Az LMBT-sek mi jogon akarják eldönteni, hogy nekem mi az, ami árt (pl. melegházasság)?

"Én tegyük fel 160 cm vagyok, és nem érzem magam egyenlőnek a társadalomban, mert az átlag magasság 170 cm. Ezért követelm, hogy minden 170 cm magasságot elérő emberből vágjanak vissza legalább 10 cm-t, így enyhítve az én szorongásomat. [...] Ugyanez a melegházasság is."

Kérdező, jelen helyzetben te nem azért küzdesz (vagy inkább vergődsz), hogy a 160 centisek vissza ne vágjanak a te 170 centidből 10-et, hanem azért, hogy a 160 centisek véletlenül se húzzanak magassarkút, hát hogy képzelik már, hogy ugyanolyan messzire el akarnak látni, mint te. Persze ez így már szánalmasabbnak hangzik.

Örülök, hogy meg sem próbáltad cáfolni, hogy ez az analógia helytállóbb, mint a tiéd, ezzel indirekt módon beismerve, hogy nem is tudnád.

Btw te fixálódtál rá úgy a témára, hogy tucatnyi veled egyet nem értő hozzászólóval vitázol (bénán) már a hatodik oldalon keresztül, egy olyan kérdés alatt, amelyet TE magad írtál ki hergelő célzattal, mert nem bírod feldolgozni a tényt, hogy vannak melegházasságot pártolók. Mindezt annak ellenére, hogy neked állítólag bőven elég, ha az itthoni politika kiszolgálja a regresszív értékrendedet. Számomra világos, hogy a "többségi" státuszodat félted, mert látod, hogy a nyugati társadalmak sorra hagyják maguk mögött azt, amiben te olyan mélyen hiszel.

Szerintem a kérdező nem olyan idióta, mint amilyennek a válaszai alapján tűnik, csak baromira elfogult, látszik hogy kimosta az agyát a kormánypárti média.

Kedves kérdező, most van egy kis szabadidőm, szóval nagyon szívesen leírom, hogy miért nem értek veled egyet. Tudom, hogy számodra új és ismeretlen a homoszexualitás, az általad hallottak alapján – tévesen – züllöt, aberrált, gusztustalan fertőnek gondolod azt, ami ezzel képes párhuzamba állni.

Őszíntén beszélve, régen én is így gondoltam, ezt súlykolták belém, egy konzervatív környezetben, egy keresztény faluban felnőve. Mikor felfedeztem a saját preferenciáim, és szembesültem azzal, hogy önmagam vagyok, akitől a legtávolabb igyekeztem tartani az önképem, egyszerűen szertefoszlott bennem a világ. Tudom, nehéz ezt megérteni, ha az ember nem élte át, nem is várom el, csak egyszerűen szerettem volna tudatni, hogy teljesen megértem azt, amiért te azt az álláspontot képviseled, amit a válaszaidban tükröztél.

Nem kérhetem, hogy ezen változtass, nekem 8 évembe telt, ami alatt 24/7-ben az öngyűlölet és a saját magammal szembehelyezkedés legintenzívebb formáit éltem át. Azt viszont van bátorságom kérni, hogy akadályokat ne gördíts az életünk elé. Minimális az a gond, amelyet neked okozna egy esetleges legalizálása a melegházasságnak, nekünk viszont különbséget jelentene a folytonos rejtőzködés, szégyenkezés és egy jobb élet, boldogság között. Nem hiszem, hogy ezzel olyan áldozatot kérek, amit egy átlag ember ne volna képes meghozni.

Így hirtelen ez jutott eszembe, de ha esetleg van valami észrevételed, kérdésed, véleményed, nagyon szívesen reagálok rá itt, a válaszok között, de akár privátban is.

56: nagyon jól leírtad, én is ilyen vagyok: megpróbálom elmagyarázni és megértetni a másikkal az érem másik oldalát, hogy kiprovokáljam belőle az empátiát, mert számomra annyira hihetetlen, hogy egyes emberek tényleg ennyire gonoszak és romlottak lennének, de sajnos van, akinek nincs. Vagy azért mert így született, vagy mert valami miatt ilyen lett.

Amikor már kezd az agyamra menni az érzékenyítés, akkor mindig belegondolok, hogy pont az ilyenek miatt, mint a kérdező, van rá szükség. Hiába nem érez empátiát, legalább elgondolkodik azon, hogy ő megy szemben a forgalommal.