK-knak, a mostaniban 17%. AZ új rendszerben nincsenek területi listás mandátumok, de a listás mandátumok a lakosságarányosan alakulnak, pontosabb a részvételi arány szerint, ami jellemzően Budapesten szokott legmagasabb lenni.

Tehát hol is van az előző rendszerben az a jóval nagyobb budapesti súly?

„A 2014 előtti választási rendszerről elmondható, hogy olyan mandátumelosztást eredményezett, amely viszonylag pontosan lekövette a választás alakulását.”

Régi választási rendszer:

1990 MDF listás szavazatarány 24%, elnyert mandátumok 42% -> 75%-kal több, mint amennyit a listás szavazatok arányából következően nyertek volna

1994 MSZP listás szavazatarány 33%, elnyert mandátumok 54%. -> 63%-nyi többlet

1998 Fidesz listás szavazatarány 28%, elnyert mandátumok 38% -> 36%-nyi többlet

2010 Fidesz listás szavazatarány 53%, elnyert mandátumok 68% -> 28%-nyi többlet

Új választási rendszer:

2014 Fidesz listás szavazatarány 45%, elnyert mandátumok 67% -> 48%-nyi többlet

2018 Fidesz listás szavazatarány 49%, elnyert mandátumok 67% -> 36%-nyi többlet

2022 Fidesz listás szavazatarány 54%, elnyert mandátumok 68% -> 26%-nyi többlet

Én úgy látom a 2014 előtti választási rendszer sem követte jobban a váasztás alakulását. A két legaránytalanabb kapásból 2014 előtt rendszer (1990-es és 1994-es).

Ajánlom figyelmedbe a 2010-es é 2022-es választásokat, szinte ugyanaz az arány, pedig két különböző rendszerről van szó.

„A kormánypártok ugyanis az új OEVK-k kialakításával az Egyesült Államok egyik legkevésbé kellemes hagyományát, a gerrymanderinget honosították meg hazánkban. A gerrymandering lényegében a választókerületek oly módon történő átszabását jelenti, hogy az tisztességtelen előnyhöz juttasson egy pártot. ”

Ez az állítás teljes hazugság. Vidéken oylan szintű fölénye van a Fidesznek, hogy kb mindegy miképpen kerülnek felosztásra a körzetek, majdnem mindegyiket viszi. Átlagosan 60% volt a Fidesz fölénye a vidéki körzetekben. Az ellenzék fölénye a budapesti körzetekben kevesebb, kb 55%.

Ha gerrymanderingről lenne szó, akkor abban a kevés ellenzéki kerületben lenne jóval nagyobb, kb 70% körüli fölény, a Fideszes körzetekben meg gyenge Fideszes győzelem lenne, alig 50% feletti.

A leglényegesebb dolog felett elsiklottál!

Írjál már példákat arra, amikor személyeskedtem! Az előző kommentedben azon problémáztál, hogy én oltogatok másokat, és személyeskedem. Mikre gondolsz konkrétan?

#44

Márpedig demokrácia vagyunk, a diktatúrától távol állunk:

[link]