Melyik volt gyilkosabb esemény a magyar nemzet számára, Trianon, vagy az agymosó, elnemzetietlenítő Kádár-rendszer?

> Melyik volt gyilkosabb esemény a magyar nemzet számára, Trianon, vagy az agymosó, elnemzetietlenítő Kádár-rendszer?

A trianoni békeszerződés (vagy ha úgy jobban tetszik békediktátum).

> Rengeteg ember azt sem tudja mit jelent a Trianon szó

Egy – pontosabban kettő – kastély neve, ami a Versailles-ban található. ;-)

> gondolom ez a Kádár-rendszer eredménye amely átmosta az emberek agyát

Lehet ez is hozzájárult talán, de nem ez a lényeg. Olyan korban élünk, mikor nehéz megélni azt, hogy egy nép tagja vagy. Egyrészt azért, mert a világunk az egyént, az egyén szerepét hangsúlyozza. Másrészt a különböző népek kultúrája a világ globálissá válásával egyre inkább hasonló. Egy mai magyar, angol és német nagyjából hasonló módon él, ugyanazt a munkát végzi és ugyanúgy mondjuk bolti eladóként, informatikusként, vagy buszsofőrként. Ugyanúgy öltözködik, lassan ugyanazt eszi. (Ahogy viccesen szoktam mondani: A világ bármelyik országában szívesen megeszek egy jó olasz pizzát.) Nagyrészt azonos zenét hallgat, és javarészt ugyanazokat a filmeket nézi. Ugyanúgy szórakozik. Lassan a nyelven, meg pár kisebb kulturális morzsán, a történelmen, meg a politikán kívül alig van valami, ami megkülönböztetné a különböző népeket. A hétköznapi életben nehéz megélni, hogy miben más magyarnak lenni, mint németnek, angolnak. A kultúrák átjárhatóbbak. A megkülönböztethető kultúra nem az emberek világképében, értékrendjében, hétköznapjaiban van, hanem kövekben, épületekben, könyvek lapjain, festmények vásznain. De egyre kevésbé az emberek szívében.

Innen nézve meg kevésbé tűnik katasztrófának egy mai fiatal szemében, hogy most innen oda átrajzolták a határt. Maximum nem Magyarországnak, hanem Romániának, Szlovákiának adózik. Nem tűnik akkora problémának.

Így aztán olyan országokban is eléggé erősen inflálódik a nemzeti öntudat, amelyek nem voltak a szocialista tömb részei.

> kiölt belőlük minden nemzeti öntudatot

Egyébként meglepő módon nem annyira. Anno mikor a táncházmozgalom a szárnyait bontogatta, akkor a rendszer nem nézte ezt túl jó szemmel. De miután sikerült meggyőzni a vezetőket, hogy hát itt hány százezer népdalt sikerült megőrizni a népi kultúránkból, bezzeg a „hanyatló nyugat” mennyire elveszítette ezeket, a rendszer nem hogy felkarolta a népi kultúrát, de kvázi orrba-szájba tolta. Nem volt olyan ünnepség, ahol ne lépett volna fel egy néptáncegyüttes, vagy egy népdalkórus. Külön műsorok voltak a népi kultúrára nevelésre, pl. a Ki mit tud is felkarolta ezt, ott volt a Csepü, lapu, gongyola, vagy a Másfélmillió lépés Magyarországon. A szocialista rendszer és ideológiához mérten a Kádár-rendszer kvázi életben tartotta ezt.

Nyilván tette ezt a maga sajátos és hiányos módján, válogatva, szűrve, de mindenesetre túlzásnak érzem, hogy a Kádár-rendszer kiölte volna a nemzeti öntudatot. A Kádár-rendszernek számos negatívuma van, de én a nemzeti öntudat kiölését nem sorolom közé.

~ ~ ~

Amit a Kádár-rendszer tett, az visszafordítható, és csak rajtunk múlik, hogy visszafordítjuk-e. Trianon viszont nem visszafordítható. Ennek nincs meg a geopolitikai realitás. Ezért gondolom azt, hogy Trianon nagyobb veszteség.

Illetve a kérdés az volt, hogy mennyire volt gyilkosabb esemény. A Kádár-rendszerbe azért kevesen haltak ténylegesen bele. A trianoni békének következményeként viszont ténylegesen veszítették életüket emberek.

"Rengeteg ember azt sem tudja mit jelent a Trianon szó, gondolom ez a Kádár-rendszer eredménye amely átmosta az emberek agyát, kiölt belőlük minden nemzeti öntudatot, és egy puhány, gyáva generációt nevelt ki."

Vagy talán, esetleg, az is lehetséges, hogy ezek az emberek a jelen kor, a saját életük és világuk problémáival szoktak törődni, nem egy 100 évvel ezelőtti történelmi eseményen sipákolni a nap 24 órájában mint néhány tébolyult. Lehetséges ez is. De csak tippelek.

Én tudom mi az a Trianon, mivel tanultam történelmet. De rohadtul teszek rá, mert SEMMILYEN hatása nincs az én életemre, 0, zéró, nyista, nuku. Nem érdekel mi volt 100 éve. Holokauszt is volt 75 éve, azon mégse sipákolnak a "nagymagyarok", pedig "kicsit" több ártatlan ember veszett oda mint Trianonnál. De hatása a mai életre már annak sincs. Megtanuljuk történelemórán hogy volt ilyen, tudomásul vesszük hogy a történelemben elég sok rossz dolog lezajlott, és ennyi. Többet nem kell foglalkozni vele. Az általános műveltségen felül semmi haszna/értelme nincs törődni ilyesmivel bárkinek is.

Azt nem lehet tagadni, hogy a Kádár-érában a proletár internacionalizmus (elvtársam, hát mondd már ki rendesen, mert különben kiváglak a pártiskoláról :D ) jegyében hivatalból nem annyira emlegették Trianontot, mert akkor a velünk harci és gazdasági egységben levő nemzeteket piszkáltuk, ami nem volt elvtársias és bajtársias. Ezért is volt az, hogy az ország megint egy"ezekre nem" kurzusba bonyolódott bele, mert az MDF volt az egyetlen párt, amelyik ki merte mondani, hogy vannak a hegyen túl is magyarok, és (CSAK!) ezért sokan rájuk szavaztak, pedig ez volt az egyetlen pozitív tulajdonságuk. :D Nem, mintha a többi képződmény jó lett volna. :D

De azért az átlag magyar ennek tudatában volt. Az ellenkező irányú vélekedést betudom a Kádár-rendszer tökéletes nem-ismeretének. Hát tanultunk történelmet 1966-ban is, te marha. :D Nem sok lap archívuma kereshető, az egyik a pécsi DN, abban is évi kettő-három találat van Trianonról, pedig a megyei lapok aztán pártosabbak voltak Sztálinnál. Igaz, hogy általában negatív felhanggal, mint például 52-ben, hogy az a reakciós jelszó, hogy a régi határok visszaállásával minden jó lesz, az félrevezeti a munkásosztályt.

Na, ami az MDF-et illeti, Andrásfalvy Bertalan szerintem nagyon jól megfogja a lényeg egyik felét, amikor azt mondja, ez a Trianont leginkább magunknak köszönhetjük. De a tények azok csak makacsok, valóban, a facebookra másoltam be egy történész pár mondatát arról, hogy hogyan változott a nemzetiségi politika az első világháborúra és alatt, aminek egyenes következménye volt, hogy az összes nemzetiség távozni akart baráti karjainkból. Andrásfalvy nem erről beszélt, de ez is egy nagy igazság.

Egyébként tudsz te arról valamit, mennyire jó egy nemzetiséginek lenni ma Magyarországon? Felmenőm az északi államokat szokta emlegetni, mivel az egyikben él ezerkétszáztizenkét bennszülött, azért mindkét nyelv hivatalos! Itt mi van? A kirakat. Ha magyarul beszélsz (miközben szerintem a lakosság felének német neve van, a többinek meg szláv), talán még hetente kétszer fél óra nyelvi rádióadást is kaphatsz. :D

Hát ezek csak a látószög tágítására íródtak.

> Röviden Trianonként beszélnek a békediktátumról ahelyett, hogy minden egyes említéskor kimondanák teljes nevét, a trianoni békeszerződést.

Nyilván. Ez csak némi feszültségoldó poén akart lenni.

> > Egyrészt azért, mert a világunk az egyént, az egyén szerepét hangsúlyozza.

> Nem mondanám annyira azt, hogy a világunk, inkább rendszerünk.

Igen, erre gondoltam én is.

Az embernek, mint lénynek – függetlenül időtől, helytől – vannak bizonyos tulajdonságai. Minden rendszer ezeket a tulajdonságokat fogja visszatükrözni. Nem lehet úgy a társadalmi, gazdasági rendszert megváltoztatni, hogy közben az egyén, a társadalom építőköve önmaga nem változik. Minden rendszer azért tökéletlen, mert valamiféle hibánknak a kiteljesedésére ad lehetőséget.

> Valószínű a jelenlegi rendszer sem fog örökké tartani, mert az emberi lélekre elég bomlasztó, depresszív hatású. […] Az embereknek kell a közösség, a magasztosabb célok, az önös érdekbe előbb utóbb belefásulnak az emberek…

Csakhogy semmi nem akadályozza a jelenlegi rendszerben azt, hogy közösségek jöjjenek létre, és az ember magasztosabb célokat tűzzön ki maga elé. Erre minden lehetőség adott. Nem arról van szó, hogy a rendszer nem teszi lehetővé, hanem az emberek nem óhajtanak élni ezzel a lehetőséggel. Oké, nyilván a rendszer sem ösztönzi őket erre. Bár ez sem igaz, mert a rendszer is mindenféle cégek, intézmények, közösségek összessége, vannak is olyan közösségek, egyesületek, amik jó példát mutatnak. Csakhogy úgy tűnik a többség nem vevő erre.

Anno a Kádár-rendszerben legalább a rendszerben voltak ösztönzők, hogy az ember kicsit kulturáltabb is legyen. Emlékszel… A hét műtárgya, Vers mindenkinek stb… És műveltebbek lettek ettől az emberek? Nem igazán, ezt a rájuk erőszakolt kultúrát ignorálták, mindenki azt várta, hogy vége legyen ennek a ………-nak, és kezdőjön végre a Derrick. A rendszer nem fogja jobbá tenni az embereket. Az emberek tudják jobbá tenni önmagukat.

> Nem elég az embernek ha csak a hasa van tele. Egy idő után ez kevés lesz.

Sajnos a valóság az, hogy a legtöbb embernek ez a cél, és ennyi elég is. És ha nem, marad is bennük valamiféle űr, nem igazán tudják, hogy mivel is kellene kitölteni.

> Pont ez az identitás krízis okozza napjainkban a feszültséget, a szélsőjobb felerősödését. Nem lehet az embereket összemosni, kitörölni identitásukat.

Ez összetettebb kérdés. Mert pont a nemzeti identitás az, ami nem csak érték, de egyben problémaforrás is. Remekül megvolt a világ, meg az emberek nemzeti identitástudat nélkül is. Volt éppen elég identitásformáló kulturális elem. Pl. a nagycsalád, vagy a vallás. Félre ne érts, én értéknek tartom, hogy van nemzeti identitás. Ha már kialakult, és szervesült a kultúrában, akkor fontos megélni, önmagunkban újrateremteni. De ha idővel kiveszik, hát kiveszik. Nem az a gond, hogy az nemzeti identitás krízisben van, hanem hogy nem lép a helyébe más identitásformáló erő, ami olyan szinten tudna kultúrát teremteni, mint amit a nemzeti identitás teremtett.

> Igen ha csak a gazdasági szempont létezne. De vajon csak az a szempont létezik?

Nem. De pont a nemzeti identitás hiánya miatt válik egyre kevésbé identitás kérdésévé az, ha valaki külhoni, mint inkább praktikus kérdéssé. Pont a globalizáció teremti meg azt, hogy ma egy magyar sokkal kevesebb dologban érzi magát korlátozva külhoniként, mint Trianon után mondjuk 10 évvel. A globalizációt lehet sokféle okból kritika tárgyává tenni, de kétségtelen, hogy ilyen szempontból a globalizáció jótékony hatással bír. Az erdélyi magyar is, meg a magyarországi magyar is lassan ugyanazt az – angol, amerikai – zenét hallgatja, ugyanúgy a tengerpartra megy nyaralni, ugyanúgy a Trónok harcát, vagy a Star Warst nézi szórakozás gyanánt, vagy ugyanúgy biliárdozással üti el a szerda estéjét a kocsmában. Maximum annyiban érzi magát korlátozva, amennyi még egyáltalán a nemzeti identitásból megmaradt.

> Ismétlem, vannak emberek akiknek a gazdasági (alapszükségleti) célok mellett magasztosabb célokra is van igénye.

Én meg akkor szintén ismételném, hogy néhány embernek van erre igénye, de ők meg is találják ezt. A legtöbb embernek viszont nincs önmagában igénye erre. Józsinak, aki váltott műszakban dolgozik a gyárban, majd beül a kocsmába, aztán hazamegy, megnézi az aktuális valóságshowt, vagy tehetségkutatót a tévében, neki nemhogy igénye nincs arra, hogy magasabb kultúrát fogyasszon – mondjuk elolvasson egy könyvet, vagy elmenjen színházba, esetleg múzeumba –, de még rávenni is nehéz erre.

> Viszont határokon átnyúló nemzetegyesítés, történelmi eseményekkel kapcsolatos érzelmek táplálása nem az ördögtől valók

Nem ördögtől valók, viszont egyre kevésbé jelentenek ténylegesen bármit is. A nemzet szó az, ami elveszíti a jelentéstartamát, ami egyre kevesebb tartalmat foglal össze. Hogy ez baj-e? Ennek megítélése szubjektív. Ha a szívemre hallgatok, akkor bajnak érzem. De ha racionálisan gondolom végig, lehet, hogy nem is akkora baj ez. Ahogy a nemzeti identitás képes kultúrát teremteni, amennyi értéke van, pont annyi rákfenéje is van. Ezt szépen megmutatta az elmúlt századok történelme.

"és ugyanolyan magyarok voltak mint mi"

Te lehettél a Kádár-érában a járási párttitkár kategóriája, aki ész nélkül ismétli a jelszavakat, akkor is, ha pont a szeme előtt van az ellenkező értelmű igazság. :D Hát nem pont az előbb írtam, hogy a nemzetiségi politika kifejezetten rossz volt, azért nem volt vevő senki a föderációra?