Miért ekkora az ellentét a palesztinok és az Izraeliek között? Egyáltalán mit akar ott Palesztina?

Tipikus magyar mentalitás!

Izrael-"palesztín" konfliktushoz is a magyarokat hozzátok szóba...

Egy a fontos a magyar történelemből: a magyarok mindig a rosz oldalon áltak, álnak!

2016-05-31 19:17-ei válaszadónak üzenem: ennyi erővel a Kárpát-medence az avarok földje. Mit gondolsz az ősmagyarok ezer éve békés letelepedéssel érkeztek Európába?

"Az ott nem a zsidó földje, mert Egyiptomból odatérve kiírtottak mindenkit, aki ott volt." Kb ezt mondta az a vlaszoló. Hát erre én meg azt mondom, hogy van ilyen. Sajnos vagy nem sajnos a 2000 évvel ezelőtti szokás az ezt diktálta. Megtetszik egy terület - odamész, szétcsapsz az ottlakók között, és a tiéd. És ha ezt felrója a válaszoló a zsidóknak, akkor javaslom, hogy menjen kecskepásztornak az Urál-hegységbe. És nagyon remélem, hogy érti, hogy arra gondolok, hogy IGEN, a MAGYAROK is ONNAN jöttek, és nem itt voltak ősmagyarok.

"A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket."

Tudtommal ez a mondás nem azért volt mert körbelőttük őket a nyilakkal, hanem mert nonstop fosztogatták az őseink az európaiakat, falvakat gyújtottak fel, nőket erőszakolgattak, és a fejlett európai városi/falusi élethez képest jurtában éltek, és "nyers húst ettek".

„Miért ekkora az ellentét a palesztinok és az Izraeliek között?”

Mert mind a két nép ugyanazt a földet szeretném magáénak tudni. És egyik sem válogat az eszközökben. A palesztinokat a zsidók terrorizmussal vádolják, a palesztinok a zsidókat háborús bűnökkel. És egyik vád sem alaptalan sajnos... Hogy ki kezdte, ma már nehéz megmondani, de igazából egyik sem hagyja abba, hanem inkább egymásra mutogatnak...

„Egyáltalán mit akar ott Palesztina?”

Ugyanezt a kérdést fordítva is fel lehetne tenni. Egyáltalán mit akar ott Izrael?

[link]

Egy 1947-es térkép. Izraelt nem találom rajta. Tehát ez alapján talán mégis lehet valami joguk az araboknak ahhoz a földhöz...

„A palesztinoknak miért pont Izrael kell, amikor ott alig van muszlim?

Palesztina miért kell a zsidóknak, amikor alig van ott zsidó?

[link]

„Miért nem egyesülnek valami környező országgal?”

Nem is tudom, talán pl. mert az izraeli hadsereg nem haná?

#73-74

Igazából azért szóltam hozzá, hogy neked vákaszoljak. Nem az a baj, hogy hiányosak a történelmi ismereteid, hanem, hogy ennek ellenére mégis írsz.

„Ennyi erővel a Kárpát-medence az avarok földje. Mit gondolsz az ősmagyarok ezer éve békés letelepedéssel érkeztek Európába?”

Bármilyen hihetetlen is, de valóban.

Mai történelmi ismereteink szerint a magyarok bejövetele békésen zajlott le, valószínűleg több hullámban.

[link]

„Mindezek a hódítások nagyobb csaták nélkül zajlottak, a magyarok nem ütköztek számottevő ellenállásba.”

Főleg avarok éltek itt (akiket bár állítólag Nagy Károly már korábban kiirtott, de akik jelenlétére a magyarok bejövetelnének idején mégis számos tágyi bizonyíték utal), a szlávok csak elszórtan lehettek jelen (és ők is csak az ország északi részén). A magyarok pedig nem az avarok helyére települtek be, hanem melléjük. Az avarok kulturális szempontból a rokonaink voltak, valószínűleg nyelvileg is, így nem voltak ebből konfliktusok, a későbbiekben az avarok egyszerűen összeolvadtak a később betelepülőkkel, ráadásul valószínűleg szívesebben éltek a magyarokkal egyenrangú félként, mint morva uralom alatt, vagy folyamatos félelemben a frank és német rablóhadjáratoktól. A szórványosan előfodduló szlávok szintén beleolvadtak a magyarokba, mivel amúgy is kevesen voltak. És semmi nem utal arra, hogy elégedetlenek lettek volna, nem történtek fegyveres konfliktusok köztük és a magyarok között.

Egyébként az is lehet, hogy a magyarok bejövetle már jóval korábban elkezdődött, sőt akár az avarokat is lehetne „magyar törzsnek” tekinteni, akiknek a később bejövő magyarok csak segítettek függetlenedni a morva és frank befolyás alól.

[link]

Ha majd egyszer ráérsz, és tanulni akarsz, nézd végig az alábbi videót is:

https://www.youtube.com/watch?v=ZbAG8vmUXdw

„És nagyon remélem, hogy érti, hogy arra gondolok, hogy IGEN, a MAGYAROK is ONNAN jöttek, és nem itt voltak ősmagyarok.”

Hogy bizonyítanád, hogy onnan jöttek? Mert ezt szereti mindenki „tényként” beállítani, és ilyenkor érdekes módon senkit nem zavar, hogy ezt a HIPOTÉZIST soha senki nem bizonyította be... Pár komolytalan nyelvészeti érven kívül semmi nem is támogatja. Bezzeg, amikkor valaki a finnugor eredetűnek mondott szavaink mindegyikéről bemutatja, hogy az altaji nyelvekkel is rokonok (amely az eurázsiai nyelvcsalád létezésének bizonyítása óta annyira azért annyira nem kellene, hogy meglepő legyen), és akkor talán mégsem olyan egyértelműen „finnugor eredetűek”, akkor meg habzó szájjal követelik a „bizonyítékokat”, pedig az orruk előtt van... Amíg a kettős mérce uralkodik a tudományos érvek és módszerek helyett, addig sajnos így is fog maradni.

"A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket."

Te talán azt mondanád: „Sajnos vagy nem sajnos az 1000-1200 évvel ezelőtti szokás az ezt diktálta.”

De hogy rendesen is válaszoljak:

A németek és más frank utódállamok elleni fellépés katonailag abszolút indokolt volt, mivel azokat, akik ki akarták irtani a magyarokat, nem ártott folyamatosan gyengíteni:

[link]

Ha a nyugati uralkodók úgyis ki akarák űzni / irtani a magyarokat innen, akkor nem csodálom, hogy őseink úgy gondolták, hogy akkor már inkább ők féljenek tőlünk... Vagy hagyni kellett volna őket erősödni?

Azt meg azért hadd ne szégyelljük már, hogy gyakorlatilag több mint egy évszázadig kegyőzhetetlenek voltunk, 2 csata kivételével, ráadásul azok kapcsán is csak a nyugati krónikások álláspontját ismerjük, akik nyilvánvalóan eltúlozták a dolgot. Olyan ez, mint Attila catalunumi „veresége”, aki bár számos (hozzá nem értő) forrás szerint „katasztrofális vereséget” szenvedett (bár a valóság az, hogy döntetlen ütközetből visszavonult), és utána csak azért nem foglalta el Rómát (annak a birodalmonak a fővárosát, amely állítólag legyőzte őt), mert maga a pápa könyörgött neki.

Az ún. „kalandozó” hadjáratoknak számos célja lehetett, így finoman szólva is túlegyszerűsítés lenne pusztán portyázásoknak, rablóhadjáratoknak tekninteni őket:

[link]

Különösen az alábbi 2 mondatra hívnám fel a figyelmet:

„A magyar hadjáratok jelentős része a nyugat-európai belső háborúk egyik résztvevőjének szövetségében történt.”

„Nagy Károly avar hadjárata után szekérszámra vitték az avar kincseket Nyugat-Európába, mégsem találkozunk e hadjárat „zsákmányszerző” minősítésével.”

A hadjáratok célja tehát nem pusztán a zsákmányszerzés volt, hanem hosszú távú politikai célokat szolgáltak, valamint a honvédelmet is (mivel amíg német földön folytak a harcok, nem kellett német támadásoktól tartani).

„...nonstop fosztogatták az őseink az európaiakat”

Őseink is európaiak voltak. Akkoriban egyébként a fosztogatás hozzátartozott a hadviseléshez. Nagy Károly is fosztogatott, a németek is, de még a későbbi a keresztes hadjáratok is. Meg ne gondold, hogy a „nonstop fosztogatott” népek olyan ártatlanok voltak, ld. pozsonyi csata. Meg az avaroknak is volt bőven elszámolnivalójuk a nyugatiakkal. Van egy olyan álláspont is, hogy a Nagy Károly által korábban az avaroktól ELRABOLT kincsek visszaszerzése is a hadjáratok céljai között szerepelt. A „fosztogatás” pedig inkább csak mellékhatás volt, a kor divatjának megfelelően. De pusztán amiatt nem mentek volna oda a magyarok, mert nem lett volna semmi értelme.

„falvakat gyújtottak fel, nőket erőszakolgattak, és a fejlett európai városi/falusi élethez képest jurtában éltek, és "nyers húst ettek"

Hiteles forrás? A nyugati krónikák magyarokról kialakított képét forráskritikával kell ugyanis kezelni. Érdekes, hogy az augsburgi csatát, meg a kalandozások „rablóhadjárat”-ként való feltüntetsét kritika nélkül átvesszük, miközben a hun-magyar-rokonságot (amelyet SOKKAL több, ráadásul egymástól FÜGETLEN forrás TÉNYként kezel, ráadásul semmilyen valódi nyelvészeti, történelmi, régészeti vagy néprajzi ellenérvünk sincs, amely miatt akár csak egyáltalán felmerülhetne, hogy esetleg kételekedjünk benne), de azért ezt mégis komolytalannak tartjuk, mert ugye „forráskritika”. A forráskritika ma sokkal inkább kényelmi funkciókat szolgál, mivel egyes történészek (a nagy többség) arra használja, hogy a koncepciójába nem illő, vagy pusztán nem tetsző tényeket valótlannak állíthassa be. Ez pedig innentől nem tudomány.

Azt is mondhatnánk, hogy a nyugatiak meg „a fejlett magyar életformához képest rongyokban járva, a tisztálkodást hírből sem ismerve, zsúfolt és sötét kunyhókban éltek, amely a járványok terjedésének melegágya volt, egyoldalú táplálkozásuk miatt emellett hiánybetegségektől, gyenge immunfunkcióik miatt banális fertőzésektől szenvedtek, miközben magukat fejlettnek tartották”. Ez ugye jól hangzik?

Az, hogy „falvakat gyújtottak fel, nőket erőszakolgattak”, a nyugati seregekre nem volt jellemző? Vagy a vörös hadseregre a 2. világháborúban?

A magyar történelemoktatásra nézve egyébként valóban „tipikus”, hogy nem szemléletet adva oktatják ezeket az eseményeket, hanem pl. az ún. „kalandozásokat” (már a név is lealacsonyító) rablóhadjáratnak állítjkák be, a győzelmeket nem tanítják, a hadjáratok valószínű céljairól és jelentőségéről nem esik szó, csak a 2 vereséget próbálják a fejekbe verni. Ugyanígy a mohácsi csatánál még azt is meg kell tanulni, hogy melyik sereg hogyan helyezkedett, meg pontosan hogyan zajlott a csata, míg a győztes csatákról ilyen leírásokat nem nagyon lehet olvasni. Pedig pl .Pákozdnál még azt sem lehet mondani, hogy ne lenne jól dokumentálva. Mintha mindenképp az lenne a cél, hogy sikeretelen népnek érezzük magunkat, akiknek azegyetlen sikeres időszaka (ez lenne a kalandozások) is inkább szégyellnivaló lenne... Aztán meg csodálkozunk, ha a gyerekek nagy részének fogalma sem lesz a történelemről, szemlélete meg végképp nem lesz, így a jelenkor politikai eseményeit sem tudja objektíven értékelni, hanem mindent elhisz, amit a médiában lát...

#72:

A „magyar mentalitásról” itt írtam (39-es):

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__831..

Először is megemelem a kalapomat, Uram, a válasza kielégítően hosszú volt és alátámasztott információkat tartalmaz, amiket becsülök, és amikkel nem tudok vitatkozni, és nem is akarok. Vallásos téren és közel-kelet történelmét tekintve művelt vagyok, (de gyógyszerésznek tanulok tehát teljesen más a szakterületem, nemsokára diplomázom), ám Magyarország történelme túlzottan nem érdekelt sosem.

Méghozzá a személyes véleményemet mondom el a honfoglalásról. Nem hiszek az akkori forrásoknak, ELMÉLETEKKÉNT kezelem őket és nem bizonyított tényként, nem tudom, hogy melyik a MOST ELFOGADOTT ELMÉLET, de biztosan nem a tökéletes valóság. A honfoglalásról ahány bizonyíték, annyiféle, és az összes üti egymást (és kérem, művelt emberként ebbe a mondatba ne kössön bele, költői túlzás, pontosan tudja, hogy mire gondolok).

Azzal, amit mondtam, arra próbáltam célozni, hogy a területfoglalás abban az időben a MAI európai kultúrkör által nem elfogadott eszközökkel, a mai szockultúra alapján elfogadhatatlan módokon történt. A Honfoglalásba magába részletesen nem kívánok belemenni, mert nem tartom úgy, hogy bármikor bárki tényeket tudna felmutatni róla, és herótom van attól, hogy az elméletek folyton változnak. Tanulmányaim során 2-t tanultunk, gimnáziumi éveimre megváltozott az általános iskolában tanult, és közben már hallottam a harmadikat, ami az ön soraiban most visszaköszönt. Szerintem ez veszett fejsze nyele. Édesanyám nyelvész. A magyar nyelv finnugor eredetéről és finnugor nyelvcsaládba való tartozásáról nagyon sokat tudna beszélni. EZ TÉNY. Megmásíthatatlan, és megcáfolhatatlan, létezik és elismert. Valószínűleg Ön ezen a téren tájékozatlan, de a műveltsége előtt mint mondtam, megemelem a kalapomat, és elismerem. Az egyszerűbb szavak hasonlítanak, illetve levezethető hogy pl. adott mássalhangzó magas/mély szótagban mivé változott a finn és más finnugor nyelvekben a közös szavaknál. Ki lehet logikázni, erre működő, ember által felfogható szabályrendszert állapítottak meg.

Édesanyám azt mondta, ezt valószínűleg egyébként NYELVCSERE okozta. A magyarok jöttek VALAHONNAN. Útközben finnugor nyelv-eredettel rendelkező törzsekkel találkoztak és átvették a nyelvüket. Ez is egy ELMÉLET a sok száz közül.

#76:

Köszönöm az elismerést, jól esik. A kritikát is köszönöm, amire válaszolnék is, ha szabad. Elnézést az offtopicért.

„Vallásos téren és közel-kelet történelmét tekintve művelt vagyok, (de gyógyszerésznek tanulok tehát teljesen más a szakterületem, nemsokára diplomázom)”

Nekem is más a szakterületem, de eléggé elmélyedtem a történelmi és nyelvi kérdésekben is. Én is megemelem a kalapomat, mert kevés ember van, aki természettudományos pályára megy, de mégis foglalkozik humán tudományos kérdésekkel is (ráadásul tudományos igényességgel, nem pedig a bulvársajtóból vagy blogokból tájékozódva). A fordítottja szintén ritka. Bár én örülnék neki, ha mindenkinek lenne erre igénye.

„Méghozzá a személyes véleményemet mondom el a honfoglalásról....”

Ezzel semmi gondom.

„A honfoglalásról ahány bizonyíték, annyiféle, és az összes üti egymást (és kérem, művelt emberként ebbe a mondatba ne kössön bele, költői túlzás, pontosan tudja, hogy mire gondolok)”

Nem kívánok belekötni, mindazonáltal úgy gondolom, hogy az ellentmondások könnyen feloldhatók holisztikus elméletekkel.

„Azzal, amit mondtam, arra próbáltam célozni, hogy a területfoglalás abban az időben a MAI európai kultúrkör által nem elfogadott eszközökkel, a mai szockultúra alapján elfogadhatatlan módokon történt.”

A jelen kor eseményeit követvén nem vagyok meggyőződve erről.

„Édesanyám nyelvész. A magyar nyelv finnugor eredetéről és finnugor nyelvcsaládba való tartozásáról nagyon sokat tudna beszélni. EZ TÉNY.”

Ez a kettő pont nem tény (a rokonság viszont nagy valószínűséggel az lenne, de nem azt írta). Az említettek csak konszenzussal elfogadott elméletek. A nyelv eredete sosem bizonyítható (hacsak nincs hitelesen dokumentálva, mint a latin és újlatin nyelvek közötti folytonosság, az ún. uráli nyelveknél viszont ilyen nincs), csak a rokonsága. Az Ön által említett szabályos hangmegfeleléseket szintén a „nyelvrokonság bizonyítékai”-ként szokás emlegetni, nem pedig a „nyelv eredetének bizonyítékai”-ként, és ez nem véletlen, és jól van így. Az eredetet maximum feltételezni lehet, a nyelvátvétel hipotézise is egy ilyen feltételezés. Ezt az Ön édesanyja is nyilván tudja. A nyelvcsalád pedig egy mesterséges kategória, a nyelvekkel foglalkozók kényelmét szolgálja, és amelyet konszanzussal elfogadnak, de önmagában nem sokat árul el a beléjük tartozó nyelvek rokonságának mértékéről, így nem informatív. Ha a biológiai rendszertanhoz hasonlóan működne, akkor informatív lenne, de sajnos nem úgy használják. Utoljára itt írtam a témáról:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nepszoka..

(15-ös és 21-es, és 23-as hozzászólás)

„Megmásíthatatlan, és megcáfolhatatlan...”

A tudomány ilyet nem ismer. Ezek a dogma jellemzői. Pontosan ezzel van a baj, amikor valaki valószínűségi kérdéseket próbál úgy beállítani, mintha már mindent tudnánk a kérdésben, és az elmélet nem képezheti vita tárgyát, mert kőbe van vésve... Miközben látszólag pont maguk a nyelvészek azok, akik nem értik, hogy senkinek nem a rokonsággal van problémája, hanem az eredet dogmájával. És tudományosnak látszó blogokon (mint pl. a nyest) még terjesztik is ezt a butaságot, pedig nekik a tudományos szempontokat kellene figyelembe venniük. Arató István kitűnően megfogalmazta, mi is ezzel a probléma:

[link]

„Valószínűleg Ön ezen a téren tájékozatlan...”

Ezt tisztelettel bár, de visszautasítom. Valószínűleg Ön nem tájékozódott a nyelvészet legújabb eredményeiről (eurázsiai nyelvcsalád koncepciója és annak igazolása), a kérdésben gyakorlatilag évszázadok óta fennálló vitáról, az eredet és a rokonság közötti különbségről.

„Az egyszerűbb szavak hasonlítanak, illetve levezethető hogy pl. adott mássalhangzó magas/mély szótagban mivé változott a finn és más finnugor nyelvekben a közös szavaknál.”

A „szabályos hangmegfelelések” kérdése alapvető (az alapszókincsben, ez ugyanis kimaradt, a közös szavakban önmagában nem jelentene semmit), így elég furcsa (bár nem feltétlenül hiba) azt feltétezni, hogy én erről nem hallottam... Ugyanez megtehető bármely uráli és altaji nyelv között is a közös ALAPSZÓKINCSBELI szavaknál (amelyek aránya ráadásul nem kisebb, mint a finugor nyelveknél megfigyelhető hasonló jelenségek aránya). De még a fenti 2 család nyelvei és az indo-európai nyelvek között is, bár némileg korlátozottabban (sőt, még tágabban is, bár még korlátozottabban, de kimutathatóan). Az alapszókincs szabályos hangváltozásai egyébként nem bizonyítják az eredetet, hanem csak a rokonságot (de annak kizárólagosságát már nem, és ha találunk még más nyelvcsaládba tartozó nyelveket, ahol szintén kimutathatók ugyanazok a szabályos hangmegfelelések ugyanazokban a szavakban, akkor talán érdemes volna felülvizsgálni a régi koncepciót). Csak az a baj, hogy ha egy szót már lefoglaltak „finnugor eredetű”-nek, onnantól nyelvészek szerint tabu akár csak felvetni is, hogy esetleg más nyelvcsakádokkal is rokon, és akkor talán mégsem „finnugor eredetű”. Már a 19. században is nyilvánvaló volt, hogy az uráli és az altaji nyelvek között jóval több van véletlen hasonlóságoknál vagy puszta jövevényszavaknál, csak a nyelvészetben alkalmazott kettős mérce ezt máig elbagatelizálja.

„Ki lehet logikázni, erre működő, ember által felfogható szabályrendszert állapítottak meg.”

Csakhogy ezen logika és szabályrendszer alapján kimutatható hasonlóságok nem specifikusak a finnugor nyelvekre. Még a magyar és a mandzsu-tunguz nyelvek között is ki lehet mutatni a rokonságot ugyanezekkel a módszerekkel (és ráadásul ugyanazoknál a szavaknál, melyek állítólag finnugor eredetűek). Ráadásul ott még arra sem lehet fogni, mint amire a töröknél szokás (későbbi átvételek vagy areális kölcsönhatások). A nyelvtudomámny legújabb eredményei szerint létezik egy ún. eurázsiai nyelvcsalád, amely az uráli, altaji, indo-európai nyelveket vezeti vissza közös ősnyelvre. Bár a klasszikus összehasonlító nyelvészet módszereitől kissé eltérő módon bizonyították az elméletet, de a tudományosságához nem fér kétség.

Néhány újabb írás a témában:

Joseph H. Greenberg: Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. 1-2. kötet. Stanford: Stanford University Press. 2002.

[link]

[link]

Az egyik linkelt cikkben statisztikailag is igazolják az eurázsiai nyelvcsalád létezését (magas impaktfaktorú tudományos folyóiratban publikálva), innentől ez is tudományos TÉNY. De nem megcáfolhatlan, és nem is megmásíthatatlan (mert akkor dogma lenne). Viszont létezik, és elismert.

Sőt, valószínűleg még ennél is tovább lehet menni, nosztratikus elméletnek hívják.

Az a baj, hogy a magyar nyelvészek egy része annyira védi a finnugor rokonság kizárólagosságának dogmájhát, valamint a finnugor eredet dogmáját, hogy nem veszik észre, hogy a tudomány már rég nem itt tart. Külföldön viszont számos publikáció születik a témában, ott valamiért nyitottabbak az új módszerekre és eredményekre. A magyar nyelvészeknek is sokkal kevesebbet kellene magyarázkodni, ha eredet helyett pusztán rokonságról beszélnének, hiszen azt még igazolni is tudják megfelelő súlyú tudományos érvekkel. Az eredetet viszont nem.

A nosztratikus elmélet ellen „akadémiai körökben” is mindössze annyi ellenérvet tudnak felhozni, hogy (szerintük) „nem figyel a nyelvi modell történeti realitására.” ( [link] ) Ez a kritika egyébként a finnugor elmélet ellen (és bármelyik násik elmélet ellen is) szintén felhozható lenne. De pont ezért helyesebb lenne a nyelvészeti érveket nézni, és azok alapján eldönteni, hogy a modell mennyire reális.

A finnugor kizárólagosság elméletét szintén könnyen kritikákkal lehet illetni (különös tekintettel a módszertanra), de amikor valaki ezt teszi, valós érvek helyett általában a hozzáértését vagy a személyét kezdik el bírálni. Néhány kiváló írás, szigorúan nyelvészektől:

[link]

[link]

Egyáltalán nem olyan egyértelmű a magyar alapszókincseben a más finnugorként besorolt nyelvekkel rokonítható szavak túlsúlya az altajinak besorolt nyelvekéhez képest. Csak előbbinél a nyelvészek sokkal engedékenyebbek, mint utóbbinál. Ha meg mindkettő mellett szólnak érvek, akkor a szó automatikusan „finnugor eredetű”-ként lesz besorolva. Ez az eljárás azonban nem nevezhető tudományosnak.

„Édesanyám azt mondta, ezt valószínűleg egyébként NYELVCSERE okozta.”

Ez könnyen lehet. De akár az is lehet, hogy a magyarok őseitől (vagy közeli nyelvrokonaiktól) pont az obi-ugorok vették át a nyelvet (emellett szólnak is érvek, pl. Szilágyi linkelt írásában), a finn-permi ág nyelvei viszont már nem állnak hozzánk közelebb, mint az altaji nyelvek (tehát a velük való rokonság kizárólag a közös eurázsiai alapnyelv szétválása előtti időre tehető). Nem bizonyítható tehát, hogy a magyar nyelv az altaji nyelvektől később vált volna el, mint a finnugor nyelvektől.

„A magyarok jöttek VALAHONNAN. Útközben finnugor nyelv-eredettel rendelkező törzsekkel találkoztak és átvették a nyelvüket.”

Vagy éppen fordítva. Nem véletlen, hogy pl. a duális nem jellemző a legtöbb finnugornak tartott nyelvre, így amelyikben megvan, ott akár lehet az adott népek eredtei, nyelvátvétel előtti nyelvének maradványa is. A szókincset mindig könnyebben veszi át egy nép, a nyelvtani logika nehezebben változik. Amikor valaki idegen nyelvet tanul, akkor is ez történik: a saját nyelvi logikánk szerint próbáljuk sorba rakni a már ismert ideghen szavakat.

Az eurázsiai elmélet konkrét (és a klasszikus összehasonlító nyelvészet módszereivel kimutatható) nyelvészeti bizonyítékairól (ha a linkelt cikkek és könyvek nem lennének kielégítőek) itt írtam (az első 7 oldalt nem érdemes elolvasni, csak ha nagyon ráér valaki):

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__79..

Itt ki is vannak gyűjtve példák a konkrét szabályos hangmegfelelésekre (összevetve a finnugor nyelvek hasoinló szavaival), valamint meg vannak adva a forások is, ahol bárki ellenőrizheti, hogy valósak. Ezt minden nyelvésznek ismernie kellene, és akkor nem beszélnének sokan butaságokat. De sajnos úgy tűnik, hogy ők a kérdést csak egyoldalúan, a finnugor nyelvészek írásaiból ismerik, tehát pont ők azok, akik tájékozatlanok a témában. Tisztelet a kivételnek.