Helyretennétek bennem ezeket a dolgokat?

"Csakhogy az a befolyási terület pedig nem szeretne ővele barátkozni, mert olyan nagyon nem volt vele jó barát."

USA meg EU nélkül még mindig oroszbarát kormány lenne.

Az USA és EU gazdasági érdekeit sértette Oroszország GAZDASÁGI terjeszkedése, mi jó helyre álltunk, emiatt még jobban szívta az EU a fogát, hiszen nem sikerült Orbánt megbuktatni, ráadásul állandóan beszól nekik.

El kellett vinni oda is a demokráciát meg megpuccsolni a kormányt, erre meg Putyin erőszakkal válaszolt, mert gazdaságilag már nem tudott mit.

"És ebben nem az a lényeg, hogy neki van-e erre legitim igénye, hanem hogy erővel elveszi."

Mint az USA a Közel-Keleten, vagy az Izrael-Palesztina között dúló dolgok?

Esetleg még Pakisztán meg India? Vagy Taiwan meg Kína? Észak és Dél-Korea?

"itt nem arról van szó, hogy kinek van igaza. Egyszerűen ketten akartak egy almát, erre oroszország erővel elvette, mert ő volt az erősebb."

Az USA és az EU lelkén meg most is szolidaritás mögé csomagolva ugyanúgy szárad az ukrán lakosság halála. Hiszen AMI TÖRTÉNT, MEGTÖRTÉNT! Nincs Dr. Strange, aki visszaforgatja az időt.

Innentől, ettől a pillanattól kezdve kellett volna racionálisan elemezni a helyzetet, amit meg is tettek... Továbbra is gazdasági érdekek vezérlik őket, anyagi haszonszerzés, presztízs fenntartása, a két nagyhatalom civakodását pedig az ukrán civilek szívják meg a legjobban, utána meg a csóróbb országok, akiknél emiatt drágul majd minden.

Ettől propaganda a propaganda, nem azért, mert elhiszem azt, amivel Putyin kábítja az otthoni népet.

Mert ha elkönyvelnék a veszteséget, hogy Ukrajnát nem sikerült átállítani, akkor az hatalmas arcvesztés lenne, ezt meg geopolitikailag nem engedheti meg magának sem az USA, sem az EU. És nem azért, mert utána visszaállítaná Putyin a régi Szovjetúniót, mert ez ugyanolyan túlzó baromság, mint a gyerekek tömeges átműttetése.

Viszont onnantól a világ szemében az EU és az USA veszített harc nélkül, eljátszhatnák ugyan a mártírt, hogy a világbékéért és az áldozatok csökkentéséért, de azzal a NATO lényegét veszítené. Mondjuk így is, csak így még jobban be lehet adni a sötétben tartott gombáknak (mert nyugaton is vannak ám ilyenek, hát még az USA-ban), hogy rosszabb is lehetett volna.

Tudod, mint a covidnál, aki 3 oltással meghalt. Oltás nélkül kétszer hal meg.

"Könnyű látni, kinek milyen érdekérvényesítési stílusa van: az egyik pénzmegvonással fenyeget, meg jogállami mechanizmusokkal, a másik meg tankokkal vonul be."

Az egyik egyértelműen kommunikál, a másik a passzív-agresszív csúszós lejtős stratégiát használja, hogy bekebelezzen.

Amúgy ilyen érveknél is annyira hangsúlyossá válik, hogy sose voltál igazán szegény, sosem éltél igazán nyomorban és az életedért se kellett küzdened, menekülnöd a szó szoros értelmében. Emiatt ezen dolgok egy része nagyon távoli, egy másik része pedig maga a mumus, amivel sosem mertél szembenézni, az említésétől is rettegtél.

Tehát számodra a halál ami mindennél rosszabb. Tudod azt kívánom, hogy bár az emberek többsége ugyanezt elmondhassa magáról. Újabb érv, amiért nem értik a Fidesz meg Putyin sikerét. Vannak emberek, akik már szembenéztek a halállal, esetleg visszajöttek a halál torkából (nem olyan drámai önfejlesztő gurus módon, hanem csak sz..r életük volt), így számukra inkább a megváltást, a szenvedés véget érését jelentené. A lassú sorvadás megszűnését, a félig elszaladt élet miatti nyomor elkerülését jelentené.

Nem vagdossák magukat, mint a divatemósok. De nem is életigenlők, mert annyira nem sok jót adott nekik az élet.

Egy ilyen embernek sokkal rosszabb, ha pénzmegvonással fenyegeted, mintha halállal.

És ezt az EU is tudja nagyon jól, nem véletlenül szüntették meg a halálbüntetést is. Pontosan ez volt a feltétele annak, hogy a nyugati típusú demokrácia működhessen a fogyasztói társadalommal.

"történelmi tapasztalatai is vannak arról, milyen fasza is az oroszok befolyási övezetében élni."

Volt biztos lakhatás ha dolgoztál, megfizethető volt minden, nem voltak ekkora társadalmi különbségek, ami miatt az emberek barátságosabbak voltak egymással és megjavítottuk a termékeket, nem lecseréltük, tartós volt minden, az üveg visszaváltható (környezetvédelmi lobbi nélkül is), nekem teljesen más képem van róla, mint neked, aki az elnyomást látta abban is. Ezt mondom, más kulturális háttér.

"amit Brüsszel csinál, az beavatkozás egy szuverén ország belügyeibe, de az oroszoknak meg megvan a maga igaza."

Brüsszelnek is megvan az igaza a saját szemszögéből, csak ne a mi kárunkra menjen a játék.

De egyelőre még a szankciókkal is velük cseszik ki az ukrán lakosság után második legjobban.

Kb mint mikor a milliomos a lakógyűlésen pattog, hogy ezt meg azt meg kell lépni mert nehogymár meg elvből csakazértis. Igen? Kifizeti a kompenzációt a többi lakó helyett? Szavazni se kéne lakógyűléseken sem, ha nem a lakók pénzére menne ki a játék.

"csakhogy ezzel azt is elismerjük, hogy amit oroszország csinál, az is visszataszító. És az is."

Csakhogy Oroszországot az egész nyugati, balliberális média pocskondiázza, míg az USA-t ugyanez a média az egekig magasztalta, hogy üldözi a sivatagban a terroristákat.

"a pontos párhuzam az lenne, ha Amerika megtámadná Mexikót, és az északi területeit magához csatolná."

Mexikó milyen STRATÉGIAI jelentőséggel bír az USA számára? Bolíviának pl. egy időben felvásárolta a vízkészletét, csak fellázadt ellene a nép.

Venezuelával, Chilével meg Kubával is voltak neki csörtéi. Escobar idején Columbiával is. (Azóta sem árulnak drogokat az USA-ban... Oh wait)

"ettől még az oroszok szintén erőszakkal, de nem éppen demokráciát exportálnak. Fel nem foghatom, hogy ez hogy nem fér bele az emberek fejébe."

De a fejembe fér. Utálom a demokráciát.

Bevallom, a közepén volt egy elgyengült pillanatom, amikor azt hittem, valami konstruktív is kisülhet ebből a párbeszédből, ezért mentem bele, de megint tévedtem. Amiket írsz tele van kettős mércével, csúsztatásokkal, meg nettó valótlanságokkal is.

Egyfelől szidod a szocialistákat, hogy pozitívan diszkrimináltak népcsoportokat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére (hozzáteszem: én sem értek egyet vele), közben pozitívumként említed a szovjet szocializmust, mert ott bezzeg beavatkoztak is kiegyelnítették a dolgot - ami egy sokkal erősebb pozitív diszkrimináció.

Cinikusan kijelented, hogy az egyenlőség, naiv mítosz, majd felrovod a demokráciának, hogy nagy a társadalmi egyenlőtlenség - bezzeg a jó kádári időkben. Mindeközben Orwellt idézed, akinek a legismertebb regénye éppen a totalitárius sztálini diktatúrát idézte meg nem túl dicsőségesen.

Romantizálod a szocialista időszak megfizethetőségét, amiben alaptétel volt, hogy egy kabát egy havi fizetés, egy mosógép háromhavi fizetés, egy autóra meg éveket kell várni. Ahhoz, hogy előre tudj lépni, alap, hogy a munkahelyed mellett fusizol, meg magad termeled az élelmiszered egy részét. És igen: nem szemetelsz, mert még a tejeszacskót is szétvágot szőlőtőkét kötözni, hiszen a kötözőzsineg pénzbe kerül. Ha ezt így csinálod, akkor fel tudsz nevelni egy családot a saját két kezeddel épített házadban. De igen: cserébe tervezhetően és kiszámíthatóan, ez igaz.

Aztán ezt az egészet személyes vizekre tereled, nagyokat drámázva olyan agymenésekkel, mint a szegény ember nyomora, akinek az élete olyan szar, hogy a pénz megvonása rosszabb mint a halál, meg hogy én a fene nagy jólétemben nem tudhatom az milyen. Mintha tudnál rólam bármit is. Meg mintha releváns lenne egyáltalán. Belemehetnénk mi számít nyomornak, de maradjunk annyiban, hogy nem vagyok az a jómódú úrigyerek, akinek leírtál - finoman szólva sem.

A legszebb, hogy ezt a "nyomort" persze Brüsszelnek tulajdonítod, nem véve tudomást a számokról, amelyek szerint, Amerika és Brüsszel szövetségi rendszerében érdekes módon valahogy magasabb az életszínvonal, míg Oroszország jelenlegi vagy egykori befolyási övezetében nem így van (pl Kelet- és Nyugat-Németország között is a mai napig nagy a különbség). Persze, nyilván ez kizárólag azért van, mert a nyugat mindenkit ellehetetlenít, aki nem vele van ugyebár.

Olyan elképesztő ferdítéseket írsz, hogy a hajam égnek áll. Hogy az USA háborúit mennyire isteníti a nyugati média?? Én még életemben egyetlen istenítő cikket sem olvastam. Egy csomó kritika éri az USA-t a felemás és sikertelen háborúi miatt. Nyilván nem szankcionálják érte, de pl az oroszokat sem szankcionálta senki a szíriai beavatkozásért, grúziai, vagy csecsenföldi akciói miatt - kb ezek a megfelelő párhuzamok az USA háborúinak, vagy az általad említett latin-amerikai konfliktusoknak.

Az ugyanakkor már más tészta, amikor Oroszország oly módon kezd el terjeszkedni, hogy egy általa szerződésben elismert országból kezd el területeket elfoglalgatni és magához csatolni. Ez a kettő baromira nem ugyanaz a témakör. Az USA nem kezdett el magához csatolni területeket egyik országból sem, meg nem rohanta le tankokkal sem Kubát, sem Venezuelát, sem Bolíviát. Oroszország éppen ezt teszi Ukrajnával, és közli, hogy ő az áldozat. Az én pofámról sül le a bőr.

Meg hogy Amerika felvásárolta Bolíva vízkészletét?? A vízszolgáltatót akarta privatizálni az akkori helyi kormány egy brit-amerikai befektető cégnek, ami felkeléseket váltott ki a népből és megbuktatta a kormányt. Lehet vitatkozni azon, hogy melyik volt a helyes/helytelen megközelítés, simán elfogadom, hogy nép jól tette, amit tett, tőlem az is lehet, hogy ezek tök etikátlan cégek voltak - fogalmam sincs -, de az állítás akkor is abszurd és nem igaz. Ez kb olyan, mintha azt állítanánk, hogy az E.on felvásárolta a Pakson termelt áramot.

Meg hogy a halálbüntetést azért tiltották be, hogy erre alapuljon a fogyasztói társadalom. Ez legalább akkora kreténség, mint Ausztrália gyilkos medúzái és a NATO. Egyrészt baromira nem ezért vezették ki, hanem mert a tapasztalati mérleget nézve alig van előnye, hátránya viszont sok. Belemehetünk, de teljesen más téma. Másrészt meg a fogyasztói társadalom őshazájában, Amerikában az államok többségében még mindig engedélyezett (de pl Japánban és Taiwanon is az). Ugyanakkor pl Mongóliában, Kazahsztánban is kivezették, amik meg nem kifejezetten fogyasztói társadalmak. Szóval, hogy téged idézzelek: "ennyire ne hazudd el a tényeket".

Igazából te nem a demokráciát utálod, egyszerűen csalódott és kiábrándult vagy. Ez amúgy érthető is, és valójában tökéletesen megértem a Fidesz és Putyin sikerét is, hiszen nagyon jól értik az emberek fájdalmát. Csakhogy a gond az, hogy amit a Fidesz propagandagépezete csinál, hogy rájátszik erre a csalódottságra, és azon keresztül irányítja az embereket.

Valójában Orbán Viktor és Magyarország mozgástere nagyon-nagyon bekorlátozott, és ezt szerintem ő is nagyon jól tudja, de nyilván nem ezt kommunikálja, mert fájdalmas ezzel szembenézni. Azt sokkal jobb hallani, hogy mi mindent jól - sőt: jobban! - csinálunk, és azért haragudnak ránk, mert mi vagyunk a jó példa, ami megdönti a rendszerüket. A magyar ember pontosan ezt akarja hallani, hiszen történelmileg hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy különlegesek vagyunk, és valaki direkt minket szívat.

A végeredmény az, hogy Orbán Viktor nem igazán oldja meg a szegény ember problémáját, csak kimondja azt és igazolja. Ettől a szegény ember jobban érzi magát, hogy törődtek vele, még akkor is, ha amúgy nem lett jobb semmi sem. A helyzetért innentől a nyugatot utálja, Orbánt pedig szereti. És eszébe sem jut, hogy az ő országának Orbán Viktor a vezetője. Ha Orbánt támadják, úgy érzi, őt magát, a nemzetét, a kulturáját támadják. Ha Orbán Viktor futballra és staionokra sok pénzt szór el, akkor nem baj, mert a szocik is mennyit loptak csaltak. Ha Orbán Putyin-haversága már a lengyelektől is elidegenít bennünket - akikkel osztoztunk a szegényember sorsban -, akkor is a nyugat a hibás.

Sírhatnékom van...

"közben pozitívumként említed a szovjet szocializmust, mert ott bezzeg beavatkoztak is kiegyelnítették a dolgot - ami egy sokkal erősebb pozitív diszkrimináció."

Nagyon nem mindegy, hogy determinált csoportokat diszkriminálunk AKÁRHOGYAN is (nő, LMBTQ, migráns, kisebbségi rassz), vagy OSZTÁLYOKAT, amik ugyebár teljesen fluid és semleges, ha a csövest megborotválod, dolgozik rajta a stylist fél napot, akkor bármikor eladhatod vezérigazgatónak. A tudása, viselkedése már hosszabb időt igényel és betokosodott személyiségnél, mély mentális sérüléseknél, gátaknál már nem kecsegtet semmi jóval.

VISZONT! Ha megfogod a szülőszobán a szegény (egészséges, nem magzati szinten terhelt drogoktól, tápanyaghiánytól) gyerekét és elcseréled a gazdag gyerekére, akkor pár genetikai hajlamot (allergiák, érzékenységek, bizonyos alapszemélyiségjegyek), illetve a nyilvánvaló külső jegyeket leszámítva fel se tűnik majd. A szegény gyerek a gazdag neveltetéssel viszi valamire, a gazdag gyereke pedig a szegény neveltetésével ugyanazt a nyomorgó, alkesz proli életszínvonalat és viselkedést viszi tovább.

És minél tovább marad valaki egyik-másik állapotban, annál inkább betokosodik nála. Bár a gazdagnál ez többnyire pozitív, viszont nála meg az alkalmazkodóképesség hiánya, a kényelem "alapnak" vétele és a problémák pénz SEGÍTSÉGÉVEL* való megoldása már rutinból, úgy, hogy fel sem tűnik lesz a probléma, ami csak akkor jön ki, amikor véletlenül leszegényedik vagy nem tud hozzáférni a pénzéhez ideiglenesen.

* segítségével, tehát nem lefizeti ezt-azt vagy megveszi a diplomát az ecserin, hanem nagyban hozzájárul a pénz által teremtett ÉLETSZÍNVONALA a mentális kiegyensúlyozottságához, amely hozzájárul a sikereihez és ez öngerjesztő körré válik (mint a szegénynél csak fordított polaritással).

A kivételek pedig attól kivételek, hogy ritkák, mint az az ember, aki túléli a fejbelövést, nem attól, hogy Szabó Péter szemináriumának rongyosra hallgatásával a szegénysorból TÖMEGESEN törhetnek ki az emberek osztályharc nélkül.

Sőt, az a szomorú, hogy proaktivitás és önfejlesztés ide vagy oda, leginkább a szerencsefaktort növelik és a szerencsefaktor az, ami katapultál időnként Éhezők viadala-szerűen 1-1 embert a tömegből magasabb társadalmi osztályba.

Nagyon jó a "survivorship bias" elnevezésű kognitív torzítás. Vagyis olyan, hogy ha szegény vagy és passzív, akkor mintha sose játszanál, esélyed sincs. Ha szegény vagy és proaktív, akkor van esélyed, de az esély sokszor pénzbe kerül, ezért a lehetőségeid is korlátozottak (pl. kaparós sorsjegyből 100 db-ból biztosan nyerni fogsz néhánnyal, viszont 3000 Ft darabja és nincs 300 ezred, mert ennél kevesebből élsz egy hónapig. Lottóval viszont 43 milliomod esélyed van és ennél sokkal kevesebb ideig élsz még ha minden héten lottózol is az évi 52-ből.

Gazdagként ha passzív vagy, akkor lassan erodálódik a vagyonod, meg az infláció miatt folyamatosan csúszol hátra, ha viszont aktív vagy, akkor ilyen alig-alig megmozdulásokkal is pénzből pénzt tudsz csinálni effektív munkák nélkül.

Erre kétféleképp reagál a gazdag, védve a saját egóját. Az egyik, hogy ő mekkora kockázatot vállal meg mekkora tudás kell hozzá.

Szerintem meg nem kell különösebb ahhoz képest, amekkora ahhoz, hogy valami szakmával 300 nettó felett keress és az is édes kevés, csak valamennyire a felszínen tart nyomorgás nélkül is. (kényelmes munkára célzok, nem Aldi raktárosira meg hasonlókra)

Akkor meg jön az, hogy azt a tőkét, amit ő forgat meg is kellett valakinek keresni, az elődeinek, akik ráhagyták... Jaja, témánál vagyunk, csak éppen akkoriban más idők jártak. Sokkal könnyebb volt vagyont építeni, mert kevesebb volt a konkurencia meg több volt a kiaknázható lehetőség.

"Mindeközben Orwellt idézed, akinek a legismertebb regénye éppen a totalitárius sztálini diktatúrát idézte meg nem túl dicsőségesen."

Igen és sokat merített belőle a demokratikus hatalom is, amely megadta az embereknek a szabadság illúzióját, innentől a kerítés láthatatlan az elnyomást pedig csak az tapasztalja, aki véletlenül nekiütközik, a többiek értetlenül állnak, hogy mit rángatózik össze-vissza szerencsétlen, tuti vele van a baj.

"Romantizálod a szocialista időszak megfizethetőségét, amiben alaptétel volt, hogy egy kabát egy havi fizetés, egy mosógép háromhavi fizetés, egy autóra meg éveket kell várni."

De a kabát 10 évig kabát volt és a divatjamúltsága miatt sem néztek ki miatta, a mosógép 40 évig mosott és csak néha kellett javítani, az autó meg szintén a mostaniakhoz képest, ahol egy rutinszerviz több tízezertől a csillagos égig, ezek az autók szintén könnyen javíthatóak voltak.

"Ha ezt így csinálod, akkor fel tudsz nevelni egy családot a saját két kezeddel épített házadban. De igen: cserébe tervezhetően és kiszámíthatóan, ez igaz."

Csak már ma nem, mert ha attól eltekintünk, hogy akkoriban nem nézték így le a vidéki embereket és nem kellett "Házasodna a gazda", hogy "szerencsétlen" jóképű Toldi Miklósok a több tíz hektáros területükön találjanak párt, mert a kutya nem akar kivonulni a társadalomból még tányéros internettel sem - akkor meg a városban sem volt ANNYIVAL jobb, akkor is

- a klímaváltozást nem mi kértük, nem a földműves tehet róla, mégis sokkal nehezebb termelni.

- az inváziós fajokat se mi hoztuk be, ami miatt klímaváltozás nélkül sem egyszerű termelni.

- a közösségeket sem mi vertük szét és az urbanizációt sem mi toltuk túl, hogy ma már nincs meg az a barter meg csere-bere, amivel kis gazdaságokat kölcsönösen hatékonyan lehetett üzemeltetni. Tehát kényszerből termelsz sokat, egyre többet, hogy el tudd adni és az érte kapott pénzből ki tudj fizetni olyasmit, ami régen nem került pénzbe, mert a fogorvos terményért, húsért, pálinkáért cserébe betömte a fogadat, a fodrász levágta a hajadat, a szabótól kaptál ruhát, a varrónő, cipész a meglévőket javította meg, stb.

Ma az internetnek köszönhetően ez sokkal hatékonyabb lehetne, mégis az ellenkező irányba megyünk, mindenki pénzt akar mindenért meg a pénz a pénz a pénz, ezért vannak, akiknek van egy halom értékes holmijuk, de logisztikailag nem jut el azokhoz, akik hasznát tudnák venni, rosszabb esetben megy a szeméttelepre lomtalanításkor vagy lecsap rá az etnikai kisebbség. Meg van, akinek van egy halom pénze, de nem talál szakit, csak 6 hónapra előre és az is átveri, lemondja, kókler munkát végez, nem talál igazán időtálló bútort, csak IKEA-s szemetet, cserébe azt sem olcsón, vagy házilag készített mestermunkát csillagászati áron, miközben most is számos dohos pincében ott rohadnak el folyamatosan és ki profitál ebből is, na ki? Hát persze, hogy az etnikai kisebbség, akinek ideje korlátlan, mert nem dolgozik, a benzinre valót összelopja és meg a furgonnal a kiccsaláddal pakolni, így még rakodószemélyzetet se kell fizetnie.

"nem véve tudomást a számokról, amelyek szerint, Amerika és Brüsszel szövetségi rendszerében érdekes módon valahogy magasabb az életszínvonal, míg Oroszország jelenlegi vagy egykori befolyási övezetében nem így van (pl Kelet- és Nyugat-Németország között is a mai napig nagy a különbség)."

Ilyeneket én is tudok írni, hogy ahol az eurót is bevezették, olyan országok között is vannak nálunk nagyobb gazdasági bajokkal küzdők, meg hogy vaskezű diktatúrákban meg olyanok, amikben az összes nyugati államnál magasabb az életszínvonal (Dubaj, Emirátusok, de Hong Kong vagy Szingapúr sem panaszkodhat, bár azok nem diktatúrák, de demokráciának se mondanám, pláne nem nyugatinak és baloldalinak...).

"Persze, nyilván ez kizárólag azért van, mert a nyugat mindenkit ellehetetlenít, aki nem vele van ugyebár."

Nem ellehetetlenít, csak hasznot húz olyan szabályrendszerrel, hogy te lehetőleg nemzeti szinten még véletlenül se tudjál felülkerekedni rajta, hiszen pont azokat az egyéneket szívja el, akiket otthon kéne tartanod (de miből, amikor arra úgyszintén nem jár EU-s pénz, hogy hadd adjunk már 5-10 milliós fizetést az informatikusnak, hogy cserébe itthon maradva az itthoni GDP-t vigye meg hadd adjunk már neki úgy teljes adómentességet, hogy konkrétan neki, mint kiemelt, kimazsolázott gazdasági szereplőnek úgy, hogy semmilyen versenyjogi szabályba nem ütközik.

Pedig pontosan ez kéne ahhoz, hogy haladjon az ország. De a nemzetközi egyezmények miatt számos dolgot nem lehet. Még áfakulcsból is csak 3 lehet, pedig lehetne több minden olcsóbb/kevesebb adóteherrel, ha jobban lehetne differenciálni.

"de pl az oroszokat sem szankcionálta senki a szíriai beavatkozásért, grúziai, vagy csecsenföldi akciói miatt - kb ezek a megfelelő párhuzamok az USA háborúinak, vagy az általad említett latin-amerikai konfliktusoknak."

Témánál vagyunk. Tehát elismered, hogy nem az ukrán civilekről szól a dolog, hanem az Ukrajna feletti területi befolyásról, csak nyugati propaganda oldalról úgyszintén rosszabbul hangzana, hogy "Nehogymár az oroszok szerezzenek befolyást ilyen értékes, stratégiailag fontos terület felett, hiszen így is rezeg a léc a covid miatt is rengeget nyomtatott, fedezetlen pénz miatt, a Mars utazás is még sehol, kellenek azok az útvonalak, ásványkincsek, stb. meg az Oroszországgal szembeni alkupozíció, hiszen abból is csak nyerhetünk, ha Oroszország összeomlik, hiszen a területe felett nagyobb gazdasági befolyást tudunk szerezni."

Mert akkor már átlánának mások is a szitán, hogy a nyugat se jobb semmivel, mint az orosz "nácik vannak meg Kijevi Rusz" propagandája.

"Az USA nem kezdett el magához csatolni területeket egyik országból sem, meg nem rohanta le tankokkal sem Kubát, sem Venezuelát, sem Bolíviát. Oroszország éppen ezt teszi Ukrajnával"

A világ az USA-EU nyugati szabályrendszere szerint működik. Legalábbis az USA-EU propaganda szerint.

Szóval ők ugyanazt csinálják, amiért pl. Orbánt is csesztetik, hogy legalizálja a lopást. Nem. Vagy igen, de akkor az USA-EU ugyanezt teszi csak globális szinten.

És ha PREMISSZA, hogy a szabályokat nem kérdőjelezed meg, akkor bármilyen abszurd is legyen valami, azt alapigazságnak fogod vélni és az lesz a viszonypontod.

Lásd: vallás, mert az Úr mondá, mert írva vagyon.

"Ez kb olyan, mintha azt állítanánk, hogy az E.on felvásárolta a Pakson termelt áramot."

Miért, talán nem ezt tette (hála a szocik 8 éves ténykedésének?)

"Ettől a szegény ember jobban érzi magát, hogy törődtek vele, még akkor is, ha amúgy nem lett jobb semmi sem."

Látom, kapiskálod, hogy a politika sosem oldja meg az emberek problémáját, a legtöbb amit tehet, hogy olyan rendszert, olyan feltételeket teremt, amivel az arra érdemes csoport növekedni, fejlődni, haladni tud, a járulékos veszteség pedig az érdemtelen csoport lesz, hiszen olyan csak korlátlan pénznél és erőforrásoknál van, hogy ne legyen járulékos veszteség.

Na, csak nem vagyunk mi olyan rettentő messze egymástól, rendesen jó kedvem lett! Egy csomó dologgal egyetértek, amit leírtál, ugyanakkor másként tekintek ezekre a dolgokra.

Egyetértek, hogy a jelenlegi világrend válságban van, az eddigi rendszer nem fenntartható, bár én nem a demokráciát, hanem a növekedésre kihegyezett kapitalizmust tartom túlhaladott dolognak. A növekedés helyét át kell vegye a fenntarthatóság és tudatosság - bármennyire buzzwordök is. Ugyanakkor a jövőt mindenképpen a demokratikus vonalon tudom csak elképzelni, és ezt bármikor ideológiafüggetlenül meg is tudom indokolni.

Abban is egyetértek, hogy a mostani termékek szarok, mert már rég nem használatra, hanem eladásra lettek kihegyezve, és arra, hogy kétévente cserélni kelljen. Ez a fajta kapitalizmus minden szinten káros. Ettől még nem a szovjet rezsim a példa, mert a nyugati kabát is kabát még most is, meg az akkor, ott gyártott autó is működik még. Szintén hozzátenném, hogy most is kapsz olyan mosógépet ami eljár 20 évet, csak most is kéthavi átlagfizetésbe kerül, és emiatt nem éri meg megvenni. És ez rossz. Én csak annyit akartam mondani, hogy most hozzáférhetőbbek a dolgok.

Abban is egyetértek, hogy a nyugati "bármi lehetsz, amit akarsz" duma igazából kivételekre épített megvezetés, és a túlélési kognitív torzításnak én is nagy szószólója vagyok. Nem lehet bárkiből bármi, nem egyenlő esélyekkel indulunk, és nem csak a befektetett munka számít. Az önfejlesztést ugyanakkor inkább úgy tekintem, mint arra irányuló törekvést, hogy a nekünk jutott leosztásból kihozni a lehető legtöbbet - ami Magyarországon élve sem kevés általában.

Az ukrán háború kapcsán viszont már nem értek egyet. Mármint abban igen, hogy ez nem, legalábbis elsősorban nem arról szól, hogy de rossz az ukránoknak. Számomra ez az egész arról szól, hogy nem akarom, hogy visszatérjen az a világ, ahol az erősebb ország katonailag elveszi a kisebb ország csokiját. Egész egyszerűen azért, mert mi kis és gyenge ország vagyunk, és ebből mi mindig szarul jövünk ki.

Lehet az orosz működést ideologizálni, meg hogy Amerika akar befolyást a fontos területek felett, de egyszerűen nem állja meg a helyét. Te feltételezed, hogy ez az egész arról szól, hogy Amerika akar befolyást egy fontos ásványkincs felett, miközben ezt az ásványkincset Oroszország éppen katonai erővel veszi el Ukrajnától. Abszurd.

Ha már csak Bolíviát említetted példának: ha még igazad is lenne, és az USA fel akarta volna vásárolni Bolívia vízkészletét - ami nonszensz, de még ha így is lenne -, akkor is érdekes összehasonlítás, hogy egy egyszerű felkelés megállította őket ebben. Nem vonultak be katonailag, meg kezdték el "nácitlanítani" Bolíviát. Elálltak az ügylettől és kész. Minden nagyhatalom befolyást akar szerezni a kisebben, de mégsem ugyanaz a kettő.

Ahogy az az állítás is abszurd, hogy Amerikának az orosz összeomlás az érdeke, mert Amerika számára kevés rosszabb van, mint amikor egy Oroszország méretű hatalom destabilizálódik. Amerika érdeke az lenne, hogy Oroszország demokratizálódjon, és kapcsolódjon be nyugati szövetségi rendszerbe. Oroszország viszont nem így gondolkodik, hanem ő szeretne diktálni, és világhatalom lenni. Az orosz vezetésben csak katonák ülnek, úgy is működik a rendszer.

Abban is egyetértek veled, hogy a szabályokat meg kell kérdőjelezni, igazából pont ezt kérdem tőled is. Én is kritikus vagyok a nyugati fontoskodással, álszentséggel és felsőbbrendűséggel szemben. Egyszerűen a saját tapasztalatom az, hogy amit - még ha álszentül is - szajkóznak, valóban jobb irány. Én azt nem értem, hogy a te részedről hol ez a kritika az Orbán-rendszerrel szemben? Nem azt várom, hogy ítéld el, vagy pártolj át, én is azt gondolom, hogy - ellentétben Putyinnal az ukrán háborúval kapcsán - Orbánnak megvan a maga igaza.

Azt nem teljesen értem, hogy Orbán lopása és a nyugati szabályok között mi a kapcsolat.

A diszkriminációs és politikával kapcsolatos álláspontod érdekes téma. Egyetértek, hogy erős különbség van aközött, hogy olyan dologért diszkriminálunk-e valakit, amin tud változtatni, vagy amin nem. Ugyanakkor én ezt a témát ennél sokkal bonyolultabbnak tartom, mintsem kijelenthető legyen, hogy melyik az "arra érdemes" társadalmi csoport. Nem tudok ebben egyértelműen állást foglalni, csak abban vagyok biztos, hogy nem lehet objektívan kijelenteni, hogy létezik arra érdemes és kevésbé érdemes csoport.

Egy dologban viszont biztos vagyok: a csalódott, kilátástalan tömegeknek azt mondani, ők az arra érdemes csoport, politikailag rendkívül kifizetődő. Utána nincs más teendő, mint a politikai ellenfeleidet beállítani kevésbé érdemesnek és a tömeg követ téged. A történelem sok szomorú példával szolgál.

"bár én nem a demokráciát, hanem a növekedésre kihegyezett kapitalizmust tartom túlhaladott dolognak."

Az a baj, hogy valahogy összeforrott a kettő, hiszen az individualizmus által mindenki több, jobb, különb akar lenni a másiknál. És ha ez csak alternatív módon zajlik (pl. valaki széttetováltatja a testét és fura ruhákat hord) akkor maximum egyénileg és a szűk környezetnek (család) kényelmetlen, ha viszont a pénzügyi részét fogja meg a dolognak, akkor már nemzetgazdasági és világgazdasági szinten is károssá válik.

"Ugyanakkor a jövőt mindenképpen a demokratikus vonalon tudom csak elképzelni, és ezt bármikor ideológiafüggetlenül meg is tudom indokolni."

Az a gond, hogy a valódi, tiszta demokráciában jogot kell teremteni az embereknek arra is, ha valaki úgy akar érvényesülni, akár a legtriviálisabban, az ellenkező nemnél, hogy ő gazdaggá válik, mert ezt látja, hogy akkor egy "törpe" Bernie Ecclestone-nak is lehet Victoria Secret modell párja, egy Lölőnek is Várkonyi Andi meg egy öreg hódnak is Vajna Timi

És valószínűleg a többség tudja is, hogy miért "szeretik" őket, de ettől még elvitathatatlan tény, hogy máskülönben nem valószínű, hogy lenne lehetőségük erre. És demokráciában nem tehetsz relációt az egyéni vágyak hasznossága közé, hogy miért nem inkább krisnás önkénteskedésben vagy vegánságban valósítja meg önmagát.

Van, aki ettől érzi magát embernek, enélkül űr van a lelkében.

És persze lehet erre is hatni a médiával pozitívan, hogy ne legyen menő, de egyrészt nagyon hosszadalmas, minimum 1-2-3 generációs folyamat, másrészt nem ez a tendencia, hanem épp az ellenkezője, amikor a két nem egyre inkább távolodik egymástól, hiszen férfioldalon gombamódra nőnek ki a PUA oktatók, a párkapcsolatok "Szabó Péterei" női oldalon meg még mindig tüzelik a már rég elért feminista harcot, hiszen a feminista aktivistáknak is meg kell élni valamiből, "jár neked aranyom a gazdag, jóképű James Bond kaliberű pasi aki csak külsőre olyan ám, belsőre érzékenylelkű, romantikus Richard Gere"

"Az önfejlesztést ugyanakkor inkább úgy tekintem, mint arra irányuló törekvést, hogy a nekünk jutott leosztásból kihozni a lehető legtöbbet - ami Magyarországon élve sem kevés általában."

Az egyetlen hibája, hogy kiégsz benne, mert nem kapsz negatív visszacsatolást. Önfejlesztői körökben a "szomszéd kertje mindig zöldebb" egymással rivalizálás megy, mert mindenki dicsekszik az elért eredményeivel és a top emberekre Jézusként tekint az ottani, erre fogékony közösség.

Ugyanis nem a fejlődés mértéke fog számítani, azt megtapsoljuk, ha a pódiumon előadást tartó coach felhívja a figyelmet, hogy "Mikor Bélát megismertem még hajléktalan volt és odajött hozzám, hogy odaadnám-e neki a könyvet ingyen, ma már Béla albérletben lakik és most váltott 150 ezer forintos fizetésről 200-ra, csak így tovább, Béla!" de valójában ismerkedésre pont a legrosszabb közeg, hiszen mivel a múltját bárki be tudja hazudni, érzékenyíteni bárki tud (ezekben a körökben a legelterjedtebb a szociopátia olyan megnyilvánulása, hogy ha neked gazdag a családod, akkor te lelkileg szenvedtél sokat néha már egyenesen olyan pofátlan hazugságokat megengedve, hogy elképedsz, de az erre fogékony naivabb ember csont nélkül elhiszi) ezért a siker lesz végső soron a fokmérő, a "önmagadhoz mérd magad" csak áltató bullshit ebben az esetben. Pedig amúgy igaz és ez az egészséges, de ebben a közegben pont az ellenkezője bír érvényesítő erővel, mikor szavakban nagy kontrasztokat közölsz, ezzel szórakoztatva a közönségedet, hogy te hajléktalan voltál meg felálltál a tolószékből, éppen amit még el lehet hinni meg amennyi bőr van a pofádon és te most Lambót vezetsz és budai örökpanorámás villában élsz.

Szóval bár közelebb kerülsz az áhított célodhoz, hogy anyagilag stabilizálódsz, függetlenedsz, haladsz csigaléptekben az úton, viszont egyre távolabb és távolabb fogod érezni magad, mert midőn az önfejlesztés eszközzé kezd válni az életedben cél helyett, úgy a célod az, amelyet ezzel az eszközzel el szeretnél érni. Pl. párkapcsolat.

És két világ között rekedsz, mert aki nem foglalkozik a témával annak legjobb esetben is csak 0 pontot ér, ami neked nem számít ugyan, de a gyakorlat ennél összetettebb. Hiszen ez nem olyan, minthogy te pl. szereted a focit meg az autókat, a barátnőd meg nem és tipikus kapcsolat. Hanem olyan, ami nem egy izolált hobbi, hanem az élet MINDEN területére kiterjed a pénzügyektől kezdve a közös hobbikig és az emberekhez való hozzáállásig, önreflexióig.

Tehát vagy olyan barátnőd lesz, aki az okoskodásodat unja meg (hiába nem okoskodás és nem is mondasz véleményt, csak mikor kérdezi, ő ennek fogja érzékelni ha semmit nem mondasz is már az arckifejezéseden fogja látni, hogy mi a véleményed arról, amikor megint megjelenik egy új cipővel a 38 eddigi mellé miközben a személyi kölcsöneit se fizette vissza és te némán ülsz, ő kezd el drámázni a "Tudom, hogy mit gondolsz, de nem érdekel, te csak ez meg az meg amaz..." és ez szépen lassan kinyírja a kapcsolatot, egyébként sem illettetek össze.

De mikor a sokadik ilyen van, akkor jön ugyebár a "mindenki szembe jön az autópályán" érzés és hiába tudod, hogy nem erről van szó, mert már rég táblát cseréltek a többiek csak rutinból jönnek szembe, mert nem a táblát figyelik, a végeredmény ugyanaz marad, hogy nagyon magányos az elefántcsonttorony egyedül.

Az önfejlesztős hobbis lányok között meg mindenhol csak nálad sikeresebbeket találsz vagy olyanokat, akik a te tanácsaiddal lesznek sikeresebbek, ezáltal te magad cseszel ki újfent magaddal, hogy rámutatsz kívülállóként a párod/leendő párod életében az elakadási pontokra, ő megköszöni, megöleli, kapsz tőle két puszit és utána küld egy üdvözletet 1,5 év múlva, hogy mégegyszer és nem tudja eléggé megköszönni, hogy erre rámutattál és nélküled nem merte volna meglépni, azóta párja van, gyereke ott kint, boldog, stb. ottani szemmel nézve itthon csak vegetált.

Szóval nem elég önfejlesztős hobbis lányt találni, olyat kell, akinek a kondíciói (minden téren) alattad vannak.

Nos, ezekre pedig a legnagyobb az igény és kereslet, hiszen a legtöbb férfi ilyet akar feleségnek, hosszútávra, aki nem elkölti a pénzt a 37. cipőre és nem azt érzed mellette, hogy bár "engem nem érdekel mennyi pénze van a pasinak" lány, de sorvadsz el mellette, őt rávenni nem tudod egészségesebb, életben előrébb vivő szokások kialakítására, te meg vagy megszoksz, vagy megszöksz.

"Számomra ez az egész arról szól, hogy nem akarom, hogy visszatérjen az a világ, ahol az erősebb ország katonailag elveszi a kisebb ország csokiját."

Te tényleg reális eshetőségnek tartod, hogy amennyiben az USA és az EU nem akarna sem gazdaságilag befolyást szerezni Oroszország felett, sem az ottani "illiberális, diktatórikus rezsimet" szabad nyugati propagandával aláaknázni, független-objektív tájékoztatásnak álcázva, akkor Putyinnak az lenne a legnagyobb gondja (főleg a mostani háború miatt megreccsent gazdasági helyzetben), hogy újabb és újabb országokat, köztük a mi kis csonka országunkat annektálja?

Az a gond a független-objektív tájékoztatással, hogy addig független és objektív (mármint amennyire az ember az lehet), amíg hivatalos, tudományos nyelvezettel egy Wikipédia szócikk-szerűen van dokumentálva az esemény.

Onnantól, hogy egymástól átveszi 15-20 portál és lefordítják 100 ország nyelveire, már a részrehajlásnak is a részrehajlása, érzelmi töltettel teletűzdelt propaganda, bizony, propaganda...

Az objektivitás attól objektivitás, hogy nincs érzelmi töltet egyik irányba sem, kihagyott adatok pedig pláne nem. A 6-os és a 9-es minden szögből, 360 fokban dokumentálva van.

"Te feltételezed, hogy ez az egész arról szól, hogy Amerika akar befolyást egy fontos ásványkincs felett, miközben ezt az ásványkincset Oroszország éppen katonai erővel veszi el Ukrajnától. Abszurd."

Na jó, akkor emelkedjünk vissza világnézeti elméleti szintre.

Én ideológiai alapon a Liska Tibor-féle elvet tartanám korrektnek a világ összes létező országa, területe felett. De ez nagyobb utópia még a világbékénél is.

"Minden nagyhatalom befolyást akar szerezni a kisebben, de mégsem ugyanaz a kettő."

A Föld bolygón lévő játék olyan, mint egy Pokerjátszma. A különbség, hogy a Pokerben ha valakit folyamatosan tönkrevernek, az nem fogja szeretni a játékot, a többiek attól még amíg legalább 2 ember van, játszanak tovább, végül megunják ők is és kihirdetik az abszolút győztest.

A különbség, hogy itt mindenki rá van kényszerítve erre a játékra és mindig osztja az idő az újabb köröket.

"mert Amerika számára kevés rosszabb van, mint amikor egy Oroszország méretű hatalom destabilizálódik."

Miért is? Putyin helyett nem lehet berakni Navalnijt és szépen lassan elkezdeni USA "segély-kölcsönökből" elvinni oda is a demokráciát, ahogy ma már több arab országban a nők is vezethetnek autót?

Nem kell nagy lépésekre gondolni, a türelem a kulcsa mindennek.

"Amerika érdeke az lenne, hogy Oroszország demokratizálódjon, és kapcsolódjon be nyugati szövetségi rendszerbe."

Amíg Putyin él, erre még az esély sincs meg és ezt tudják jól és ezt várják Jelcin óta, hogy dögöljön már meg végre Putyin és bárki aki jön helyette egy új esély erre.

Na ez az, amit Putyin is nagyon jól tud, hogy egyszer az ő ideje is lejár és akkor az egykor dicső cári birodalmat sem kerülheti el a demokratizálódás.

Csak neki nyilván a demokráciáról szintén azok a negatív dolgok jutnak eszébe, amiket én említettem, nem pedig a pozitív része, hogy világbéke, meg majd együtt nevet a sok különböző rassz meg gender békében egymással és közös fejlődés meg Mars utazás, hanem sokkal inkább az, hogy ezen propagandák mentén egyre több ellenséges csoport, egyre inkább atomizálódott társadalom és egyre nagyobb A.I. alapú diktatúra. Mert az A.I. szintén olyan, ami jelenthetne jót is, de a jelen trendek alapján nem arra fogják használni.

Csak itt is türelemjáték van, kell, hogy bevegye az emberek gyomra.

"hanem ő szeretne diktálni, és világhatalom lenni."

Ez is kb. mindenkire igaz és senkire sem egyszerre. Egy dolog a vágy és más dolog a realitás, hogy még egy ukrán hadsereg is kis segítséggel megfekszi a gyomrukat meg a történelmet tekintve se lettek túl jó végei a háborúknak.

Egyelőre az USA halad a legjobban, hiszen ő továbbra is fegyvermentesen hódít. Lényegében még 2-3 generáció és már csak nevében lesz Európa is hiszen mindenki már kb. anyanyelvi szinten fog angolul beszélni, olyanná válik ez az egész régió, mint az USA kiterjesztett állama.

"Egyszerűen a saját tapasztalatom az, hogy amit - még ha álszentül is - szajkóznak, valóban jobb irány."

Ezt én addig tartom érvényesnek, amíg nem tolták túl és a nagy szabadságeszme alatt nem estek bele abba a hibába, (amibe egyébként a legtöbb szülő vagy közeli barát is beleesik), hogy túlságosan rád akarták erőltetni (persze a te érdekedben, de ezt úgyis mindig az idő dönti el, plusz ugye még ha az idő is dönti el, akkor meg már véleménydiktatúráról beszélünk, ha téged kényszerrel tiltanak el dolgoktól vagy vesznek rá valamire, ennek pedig minősített esete, mikor már azt is meg akarják határozni, hogy mit szabad gondolnod az adott témáról, először csak nem szalonképes a véleményed, aztán már gyűlöletbeszéd, végül pedig tudjuk mi szokott az ilyesminek mindig a vége lenni...)

És nincs jó megoldás, mert a teljes szabadság meg az anarchia irányába mutat és az sem olyan békés, mint a punkok levezetik, mert elég néhány hülye, aki megbontja a rendet és utána az eszkaláció mértéke csak attól függ, hogy mennyire van függő viszonyban a világ.

És itt elérkeztünk a függésig: A redundancia lenne a cél, de ezt még az EU-nál sem látom. Egy olyan világ, ahol az országhatárokat nem azért akarjuk elmosni, hogy együtt közösen más nagyhatalmakkal szemben taktikázzunk se nem azért, hogy uborkaszezonban egymást kebelezzük be és tegyük kényszer-lekötelezettünké, hanem azért, hogy közösen egyre inkább Föld-lakóként gondolkodjunk. És éppen ezért utópia ez az egész sajnos, mert ahhoz, hogy ez megtörténhessen az egész nemzeti kultúrát el kell pusztítani, hiszen máskülönben olyan végeláthatatlan ideológiai csatározásoknak nézünk majd elébe, mint Izraelben.

Mint egy rossz párkapcsolat, ahol mindkét fél a másiktól várja a megoldást és mindkét fél meg van győződve a saját igazáról és hiába mutatsz objektív, tudományos álláspontot, neki más a világnézete, ezáltal az igaza is.

A legdurvább helyzet pedig - és ezért tart itt a világ, ahol - mert mindkét oldalnak igaza van. Hiszen a nemzeti, törzsi oldal álláspontja, hogy ő védi a saját érdekeit és ha vesztésre áll a hozzá közelebbi kultúrával rendelkező vagy taktikai szempontból a nála távolabbi de biztos győztes kultúrával egybeolvadva (ha a másik is hajlandóságot mutat rá és meg tudnak egyezni) fordít a csata kimenetelén, majd a másik kerül ezáltal vesztes pozícióba, aki szintén bevon további szövetségeseket és ez addig folytatódik, amíg mindenki be nem áll valamelyik oldalra, vagy már csak tartózkodók maradnak és a két fél közül kényszerűen az egyik elbukik. A megegyezés is az egyik fél elbukása a másik kárára, hiszen arcvesztés és haszonélvezés mindkét oldalon történik, ahol az arcvesztés a több az a vesztes azzal szemben, ahol a haszonélvezés a több.

Tehát ha valaki varázsütésre képes lenne minden embert az identitásától megfosztani, akkor mindenki Földlakóként aposztrofálná magát.

Viszont a csatározások tovább folytatódnának, mert akkor meg ugyanúgy gazdag-szegényre szegregálódna a világ és a harc a hegyvidéki meg tengerparti meg egyéb kényelmi, illetve látvány (panoráma) faktorok mentén alakulna ki.

Mint most, amikor Budapest azért drága, mert ott van bármennyi munka bármilyen végzettséggel, Buda meg azon belül is, mert szép a panoráma, jó a levegő (főleg a főváros többi részéhez képest) és van BKV, meg persze ebből adódóan öngerjesztő körként az elit lakosság az alja prolik helyett és máris elérkeztünk a kirekesztéshez csak más szempontok szerint.

És ez az, amit ki kéne venni az emberi gondolkodásból, de mindig erre jutunk vissza. Ezért nem tudom elfogadni azt az érvet, hogy bizonyos csoportok el vannak nyoma. A csoportok mindig relatívak és viszonylagosak. Mindenki egyszerre elnyomó és elnyomott és végső soron a gazdasági pozíciója fogja meghatározni az elnyomottjai és elnyomói számát, de az elnyomói számának csökkenésével egyúttal a rendszertől való függése fog növekedni, ezáltal az érdeke a status quo fenntartására az elnyomottjainak pedig a megváltoztatására és ez a harc örök. A változás a természetben és az evolúcióban örök.

És ez már mélyfilozófia volt.

"hogy nem lehet objektívan kijelenteni, hogy létezik arra érdemes és kevésbé érdemes csoport."

Egyetértek, az ember eleve nem objektív, hanem szubjektív, innen nézve a lobbicsoportok nagysága és befolyása fogja eldönteni a relációt egyes csoportok tekintetében.

Innen nézve nem tűnik abszurdnak, mikor tőled rendkívül távoli társadalmi csoportokért vállalsz szolidaritást és állsz ki értük? Mert a "first world problem"-es csúcson lévő réteg álláspontja érthető és az abszurditás feloldható azzal, hogy piacot szeretne szerezni vagy egyszerűen csak vért frissíteni (akár Darwini értelemben, bizonyos országok őslakossága genetikailag eléggé... khm... nem túl diverz, ezen pedig sokat tud segíteni, ha a szeplősvörös angolkóros és a szudáni koromfekete néger közös gyereke mindkét oldal túlélés szempontjából pozitív jellegeit fogja hordozni).

Viszont a baj ott van, mikor az agyhalott, pacifista SJW-k hirtelen önműködővé teszik ezt a dolgot azáltal, hogy csont nélkül beszopják ezt a békepropagandát.

A vallás is itt siklott ki és az összes eddig próbált eszme is, hogy valaki kitalált valamit valamilyen, vélhetően jó céllal, amiben kezdetben csak annyi hátsó szándék lehetett, hogy be akarta írni magát a történelembe, mint a világ megreformálója, nőt akart szerezni (vagy ha nő volt akkor pasit) vagy az apjának esetleg az egykori osztálytársainak, akik elnyomták bizonyítani, majd végül pár félművelt elkezdett átlátni a manipuláción, de a mögöttes célok megértése helyett zsigerből farkast kiáltott, ami vagy azonnal összeomlasztotta az egészet, vagy hirtelen az adott eszme szerzője mellé állt pár szövetséges, aki a mögöttes célt is megértette és osztozni akart a sikerben.

Majd végül egyre többen és többen lettek, teljesen eltérő célokkal és a "több dudás egy csárdában" esete miatt önmagába roskadt belső, kibékíthetetlen érdekellentétek miatt.

Majd új leosztás és kezdődött elölről minden.

"Egy dologban viszont biztos vagyok: a csalódott, kilátástalan tömegeknek azt mondani, ők az arra érdemes csoport, politikailag rendkívül kifizetődő. Utána nincs más teendő, mint a politikai ellenfeleidet beállítani kevésbé érdemesnek és a tömeg követ téged. A történelem sok szomorú példával szolgál."

Teljesen jogos, ezért is figyelem árgus szemekkel, hogy nem-e kattan be Orbán és nem-e szaporodnak meg a kétes tanácsadók a környezetében. Mert akkor lehet készülni a gondokra. Addig viszont ez egy soha nem látott előnnyel is szolgálhat, hiszen ritka történelmi pillanatok kishazánk történelmében, hogy ennyire egységes lett volna az ország. A közelmúlt atomizálódott individualizmusában pedig főleg páratlan.

Az, hogy mihez kezdenek vele Orbánék... az már csak rajtuk múlik. Meg hogy mi a terv, aminek mi csak homályos foltjait láthatjuk, mint egy áttetsző fal mögött lévő sziluett, amibe ki-ki a saját világnézete, személyisége, tapasztalata alapján lát bele elefántot vagy szexuális aktust vagy összevissza pacát, de a valóságot csak az áttetsző fal mögötti emberek láthatják és még ők is lehetnek részrehajlóak.

Most még közelebb érzem az álláspontunkat egymáshoz, ennyi dologgal még egyik hozzászólásodban sem tudtam egyetérteni. Ugyanakkor továbbra is teljesen más a megélésem. Nagyon sok dolgot nyitottál ki, csak néhányat emelnék ki.

Szerintem az önfejlesztős részt túl lett gondolva, szinte nehezemre is esett követni. Igazából szerintem az önfejlesztést nem szabad túl komolyan venni, egyszerűen csak annyiról van szó, hogy próbálod megfigyelni magad, megérteni a saját problémáidat, hogy aztán tűrhetőbben érezd magad a bőrödben. Én is elkövettem azt a hibát, hogy az önfejlesztés cél lett, és pont olyan frusztráló volt, amilyennek leírtad. Először azért frusztrált mert balf.sznak éreztem magam, aztán meg magányosnak, mert mások nem csinálják.

"itt siklott ki és az összes eddig próbált eszme is, hogy valaki kitalált valamit valamilyen, vélhetően jó céllal"

Ez szerintem is maximálisan igaz, egyszerűen így fejlődik az emberiség. Van egy probléma, amit mindenki megpróbál megoldani. Aztán ha valakinek sikerül, akkor az lesz "A" megoldás, és mindenki boldog. Aztán ezt a megodást elkezdik golden hammerként használni majd megjelennek az opportunisták és kiforgatják, ami miatt eljut egy olyan állapotba, amikor már az eredeti problémát megoldotta, de generált helyette egy újat. Ilyenkor természetes emberi válasz, hogy elkezdjük gyűlölni ezt a valamit, mert csak a problémát tulajdonítjuk neki.

Ilyenkor mindig előkerül a régen mindig jobb volt, és megjelennek a konteók a gonosz háttérhatalomról. Ilyen szempontból most szerintem elértünk határt, ahol a korábbi megoldás már problémaforrás, de még nincs új megoldás - ami később megint problémaforrás lesz. A lényeg, hogy szerintem ilyenkor hátrafelé menni ugyanolyan rossz ötlet.

"Te tényleg reális eshetőségnek tartod, hogy amennyiben az USA és az EU nem akarna sem gazdaságilag befolyást szerezni Oroszország felett, sem az ottani "illiberális, diktatórikus rezsimet" szabad nyugati propagandával aláaknázni, független-objektív tájékoztatásnak álcázva, akkor Putyinnak az lenne a legnagyobb gondja (főleg a mostani háború miatt megreccsent gazdasági helyzetben), hogy újabb és újabb országokat, köztük a mi kis csonka országunkat annektálja?"

Ez fideszes népszavazás módjára megfogalmazott kérdés, de lényegében igen :) - ahogy teszi is. A legutóbbi probléma-megoldás ciklus egyik eleme az volt, hogy a második vh után azt mondták a világ országai, hogy egyszer és mindenkorra próbáljuk meg befejezni ezt a hülyeséget, hogy itt veszekszünk területeken meg erőforrásokon. Helyette próbáljunk valamilyen módon együttműködni. Létrejött az ENSZ, később a NATO, majd az EU.

A célja végső soron mindegyiknek valamilyen formában az országok egységbe tömörítése. Lehet pl az EU-t mindenféle cinikus érveléssel puszta vámuniónak beállítani, de a 2.vh tanulsága és a probléma gyökere az a felismerés, hogy ha az európai országok marakodnak, akkor szép lassan elsüllyednek. Szarul működik a rendszer, de érdemes belegondolni, hogy még mennyire szar lenne, ha még ez a megállapodás sem lenne.

Visszatérve a kérdésre, hogy vajon Putyin szeretne-e országokat annektálni: szerintem a válasz egyértelmű igen. Ha nem is annektálni, de erővel befolyása alá vonni mindenképpen. Ő egy katona, az egész kormánya katonákból áll. Az orosz birodalmi hagyomány is ez. Meggyőződésem - nem vagyok vele egyedül -, hogy eddig is csak azért nem tette, mert nem volt ereje megtenni.

Ahogy te magad hoztad példának azt, mintha Magyarország visszafoglalná Székelyföldet. Ezt Magyarország sem azért szeretné megtenni, mert Magyarországnak ez bármilyen módon biztonsági érdeke lenne, hanem mert egy nacionalista szemlélet szerint az a föld a magyaroké, csak elvették tőlünk. Nos, Putyin szerint Ukrajna a nagyorosz birodalom része, ahogy pl a Baltikum is, valamilyen tágabb értelemben mi is. Ő visszavette a saját Székelyföldjét.

Persze, lehet azon vitatkozni, hogy Székelyföldet erővel vették el a magyaroktól, de ez mindig csak azon múlik, meddig megyünk vissza az időben. Az osztrákoktól sem esne jól, ha azt mondanák, hogy vissza akarják állítani a monarchiát, vagy a törökök az oszmán birodalmat.

De nem is ebből a szempontból érdekes ez, hanem abból a szempontból, hogy sok esetben ilyen agresszió csakis azért nem történik a világban, mert ezek a szervezetek azt mondják, hogy ilyet nem lehet csinálni. Ha mondjuk Magyarország tízsszeres túlerőben meg akarná támadni Romániát, számolnia kellene a nyugat ellenlépéseivel. Nem feltétlenül azért, mert Magyarország, vagy Románia annyira fontos, hanem mert ha egyszer megtörténik, akkor megtörténik még egyszer, majd még egyszer, és megint ugyanott vagyunk, ahol előtte.

Nem kell szeretni a nyugatot, rakás okot adnak is rá, de azt gondolom, hogy amit képviselnek egy fejlődési irány következő lépése, amit éppen meg kell haladni, mert átlépett abba a stádiumba, ami már forrása egy problémának. Ezzel együtt Putyin, vagy a kínai rezsim nacionalista megközelítése egy már meghaladott lépés, amit már pontosan tudunk, hová vezet.

"figyelem árgus szemekkel, hogy nem-e kattan be Orbán és nem-e szaporodnak meg a kétes tanácsadók a környezetében"

Szerintem ez a bekattanás nem egy pillanat, hanem egy folyamat, ami már rég elindult. Nem bekattanás ez, hanem a realitásérzék lassú elveszítése, és a kognitív torzítások eluralkodása. Ehhez nem kellenek kétes tanácsadok, elég annyi, ha az egyetértők és bólogatók kerültnek döntő többségbe mellette.

"ritka történelmi pillanatok kishazánk történelmében, hogy ennyire egységes lett volna az ország"

A baj az, hogy ez egyáltalán nem igaz. Ezek a kétharmadok parlamenti kétharmadok, nem szavazati kétharmadok. Az ország vezetése egységes, nem a társadalma. Valójában a magyar társadalom elképesztő megosztottsága csak mélyül már évtizedek óta, és Orbán ennek a megosztottságnak már régóta meglovagolója és mélyítője, nem a megoldója. Egységességet akkor láttam, amikor 2010-ben úgy döntöttünk, meg akarunk szabadulni a szoci-fidesz vetésforgótól, és valami újat építeni, hogy végre vége legyen a komcsizásnak. Erre most libsizés van meg brüsszelezés. Valójában soha ilyen mélyen megosztottnak nem láttam a társadalmat, mint most.

"hogy mi a terv, aminek mi csak homályos foltjait láthatjuk, mint egy áttetsző fal mögött lévő sziluett, amibe ki-ki a saját világnézete, személyisége, tapasztalata alapján lát bele elefántot vagy szexuális aktust vagy összevissza pacát"

Ezzel amúgy tökéletesen egyetértek. Én nem tartozom azok közé, akik Orbánt és a Fideszt az apokalipszissel azonosítják. Nem tartom őt eredendően rossznak, vagy gonosznak. Én egyszerűen úgy gondolom, hogy az, amit csinál nem vezet semmi jóra, sőt: hosszú távon elképesztő károkat tud okozni.

"Ilyenkor természetes emberi válasz, hogy elkezdjük gyűlölni ezt a valamit, mert csak a problémát tulajdonítjuk neki."

És végső soron minél mélyebbre ásunk, annál inkább van is benne igazság, lásd még: ipari forradalom, fogyasztói társadalom vs. környezetpusztítás. Vagy ipari mezőgazdaság, halászat, állattenyésztés + profitorientáltság vs. silány minőségű, adalékanyagokkal telerakott élelmiszeripari hulladékok, esetleg még technológiai forradalom + profitorientáltság vs. tervezett elavulás.

Mindegyik egy irányba mutat. Vagy az emberi természetet kéne megváltoztatni (de arra eddig még nem született használható megoldás, ami már a legelején nem sérülékeny, ráadásul az emberkísérletek teljesen tiltottak, pedig én előremutatónak tartanám felnevelni egy csoport újszülöttet teljesen izolált szigeteken egy tudóscsoport megfigyelése alatt. Lehetséges, hogy félünk a valószínűsíthető eredménytől, hogy nem az emberi jóság törne felszínre? És még ember-embert ölne táplálékbőségben is, pusztán mert ugyanaz a nő/férfi tetszik egynél több embernek?

Tehát jobbhíján marad az a megoldás, hogy az emberi természettel ÖSSZHANGBAN lévő rendszereket alkotunk, az emberi természet problémás tulajdonságait pedig megpróbáljuk a lehető leghatékonyabban hadrendbe állítani.

"A lényeg, hogy szerintem ilyenkor hátrafelé menni ugyanolyan rossz ötlet."

Újra erővel nekikezdeni lecipelni a szekrényt az emeletről, miután már rendelkezünk a vállra akaszthatós emelő kampókkal és megjött plusz egy ember nem feltétlenül jelent hátrafelé menetet, miután már a "gördeszkán legurítjuk"-tól eljutottunk az ablakon kiemelő drónon és az emelőkosaras darun át a "két épület között kapja fel egy helikopter, mert az elbírja a súlyát", aztán elismerjük, bevalljuk magunknak, hogy ez egy rossz irány volt, térjünk vissza a bázisra.

A jövőbe nem lát senki, de a jelenlegi technológiai fejlettségi szintünket figyelembe véve szerintem a covid lezárások egyvalamit nagyszerűen bebizonyítottak, ami engem is meglepett. Hogy milyen jól viselik az emberek a bezártságot az internetnek köszönhetően. A többségnek kb. fel se tűnt a dolog, a legtöbb szorongás a jövedelem esetleges hiányából vagy a hipochonder túlspilázásból adódott, sokan még egyenesen élvezték is, hogy adott egy löketet a digitalizációnak és végre nem "ciki" lobbizni a home office-ért.

Innentől egy gamification alapú kreditrendszer kéne, ezzel pedig megbízni olyan cégeket, akik értenek hozzá, nem viszik el diktatórikus irányba, ami egyszer már megtörtént a kommunista eszmékből kialakult bolsevizmussal. Ezzel pedig meglenne az embereknek a motivációja, megtanulnának erőforrásokban gondolkodni, tisztelni a természetet, összefüggésekben gondolkodni és mindenféle beteg külső lózungok nélkül (ami legtöbbször kontraproduktív) jönne rá a többség arra, amit így szavakkal leírni is fáj, hogy "mind egyek vagyunk" meg "közös a Föld nevű otthonunk, ne tegyük tönkre".

Kérdéses, hogy működne-e, de a jelenleginél nem lenne rosszabb azt biztos.

"a probléma gyökere az a felismerés, hogy ha az európai országok marakodnak, akkor szép lassan elsüllyednek."

Csak tanulva az USA 500 éves történelméből, ott is gyakori volt a belviszály, pedig közös nyelv, közös kultúra (ahol nincs közös kultúra és nyelv sem, azok teljesen külön egységet alkotnak a kontinenseken belül). Mit gondoltak, hogy majd eltérő nyelvű, kultúrájú ÉS fejlettségi szintű országok összegyúrásának jó vége lesz?

Pláne, hogy lehet az összes országnak bármilyen csoda-vezetője, az összes állampolgárhoz nem kapcsolódik kollektív tudattal. Valaki ügyeskedni próbál a másik kárára, már egyből bevillan a törzsi gondolkodás oda-vissza. Aki ellen elkövették az "na ugye megmondtam!"-ozik, "suba a subával, guba a gubával, jól mondta nagyanyám" az elkövető sajátjai pedig relativizálják az illető cselekedetét.

"Ezzel együtt Putyin, vagy a kínai rezsim nacionalista megközelítése egy már meghaladott lépés, amit már pontosan tudunk, hová vezet."

Én meg azt nem tartom korrektnek, amikor megnyeri nyugat a játékot (ami szintén egy önjelölt szubjektív megközelítés, miután egy nagyhatalom úgy gondolta, hogy innentől ha folytatja, neki nagyobb vesztenivalója van, mint amit esetlegesen még nyerhet a világ többi részének bekebelezésével ezért világbékét hirdet) és kihirdetik a status quo-t, a szabadrablás végét.

Ráadásul a színfalak mögött gazdaságilag ugyanúgy folyik tovább a gyarmatosítás, miközben teli pofával, álszent módon harsogják a világbékét.

És mikor ez megy évtizedeken keresztül, akkor már annyira hatalomittassá válik a regnáló (esetünkben nyugati) világhatalom, hogy a legnagyobb agyrém first world problems-en belüli marginális polgárpukkasztó marhaságaikat is át akarják vinni, amivel padlógázzal száguldunk a Hülyék paradicsoma irányába.

Persze mit is várunk, ezt is már számtalanszor eljátszottuk a nemességgel, arisztokráciával, ők azt kérdezték "Miért nem esznek kalácsot?" most meg azt, hogy miért nem szolidárisabbak az inváziós afrikaiakkal meg az LMBTQ egyénekkel.

Buddha is megmondta már, hogy sem a gazdag, jólétben élő, sem a szegény, nyomorban élő nem lehet teljes, egészséges lelkületű ember, mert torz szemüvegen, számtalan frusztrációval megfűszerezve látja a külvilágot és a társadalom egészét. Más-más problémák és mozgatórugók vannak a két szélsőséges csoportban, de a lényeg, hogy egyik sem reálisan látja a világot.

"Valójában a magyar társadalom elképesztő megosztottsága csak mélyül már évtizedek óta, és Orbán ennek a megosztottságnak már régóta meglovagolója és mélyítője, nem a megoldója."

Én azért kíváncsi lennék egy olyan opcióra, hogy az ellenzéki összefogás tagjai elkezdenek hasonló módon tevékenykedni (hozzáteszem: százszoros nagyságrendű pénzösszegből), mint azt a Kétfarkú kutyapárt teszi.

Semmi gyűlölködés, semmi egymásra mutogatás, semmi szándékos, erőltetett pózerkedés, hogy "Nézd meg jól, nézd meg mit csináltunk, bezzeg a Fidesz..."

"Tehát jobbhíján marad az a megoldás, hogy az emberi természettel ÖSSZHANGBAN lévő rendszereket alkotunk"

Egyetértek. Más kérdés, hogy mi az emberi természettel összhangban álló rendszer. Pl a korábban általad magasztalt szovjet szocializmus egyértelműen nem volt az. Abban mondjuk nem teljesen értek egyet, hogy az emberi természetet olyan iszonyú szinten meg kellene változtatni. Az emberi természet nem jó, vagy rossz.

A kooperatív készség pont ugyannannyira része az emberi természetnek, mint a kompetitív agresszió, és egyik sem rossz vagy jó, mindkettőnek megvan a helye és az ideje. Az egy elég racionális felismerés, hogy a kooperáció messzebbre juttat, mint a belső versengés, így ennek az erősítése a célravezető. Ez még nem átformálása az emberi természetnek.

"milyen jól viselik az emberek a bezártságot az internetnek köszönhetően. A többségnek kb. fel se tűnt a dolog"

Ezt egyébként kategorikusan tudom cáfolni. Az első, és talán a második lezárás még valóban úgy történt, ahogy állítod, de azóta egyre jobban érzem a hatását. Éppen a héten tiltottuk meg a homeoffice-t egy kolléganőnek, mert egyre jobban kezdett bekattanni, és ez csak egy példa. Ettől még igaz, amit állítasz, miszerint a világ egyre inkább abba az irányba tart, hogy kevesebb személyes, több online élmény, és ezzel amúgy nincs is baj szerintem sem.

Továbbra is tök viccesnek találom, hogy nagyon hasonló dolgokat kifogásolunk a világban, és akár hasonló dolgokat is látunk megoldásnak, csak éppen mást okolunk érte. Ez a gamifició alapú történet, és az erőforrások ilyen módú virtuális korlátozása nagyon rímel arra, amit én képzelnék a jövőről.

Ugyanakkor éppen ez az: szinte egészen biztosan nem az olyan helyekről fog érkezni a megoldás, mint Putyin Oroszországa, vagy Hszi Csi Pin Kínája, akiknek a mai napig a legfontosabb dolguk, hogy a saját hatalmukat növeljék. Kína pont az általad is szapult, korlátlan vadkapitalizmus megteremtője, Oroszország meg nem csinál mást, mint a fosszilis energiahordozók eladásából származó bevételből hatalmat és hadsereget épít. Ezzel a kérdéssel jelenleg a gonosz nyugat foglalkozik, más nem nagyon.

Ami miatt a nyugatot nagyon lehet utálni - és gondolom, erre utaltál te is a nemesség párhuzammal -, hogy ezek az országok korábban gyarmatosították a világot, amivel megágyaztak egy rakás társadalmi konfliktusnak, intézményesítették a rabszolgatartást, iparosodásukkal teleszennyezték a környezetet. Majd miután jól meghíztak ezen a dolgon, most oktatják a világot, hogy mások miért ne csinálják ugyanezt, meg egyenlőség van és tisztelni kell a különbségeket. Ez egy baromi méltánytalan helyzet, ha úgy tetszik kettős mérce. Ugyanakkor ennek semmi köze ahhoz, hogy van igazuk.

Az egész arra emlékeztet, amikor a német főnököm a bértárgyalásomon közölte, hogy az elég baj, ha ennyire csak a pénzért akarok dolgozni. Életemben annyira nem sokszor húztak még fel. Azóta már teljes mértékben rájöttem, hogy mit akart mondani, és 100%-ig igaza volt. Annyi a különbség, hogy ő az én szememben baromira nem volt hiteles, mert egyrészt úgy könnyű a pénzt nem fontosnak tartani, ha sok van belőle. Másrészt pedig ellenérdekelt volt - hiszen az én fizetésem növekedése az ő pénztárcáját karcsúsította -, ezért simán úgy vettem, hogy ő úgy "gyarmatosít a háttérben", hogy van pofája megmagyarázni, hogy ez az én érdekem.

Azóta sokat változott a hozzáállásom ehhez. Egyrészt tényleg nem oldódott meg a problémám a több pénztől, de ahhoz hogy ezt belássam el is kellett jutnom odáig. Azt is be kellett látnom, hogy bizonyos dolgokban tényleg fel kellett nőnöm hozzájuk Közép-Európaiként, azóta nem is érzem magam elnyomva. Rájöttem, hogy nekem volt kisebbségi érzésem, nem ők voltak velem lenézők. Röviden ami leesett saját magammal kapcsolatban: ahogy te is mondtad, nagyon más problémái vannak annak, akinek nincs pénze, de ettől még nem lesz neki igaza!

Szerintem valahogy így van ez a világgal is. A nyugat az az intézmény, aki a helyzetéből és a múltjából kifolyólag mindig rosszfiú lesz. Ha beleszól a dolgodba hódít, ha nem, akkor csak magával törődik. Ha pénzt folyósít valamilyen célra, akkor burkoltan gyarmatosítani akar, de ha nem folyósít pénzt, akkor önző módon ül a vagyonán.

Valahol ez érthető is, de én gyakran gondolkodom el, mit csinálnék a helyükben. Mit lehet tenni abban az esetben, ha kooperálni szeretnék, de egyszerűen nem vagyunk egy súlycsoportban? Valahogy meg kell próbálnom felzárkóztatni az illetőt, kezet nyújtani neki. Ugyanakkor azért nyilván egy partnert és nem ellenfelet szeretnék magamnak, tehát valamilyen formában tartanom kell a kormányt, amit a másik könnyen vehet elnyomásnak. Ha viszont nem teszem, visszaélhet vele. A végén mindenképpen én leszek a rossz.

Hogy mennyire gyarmatosít a nyugat, arra tök jó példa a II. VH utáni Japán, vagy Németország. Tanulva az I. VH kreténségéből nem az volt a cél, hogy agyontapossák az ellenfeleiket, hanem inkább legyen ez egy barátság kezdete. Kicsit pl az is lett ennek az ára, hogy az amerikai - és akár a brit - autóipar beleállt a földbe, mert a kis, megbízható japán autók győztek. De összességében Japán és Németország jelenleg is a világ 3. és 4. legnagyobb gazdasága, utóbbi Európa első számú hatalma lett. Ennyire gyarmatosították.

Szintén jó példa Kína, akivel kapcsolatban folyamatos aggály volt, hogy terepet adjanak-e egy ekkora óriásnak megerősödni. Az USA úgy döntött, hogy igen, mert azt remélték, hogy ugyanaz történik majd mint Japánban, és a növekvő jólléttel demokratizálódik majd az ország, de ott ez nem jött be, ott megerősödött a nacionalizmus, és azóta vezető nagyhatalom szerepére tör. Szerintem a gyarmatosítás nem így szokott kinézni.

Oroszországnak is megvolt a választása, hogy a beömlő nyersanyagbevételből elkezdjenek építeni egy modern gazdaságot és társadalmat. Ehelyett hadsereget építettek és birodalmi törekvésekkel tértek vissza. Jól meg lettek ők is gyarmatosítva a nyugati pénzből. A '90-es évek elején éppen csak nem csődöltek be, most meg a nyugatot fenyegetik újra.

"azért kíváncsi lennék egy olyan opcióra, hogy az ellenzéki összefogás tagjai elkezdenek hasonló módon tevékenykedni"

Bár ellent tudnék mondani, de sajnos valószínűleg ez pontosan így lenne - tisztelet a kivételnek. Ezért reméltem 2010-ben, hogy talán azzal a kétharmaddal vége lesz ennek az ujjal mutogatásnak, de nem lett. Számomra a mostani ellenzék is végtelenül antipatikus.

"Semmi gyűlölködés, semmi egymásra mutogatás, semmi szándékos, erőltetett pózerkedés"

Jaja, pl mikor Márki-Zay kiállt Szegeden azzal szöveggel a tramtrain-avatón, hogy Lázár azt állította, hogy 10 perc lesz HMVásárhely-Szeged, közben 25 volt, ezért "nyilvánvaló, hogy a fideszes politikus nem... mondott... igazat". Ha ott lettem volna, lehet bedobok néhány tojást...

Ugyanakkor megintcsak: ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy milyen retek aljasság volt ez a gyurcsány-show, meg miniferi és a többi f.szság. Ahogy Oroszország tevékenysége sem lesz legitim azért, mert a nyugatnak gyarmatosító múltja van, vagy mert Amerika is háborúzott a közel-keleten.

"A kooperatív készség pont ugyannannyira része az emberi természetnek, mint a kompetitív agresszió, és egyik sem rossz vagy jó, mindkettőnek megvan a helye és az ideje."

Ha nem olvastad még, javaslom Richard Dawkinstól az Önző gén című könyvet. A hatásvadász cím ellenére nagyon jól leírja, hogy miért működik így a világ, ahogy és miért nem lehet ráhúzni egy közös idealista álmot az emberiség egészére és hogy ennek a működhetősége még abban az esetben is kérdéses lenne, ha valamilyen csoda által olyan ugrásszerűen felfejlődne az emberiség, hogy a legutolsó éhező etiópnak is svéd középosztálybéli életszínvonalat lehetne adni.

"Az egy elég racionális felismerés, hogy a kooperáció messzebbre juttat, mint a belső versengés, így ennek az erősítése a célravezető. Ez még nem átformálása az emberi természetnek."

Valóban nem, inkább ahhoz hasonlítanám, mint mikor a cirkuszi betanított csimpánz sokadszora is lelövi a cirkuszi artista fejéről az almát és ezen felbuzdulva az összes többi csimpánznak, amiket a fáról fogdostunk össze egy gyorstalpaló lövészeti tanfolyam után fegyvert adunk a kezébe.

A legtöbb ember a Nash-egyensúlynál elakad, emiatt hiába lenne racionálisan előnyös a kooperáció, ahhoz ugyebár BIZALOM kéne, az meg nem jön magától, valamelyik félnek engednie kell. Az esetek többségében a jobb pozícióban lévő fél teszi ezt meg (okos enged, szamár szenved ugyebár, ami ugyancsak egy kiforgatott baromság: [link] ), hiszen egyrészt többnyire okosabb, tehát ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy már eleve hátsó szándékot tervez ezt pedig elsumákolja vagy keresztapásan az orrod alá dörgöli nyíltan, vagy út közben jut eszébe, hogy ő végül is mennyit adott neked és cserébe te is visszacsorgathatnál valamennyit, esetleg a környezete világosítja fel, hogy "ne legyél már balek, mindig te keresed/te adsz neki, eközben ő meg így meg úgy. Esetleg a karmában hisz vagy Isten haragjában, hogy nem segít elég felebarátján és emiatt pokolra jut. Vagy szimplán genetikailag altruista és az okoz neki olyan szintű örömöt (hormonváltozást az agyban), mint másoknak a szex, egy jó kaja vagy egy halom pénz, illetve a személyes, egyéni kényelem, esetleg mások (alattvalók) rajongása vagy irigykedése, ha ő szolgálhat más embereket, tehet másokért.

Ez utóbbi típus aránya nagyon alacsony a társadalomban és általában a maximum, amit elérhetnek, hogy lesz belőlük egy Terézanya vagy orvosok határok nélkül aktivista, az alacsonyabb iskolázottságúak szorgos kis hangyák lesznek valami alapítványnál vagy hajléktalan-ételosztáson és nem értik, hogy húzhatnak emberek még ebből is hasznot, amikor az alapítvány elsikkasztja a pénzeket, a többi önkéntestársa közül az egyik Instára celebkedik, a másiknak kell az érettségihez x óra közérdekű munka, a harmadik meg "csak" lopja haza az adományokat a népes családnak, így több pénze marad neki cigarettára például.

Az összes többi meg annyira stabil alapot jelent a társadalom számára, mint a 4 lábú szék, aminek az egyik lába wc papír gurigákból van a másik pedig törött és celluxszal van összeragasztva a harmadiknak meg mozog a csavarja.

Szóval jó dolog a kooperáció, ezt a társadalom többsége el is fogadná. Csak alkosd meg a hozzá vezető bizalmat.

És az odavezető utat, mert hiába álmodozunk ilyen gamification-ös ösztönzőrendszeren, amikor nem tudjuk lefektetni az alapokat, hogyan történne az átmenet az egyik rendszerből a másikba.

És még számos probléma felmerülne, mint az idős, begyepesedett emberek oktatása, ami miatt Magyarországon az észt modell sem lenne működőképes, amíg a népesség zömének ilyen a hozzáállása.

"szinte egészen biztosan nem az olyan helyekről fog érkezni a megoldás, mint Putyin Oroszországa, vagy Hszi Csi Pin Kínája"

Hát pedig központi egységesség és autoriter rendszerek által kierőszakolt fegyelem nélkül nem lehet beterelni a társadalom többségét pozitív célok építése mögé sem.

A diktatúrák mindig ott siklanak ki, hogy célt tévesztenek. De alapvetően az általa biztosított hatalom csodálatos dolgokra is képes lehetne, ahogy a magfúzióból is épültek azért atomerőművek is, nem csak atombombák.

De a megoldást továbbra sem ott látom, hogy összeengedünk Karácsony Gergelyeket, MZP-ket, Jakab Pétereket, Dobrev Klárákat meg Fekete Győröket Gyurcsánnyal a háttérben, ahogy az EU jelenlegi abszolút inkompetenciáját is jól mutatja, hogy mi történik, amikor eltérő nyelvű, kultúrájú és fejlettségi szintű államokat gazdasági egységgé akarunk kovácsolni külső kényszerrel, erővel.

Hanem a nagy hatalommal rendelkező embereknek kellene kidolgozni egy olyan mesterséges intelligencia alapú rendszert, ami aztán önműködővé válhatna és mivel gép, nincsenek érzelmei és hangulatingadozásai, félelme és számos olyan emberi tulajdonsága, ami miatt itt tart a világ, ahol.

Veszélyes és nagyon átgondoltan kell létrehozni ahhoz, hogy később ne törölje ki az emberiséget, de ha abból indulunk ki, hogy a jelenlegi úton tovább is biztosan ez lesz a sorsunk, akkor egy próbát azért megérne.

"Ezzel a kérdéssel jelenleg a gonosz nyugat foglalkozik, más nem nagyon."

A nyugat meg hiába foglalkozik vele, amikor minden más sokadrendű kérdéssel is foglalkozik, amikről őszintén szólva tényleg nem tudom eldönteni, hogy mi a célja meg ennyire nem látja-e, hogy mit vált ki a többségi társadalomból.

Csak pár példa, miket csinálnék teljesen másképp az ellenzék helyében.

A szolidaritást nem közhellyé silányítanám, nem is kampánypénzből meg alapítványi ügyesen adómentesített pénzből osztanék látványos csinnadratta közepette ételt, krumplit, stb. természetesen odaszúrva mindig a bezzegakormány-t. Vagy segítsen, vagy ne, de ne fűzzön hozzá kommentárt. Ezzel már a Kétfarkú Kutyák mérföldekkel előrébb vannak morálisan.

Nem is kirakat-celebeket fűznék meg, hogy "VV Mórickával és XFaktor Bélával meglátogattuk a mucsaröcsögei árvaházat."

Ez olyan, mint a szeretet, vonzalom, szimpátia. Nem lehet kikényszeríteni és pénzért venni. Ez a belső jóság is vagy jön, vagy nem jön. Nem lehet erőltetni.

Ahogy férfiként is hiába megyek oda egy felsorolt listával a kiszemelt nőhöz, hogy "Szia, nekem ilyen sok jó tulajdonságom van és mellesleg megnéztem a Facebookon az exeidet és antropológiai, genetikai, tudományos szempontok alapján is némelyiknél jobb vagyok." mert még az is elküld egy ilyen bemutatkozás után a bánatba, akinek amúgy talán szimpatikus lehettem volna.

Ugyanúgy itt sem úgy működik, hogy "XFaktor Béla több milliót adományozott, te meg szégyelld össze-vissza magad, amiért megtartod magadnak a fizetésedet és még van pofád a kötelező kiadásokon túl olyan luxusdolgokat venni, mint csoki miközben mások éheznek és néhány zsömle árával is támogathatnád őket?"

Maximum az ellenkezőjét éri el.

De az LMBTQ-nál sem felvonulásokat kell rendezni, hogy még az is átkozza őket, akinek amúgy semmi baja velük, csak emiatt késve ér be munkába vagy 1 órával korábban kell indulnia. 1-2 alkalommal volt mozgássérült felvonulás is, hogy felhívják a figyelmet az akadálymentesítésre, aztán rájöttek, hogy érdemesebb más vonalon elindulni, mert azért hiába panaszkodsz, hogy állami, adófizetői pénzen emeljenek ki egy marginális csoportot, de ha magad MELLÉ állítod a bicikliseket, rollereseket, babakocsit toló kismamákat és járókeretes, botos idős néniket, bácsikat, akkor már a társadalom több, mint 50%-át megnyerted magadnak.

A megváltozott munkaképességű kvótákkal is az lett, hogy csomó helyre csak őket alkalmazzák vagy inkább őket veszik fel, ami se neki nem jó, mert nem véletlenül kapta ezt a státuszt, neki speciális munkahely és munkakörülmények kellenének, eközben másnak meg már nem jut hely. De ott még érthető, hogy valaki beteg, nem olyan a teljesítménye, mint az egészségesnek.

Viszont ha minden tetszőleges társadalmi csoportot kiemelünk és még egy nagy fegyvert is adunk a kezükbe, azzal csak visszavetjük a gazdaságot.

"Ez egy baromi méltánytalan helyzet, ha úgy tetszik kettős mérce. Ugyanakkor ennek semmi köze ahhoz, hogy van igazuk."

Egyrészt ha én egy drogos, alkoholista, erősdohányos ismerősömet bezárom egy ketrecbe és minden nap kap kaját meg ivóvizet a rácson keresztül és fél év múlva - ha addigra nem alakul ki nála Stockholm-szindróma - nagyon nem fog neki örülni, ha kiengedem és nagyon ritka esetben fogja megköszönni, hogy valójában milyen jót tettem vele és mennyit olvasott ott a ketrecben ami az új, józan életében mennyire előnyös lesz, hanem egy örökös tüske marad benne és jó eséllyel vissza is fog esni, mert akarata ellenére történt.

Ha úgy tetszik, a tünetet kényszerrel, erőszakkal kezeltem, de nem oldottam meg a kiváltó okot, amiért olyan, amilyen.

"Rájöttem, hogy nekem volt kisebbségi érzésem, nem ők voltak velem lenézők. Röviden ami leesett saját magammal kapcsolatban: ahogy te is mondtad, nagyon más problémái vannak annak, akinek nincs pénze, de ettől még nem lesz neki igaza!"

Valamit megint nagyon félreértettél. Nem arra céloztam, hogy adjunk pénzt olyannak, aki nem rendelkezik pénzügyi kultúrával, hanem azt, hogy BIZTOSÍTSUNK LÉTBIZTONSÁGOT annak, akinek EZ NEM ADATOTT MEG CSALÁDI HÁTTÉR ÁLTAL.

És mivel nincs korlátlan lehetőség, ezért vegyük azokat előre, akik közelebb vannak. Kultúrában, mentalitásban, földrajzilag, stb.

Valahogy ebben a baloldali-nyugati jóakarásban mindig azt láttam, hogy a feltörekvő középréteget szisztematikusan tapossák. Látszólag "méltányos adózás" meg "fizessenek a gazdagok" mögé bújnak, de ez egyrészt a legnépesebb réteget (szegények és akik annak érzik magukat) próbálja meg célozni mint szavazóbázis, másrészt a gyakorlatban mindig úgy végződik, hogy adót optimalizálnak meg alapítványokba csorgatják ki a pénzeket meg olyasmikbe fektetnek, amik többszörösen hozzák vissza a pénzt, hiszen köztudott, hogy a szegényeknek adott pénz pénzügyi kultúra nélkül mértéktelen fogyasztásban fog lecsapódni és fent mint minden ilyen játékban, a tőzsdén is, lesznek nyertesek és vesztesek, a jobboldal a nyerteseket helyezi reflektorfénybe, a baloldal a veszteseket mutogatja szürke mecénásként, hogy mennyit adtak a köznek.

Majd pedig olyan rétegeket emel fel, ugyancsak nem minden hátsó szándék nélkül, akiktől azt várja, hogy a Földön már majdnem teljesen leosztott lapok közül még húz egy jót, itt már bejön a képbe a súlyos kevélység és önhittség, mint egy diktátornál is. Avagy azt hiszi, hogy teljesen más kultúrájú, szocializációjú ember majd pont örömmel fog törekedni morzsákért, mert kellően buta ahhoz (mint amilyen ő volt, amikor a dörzsölt üzletember apja/mentora jószándékkal manipulálta, hogy miért érdemes tanulni, aztán mikor koppant, akkor egyszerre rá is jött, mint te is a főnököd kapcsán) és hogy a felháborodás az eltérő szocializációjú embernél is csak sima passzív felháborodás lesz, aki nem olyan közegben szocializálódott, ahol a Fűrész volt a legdurvább horrorfilm, hanem ahol már 4 évesen egy lerobbant emberi végtaggal játszott a homokban, az egyik testvérét 6 évesen egy aligátor ette meg, a másik 9 évesen halt meg maláriában a 13 éves húgát meg az arab sejt vette meg, amikor ő 17 éves volt és mikor nekirontott, hogy ne vigye el a húgát, akkor szerezte a sebhelyeket és azért van csak kilenc ujja. Eközben az interneten kontraszt nélkül kapja a Rich Kids of the World-jellegű tartalmakat arról, hogyan élnek a fejlett világban és ugyanúgy fogalma sincs arról, hogy mi a különbség Norvégia, Svájc, Magyarország meg Bulgária között, mint ahogy a mucsaröcsögei nyugdíjasnak is "Amerika" van és már okosnak számít a környezetében, ha tudja, hogy ott azért van Kanada meg Mexikó is meg Dél-Amerikában is van szegénység sok helyen és ott nem angolul beszélnek. De még olyan tájékozottság sem várható tőlük, mint az egyszerű Y+ generációs nagyvárosi fiataltól, aki azért tudja, hogy ott sem egyforma Detroit meg New York meg ott is vannak különbségek, sokszor nagyobbak mondjuk Harlem és a Wall Street között, mint itthon a Váci utca meg a Hős utca között.

Szóval van neki a szemét gazdag, nyugati fehér ember, aki végre egy megfogható, megtámadható ellenségkép, akin végre ugyanúgy elégtételt tud venni, mint ahogy az országunk szavazói (beleértve a Mi Hazánk szavazóit is és a radikálisak közül akik nem mentek el szavazni) is megracionalizálnák, ha például Viktor vagy Torockai kilőne (nyilván elméleti síkon) pár rakétát Párizsra, hogy "Hehehe, megérdemelték Trianon miatt, csigazabáló gallok!"

Szóval ennyire tényleg nem lehetnek korlátoltak... Ez emberi pszichológia. Ha csak nem tudnak már valamit, amit mi még nem. Amiben esetleg benne van Elon Musk meg Jeff Bezos is az űrgyarmatosítási terveivel, például, hogy a Földnek reszeltek, az Orosz tajgán még ki lehet majd húzni pár évtizedig, de ahhoz az oroszokat is demokratizálni kell, mert Putyin haláláig nincs idő várni.